Mégis nagy lehet a veszély: nem alkalmasak mérésre az akkugyári baleseteknél bevetett mobil laborok?

Óriási riadalmat keltett a dél-koreai SungEel Kft. bátonyterenyei üzemében június elején, mikor egy akkuhulladékot daráló gép kigyulladt. A nagy füsttel járó tűzhöz riasztották a katasztrófavédelem mobil laborját is, amely „az épületen kívül és a telephely közelében végzett mérések során veszélyes gázkoncentrációt nem mutatott ki, így lakosságvédelmi intézkedésre nem volt szükség” – nyugtatott meg mindenkit akkor a Nógrád megyei katasztrófavédelem.

A bátonyterenyei üzemet azóta bezárták, de szeptemberben tűz ütött ki a cég másik akkufeldolgozó létesítményében Szigetszentmiklóson is. A katasztrófavédelem helyi mérésekre hivatkozva azt állította, hogy az üzemzavar nem veszélyeztette a lakosságot.

Ott volt a mobil labor Iváncsán is, amikor idén júniusban tucatnyian lettek rosszul a még csak épülő akkumulátorgyár Elektróda nevű részlegén, amikor egy NCM nevű anyag szabadult fel. Az NCM kobalt, lítium, mangán, nikkel, hidrid és dioxigén keveréke, súlyosan rákkeltő anyag.

Mindezek után joggal merülhet fel a kérdés: mit mérnek a katasztrófavédelem mobil laborjai, és ki tudják-e mutatni, ha valóban kikerül valami az akkumulátorgyártásban használt anyagok közül?

A Népszava kérdésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt válaszolta:

A katasztrófavédelmi mobil laboratórium járművek felszerelését képező, rendelkezésre álló műszerek és mérési eljárások a közvetlen veszély felismerését, a korai figyelmeztetést és riasztást szolgálják, alkalmazásuk célja a veszélyeztetett terület felderítése, határainak kijelölése, a veszélyeztetettség felmérése és a lakosságvédelmi döntések előkészítése.

Hozzátették: „A járművek kézi és telepíthető detektorai a baleseti kikerüléskor leggyakrabban előforduló ipari gázok és égéstermékek – köztük nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, klór-dioxid, kén-dioxid, stb. – koncentrációjának mérésére szolgálnak (az előzőekben felsoroltak mellett ammónia, etanol, földgáz, vízben és vizes oldatokban pedig vas, mangán), az alkalmazott vonatkoztatási koncentrációk és határértékek alapján a közvetlen egészségkárosodás megelőzését támogatják és nem helyettesítik az illetékes egészségügyi, illetve környezetvédelmi hatóság akkreditált méréseit”.

A válaszból kiderül: a katasztrófavédelem mobil laborjai nem akkreditált mérőállomások. Az OKF egységei a Nemzeti Akkreditáló Hatósághivatalos listáján sem lelhetőek fel. A tavalyi bátonyterenyei baleset vizsgálati dokumentációja is alátámasztja, hogy

a rendőrségi nyomozás során a hivatalos mérési eredményeket külső szakértőtől rendelték meg, mert ezek használhatóak az igazságügyi szakértői szakvéleményhez és később az esetleges bírósági eljárás során.

A bátonyterenyei iratokban az is szerepelt, hogy az üzemben a baleset után több hónappal vett minták között is akadt olyan, amelyben az emberre veszélyes toxikus anyag mennyisége 3,5-szerese volt az egészségügyi határértéknek.

Az OKF, az akkugyárakban használt veszélyes anyagokat tartalmazó felsorolással kapcsolatban azt válaszolta:

A katasztrófavédelem feladat- és hatáskörébe a rendellenes kibocsátásokkal okozott veszélyeztetés tartozik, a környezeti monitoring rendszert nem a katasztrófavédelem felügyeli.

Mint írták, az üzemek engedélyezésekor az akkreditált mérések akkreditált laboratóriumi vizsgálati eredményei alapján járnak el, a vonatkozó jogszabályban meghatározott kibocsátási határértékek figyelembevételével.

Van ezzel egy óriási gond:

A lítium és az NMP anyagokra például egyáltalán nincs hazai határérték, így a küszöböt „a tevékenység megkezdésekor elsőként mért koncentráció” jelenti. A határértékek átlépését pedig önellenőrzés formájában vizsgálják majd

- derült ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal Oláh Lajos (DK) országgyűlési képviselőnek adott válaszaiból. A katasztrófavédelem a Népszava határértékekre vonatkozó kérdésére most azt válaszolta:

A veszélyes anyagok rendellenes kikerülése esetén a harmonizált EU szabályok szerinti, az egyes anyagok biztonsági adatlapján szereplő pl. ERPG2 (Emergency Response Planning Guide) érték az irányadó, amely olyan maximális koncentráció, amely egy óra alatt sem okoz maradandó egészségkárosodást.

Ugyanakkor a bátonyterenyei robbanás után talált mérgező HLOP-powder például egy hulladékból visszanyert anyag, amely fel van mentve a regisztráció alól.

Az OKF szeptemberben csaknem 3 milliárd forintot kapott az emberek biztonságát veszélyeztető potenciális veszélyforrások felmérését segítő új katasztrófakockázat-értékelési uniós projektre.

Az ipari balesetek esetén is bevethető új fejlesztésű értékelő rendszer több szervezet adatbázisából nyer adatokat, a kapott információkat összegyűjti és kiértékeli, és képes azokat különböző szempontok szerint szűrni is.

A katasztrófavédelem elméletileg a veszélyes tevékenység végzésére katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkező, működő veszélyes üzemek – köztük az akkumulátorgyártásban, tárolásban, hasznosításban résztvevők – felügyeletét és ellenőrzését is ellátja. Arra a kérdésre, hogy az idei ellenőrzési tervbe bekerült-e akár egy is az akkuipari üzemek közül, az OKF érdemben nem válaszolt. Mindez alátámasztja Szathmáry Eörs akadémikus szavait, miszerint még kormányzati

ellenőrzési szándék esetén sem állna rendelkezésre egy olyan környezetvédelmi monitoringrendszer és toxikológiai kompetencia, amire ekkora akkumulátorkapacitás épülése kapcsán szükség lenne.

Címlapkép: Getty Images