Elképesztő, mennyi magyar főz otthon pálinkát: kevesen tudják, pedig így bírság jár érte

Épp a napokban, egészen pontosan szeptember 27-én volt a 13. évfordulója a szabad pálinkafőzésnek, ugyanis 2010-ben ezen a napon jelent meg a 2008. évi LXXIII. törvény (Pálinka törvény) módosítása. Ez a rendelet tette hivatalossá a 18 év felettiek számára az otthoni pálinkafőzést, saját gyümölcsök felhasználásával, maximum 86 liter/év mennyiségig, maximum 100 literes lepárló berendezés használatával, ami háztartásonként értendő

- kezdi Nagy Attila.

Mint meséli, pár évig teljes mértékben adó-és bejelentésmentes volt ez a jövedéki termék előállítás, majd Uniós nyomásra éves általányt vezettek be. Valamiért ez sem volt elfogadható, ekkor 700 forint/liter önbevallás alapján kellett fizetnünk. Hozzáteszi, a gyakorlatban ez a szerény szabályozás sem hozott kiugró eredményeket, ezért már három éve Párlatadó-jegyet, illetve Párlat előállítási bejelentést kell tenni a magánfőzőknek a tevékenység megkezdése előtt.

Jelenleg ennek adótartalma nulla forint, az előállítható mennyiség mértéke nem változott. A lepárló berendezés önkormányzati bejelentésén, és ezen engedély (J49 nyomtatvány) megkérésén kívül nincs más feladat és teher a magánfőzők részére. Azért az leszögezhető, hogy nem volt egyszerű ezt a sok változást lekövetni, betartani, és betartatni…

- emelte ki.

Korábbi statisztikák szerint az országban 30 ezer körül van a regisztrált, lepárló készülékkel rendelkező magánfőzők száma. A bejelentett ’házipálinkák’, tehát a magánfőzött párlatok mennyiségéről nincs pontos adat, a kérelmek száma sajnos nem tükrözi a valóságot. Egyesületünk minden megjelenésével próbál ezen a helyzeten javítani, például az általunk szervezett és bonyolított pálinka mustrákon és versenyeken, csak igazolt eredetű tételekkel lehet nevezni. Az otthon elkészített pálinkák is csak gyümölcsből, vagy szőlőtörkölyből készülhetnek, a jegyzők, illetve bizonyos esetekben a NAV munkatársai ezt is ellenőrizhetik, az előállított mennyiségek, illetve a tiltott értékesítéseken kívül. Az ágazat ezen szektorában meg kell különböztetni a ’zugfőzdéktől’, a nagy mennyiségben előállító, és zárjegy nélkül értékesítő ’zugárusoktól’ a szabályokat tisztelettel betartó magánfőzőket. Ennek tükrében az itt megállapított szabályszegések száma, és bírságok kiszabása elenyésző volt az elmúlt években

- magyarázza az elnök, majd hozzáteszi, kereskedelmi forgalomba is kerülhet a magánfőzött párlat, a következő esetben: a párlatot ellenőrzött körülmények között bérfőzdében kell előállítani, illetve a teljes adótételt meg kell fizetni. Ezt követően jövedéki engedéllyel rendelkező helyen palackozni, és párlat-zárjeggyel ellátva, egész üveggel, az előállítás helyétől max 40 kilométeres körzetben, piacokon lehet árusítani. Az árkalkulációba be kell tervezni a palackozás, egyéb költségek, és természetesen a zárjegyek árát is.

Összességében elmondható, hogy szerencsések vagyunk, hiszen egy olyan korszakban élünk, amikor a pálinka a reneszánszát éli, folyamatosan fejlődik, tisztul. Jelenleg ugyan nem piacvezető hazánkban az első számú Hungarikum, a tömény alkoholos termékek vásárlási listája alapján, de látszik, hogy aki valóban a gyümölcs lelkét keresi, kóstolgatja, a poharában megtalálja…

- mondta el a HelloVidéknek, Nagy Attila.

Hány készülék lapul a magyar pincékben, kamrákban?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint 2022-ben új bejelentésként 981 darab desztillálóberendezést jelentettek be. 2023. január 1. és augusztus 31. között ez az érték 417 darab volt.

Hány párlat adójegyet váltottak ki az otthon főzők?

A szakértők szerint 2022. január 1. és december 31. között összesen 3817 darab nyomtatványt nyújtottak be. A hivatal 2022-ben 199 079 liter magánfőzött párlat előállításáról adott ki származási igazolást a származási igazolás kiadásának dátuma szerint.

2023. január 1. és augusztus 31. között pedig összesen 2065 darab nyomtatványt nyújtottak be. Ez időszakban 127 058 liter magánfőzött párlat előállításáról adott ki származási igazolást a származási igazolás kiadásának dátuma szerint.

Na, de hogy főzhetünk egyáltalán otthon pálinkát?

A jövedéki jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy magánfőzőként, a saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alapanyagból, a tulajdonában álló pálinkafőzővel, párlatot állítson elő. Ebben az információs füzetben, a magánfőzés szabályairól tájékozódhat.

Magánfőzéssel az állíthat elő párlatot, aki

• a jövedéki törvény1 szerinti magánfőzőnek minősül,
• az előállításhoz használt desztillálóberendezését, a lakóhely szerint illetékes
• önkormányzati adóhatósághoz bejelentette;
• a tárgyévben és háztartásában párlatot – bérfőzés útján – nem állítatott elő,
• aki a párlat tervezett előállítását – annak megkezdése előtt – a NAV-hoz bejelentette.

Kihagyhatatlan pont: desztillálóberendezés bejelentése, nyilvántartásba vétele

Ha magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés kerül a tulajdonába, vagy ha a korábban bejelentett adatokban változás történt, azt 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
• a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját,
• a desztillálóberendezés űrtartalmát,
• a desztillálóberendezés tárolásának, használatának helyét (ha az eltér a lakcímétől).

A desztillálóberendezés birtoklásához jövedéki típusú engedélyre nincs szüksége, azonban köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

Az önkormányzati adóhatóság ellenőrzése és jogkövetkezményei

A magánfőzés szabályainak betartását – az előállított termék jogsértő értékesítése kivételével – a tevékenység végzésének helye szerinti önkormányzati (Budapesten a kerületi) adóhatóság ellenőrzi.

Az önkormányzati adóhatóság az általa végzett ellenőrzés során a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezést és az azon előállított jövedéki terméket lefoglalhatja, ha

• a desztillálóberendezés bejelentésekor valótlan adatokat adott meg, vagy
• a párlatot a desztillálóberendezés és a magánfőzött párlat előállításának bejelentése nélkül állítja elő.

Azt a természetes személyt, aki

• a magánfőzésre vonatkozó szabályoknak megfelelve, de a desztillálóberendezést vagy a párlat előállítását be nem jelentve végez párlat előállítást, illetve
• a desztillálóberendezés bejelentésekor valótlan adatokat adott meg,
• az önkormányzati adóhatóság felszólítja, hogy kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget. Ha az érintett e kötelezettségének a megadott határidőig nem tesz eleget, úgy Őt, az önkormányzati adóhatóság 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja.

A magánfőzés speciális szabályai

Magánfőzőként évente legfeljebb 86 liter párlat állítható elő, amely után jövedéki adót nem kell fizetni. A magánfőzött párlatot – a magánfőzőn kívül – kizárólag a családtagjai vagy vendégei fogyaszthatják el, illetve csak adóraktárnak értékesítheti.

Tárgyévben és háztartásonként vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet párlatot előállíttatni vagy előállítani. Ha egy háztartásban több magánfőző él, az éves kedvezményes adómértékű mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzött mennyiségek egybeszámítandóak.

A párlatelőállítás bejelentése

A párlat tervezett előállítását – annak megkezdése előtt – be kell jelenteni a NAV-hoz. A bejelentésben meg kell adnia:

• a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét,
• az előállítani kívánt mennyiséget literben, valamint
• nyilatkoznia kell, hogy megfelel a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek.

A bejelentését – papíralapon vagy elektronikusan – a „Bejelentés a magánfőzött párlat előállításáról” elnevezésű, NAV_J49 jelű nyomtatványon kell megtennie, amely a NAV honlapján, (www.nav.gov.hu) érhető el.

A bejelentése alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást állít ki és küld Önnek, amivel igazolni tudja az előállított párlat jogszerű eredetét.

Ha az előzetesen bejelentett párlatmennyiségnél több párlatot állított elő – de annak mennyisége nem haladja meg a 86 litert, akkor a különbözetről, a tárgyév végéig tájékoztatnia kell – a Jöt. 143. § (5) bekezdés szerinti adatok és nyilatkozat megadásával – a NAV-ot, a NAV_J49 nyomtatványon. A NAV – a bejelentése alapján – a különbözetre szintén magánfőzöttpárlat- származási igazolást állít ki és küld meg Önnek.

Az adómentes mennyiség felett előállított párlatra vonatkozó szabályok

Az évente magánfőzéssel előállítható párlatmennyiség (86 liter) túllépésekor a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a NAV-nak az „Egyéb jövedéki szakterületi bejelentések, kérelmek, nyilatkozatok” elnevezésű, NAV_J42 jelű nyomtatványon. Az előállított többletmennyiséget – a NAV-val egyeztetve – meg kell semmisíteni.

A javasolt megsemmisítési időpontot – a NAV_J42 jelű nyomtatványon – legalább 3 munkanappal előre kell bejelentenie, megadva:

• a bejelentő nevét, adóazonosító jelét, postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,
• a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben, és
• a megsemmisítés javasolt helyszínét, módját, időpontját (nap, óra, perc pontossággal).

A megsemmisítés csak akkor kezdhető meg, illetve a NAV részvétele nélkül csak akkor végezhető el, ha ehhez a NAV kifejezetten hozzájárult.

Címlapkép: Getty Images