Budapest 3℃ (borult)Sorra zárnak be a kézműves tej- és sajtüzemek itthon: mégis, mi folyik itt?
Újabb magyar sajt kapott nemrég rangos elismerést, ezúttal a kiváló minőségű Lajta sajt került uniós oltalom alá. Ugyan a magyar nem tartozik a legnagyobb sajtfogyasztó nemzetek közé, de azért van jó néhány sajt, amire büszkék lehetünk. A témában a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójával, Harcz Zoltánnal beszélgettünk.
Meglepte Önöket ez a döntés?
Örömünkre szolgál, hogy a Rögös túró (2019, mint hagyományos különleges termék), a Győr-Moson-Sopron megyei Csemege sajt (2020) után harmadik magyar tejtermék is átment a szigorú európai vizsgán. A szakmában ismert volt ez a magyar kezdeményezés, mely a földrajzi árujelzők használatának szabályozásával biztosítja a Lajta sajt hagyományos nevének védelmét az Európai Unió valamennyi tagállamában. Régi szokás az ételeket és italokat származási helyük alapján elnevezni. Egy földrajzi árujelző a származáson kívül számos más jelentést is hordoz: a hagyományokat, a termelői közösséget és annak tudását, speciális termékkaraktert és minőségi szintet is megtestesít. A hazai és az Uniós elismerési folyamat több évig tart: már tavaly januárban olvashattunk a „Lajta sajt” (OFJ) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló kérelemről a Földművelésügyi Értesítőben, majd a „Lajta sajt” elnevezés bejegyzése iránti kérelmet 2023 júniusában az EU Bizottság is közzé tette.
Mi az, amivel a Lajta sajt kitűnik a többi magyar készítménytől?
A „Lajta sajt” egy zsíros, tehéntejből készített rúzsflórás, félkemény sajtkülönlegesség, mely sózott, érlelt, kérgezett, kissé lágy állományú, röglyukas kézműves sajt. A sajt egyenletesen sárgás-vörösszínű, sűrűn röghézagos, jól vágható, kissé lágy, omlós. Speciálisan Győr-Moson-Sopron vármegyében állítják elő, amely Magyarország észak-nyugati területének hagyományos tejtermelő vidéke. A „Lajta sajt” minősége szempontjából az előállítás lépései közül meghatározó művelet a sajt földrajzi területen történő érlelése. A termékleírás szerint a magas páratartalom és a kizárólag fenyőfából készített deszkákon történő érlelés garantálja a minőséget, valamint a „rúzsflóra” kifejlődését a friss sajtokon.
Összességében, hogyan alakul idén a sajtfogyasztás, és sajttermelés Magyarországon?
A hazai sajtfogyasztás „békeidőben” lassan emelkedő tendenciát mutat, azonban sajnálatosan jóval elmarad az európai átlagtól, annak csupán a fele. A sajtelőállítás alapvetően ugyancsak növekvő pályán mozog, a válságok, a magas infláció azonban természetesen a termelésre és különösen a drágább prémium, kézműves és gyártói márkás sajtok fogyasztására is kedvezőtlen hatással volt.
Az energiakrízis milyen hatással van az ágazatra?
A drágábbá vált logisztika, a pasztőrözés, a hűtés (illetve ezek energiaigénye), de a munkabérek emelkedése, vagy a csomagolóanyag beszerzése is mind olyan tényező, ami egyértelműen drágítja a tejtermékeket. A magas energiaigényű porítás (hő) vagy vaj előállítás (hűtés) helyett gyakran az egyszerűbb, olcsóbb termékek (sajt, dobozos tej) irányába mozdultak el az európai gyártók. A fogyasztók az infláció okán aktívabban keresik az akciókat, illetve a kevésbé drága tejtermékek felé fordulnak. Csökken a friss, a bio és a prémium termékek vásárlása. A saját márkás termékek, valamint a diszkontok piaci részesedése Európa-szerte megemelkedett.
Megéri-e belevágni a sajtkészítésbe idehaza? Bonyolult mesterség?
Mindenekelőtt szükséges hozzá egy infrastruktúra (azaz egy sajtüzem vagy műhely), elsődleges alapanyag (nyerstej), de nélkülözhetetlen a szaktudás és leginkább a felvevő piac. Alapvetően két út áll a vállalkozások előtt: vagy egyedi különleges (kézműves) sajtot kell készíteni, vagy versenyezni kell tudni a gyakran mérethatékonyabb, specializáltabb külföldi sajtüzemekkel, akik időszakonként rendkívül olcsón is tudnak hazánkba sajtot szállítani.
Előzetesen, mielőtt bárki belevág a sajtkészítésbe, tudnia kell - vagy például piackutatásokon keresztük fel kell mérnie -, hogy milyen piacra szeretne gyártani, van-e számára piaci rés (kereslet). A hazai tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy a közelmúltban számos kis tejüzem, illetve kis sajtüzem bezárt.
Mivel évente 50-60 ezer tonna sajt érkezik hazánkba külföldről, van lehetőség arra, hogy a hazai sajtelőállítás vissza tudjon nyerni valamennyit a boltok polcaiból. Ezt tudná segíteni az, ha például megjelenhetne a Magyar Élelmiszerkönyv trappista sajt szabályozásáról szóló fejezete, ha a (trappista) sajtok áfája csökkenhetne, vagy ha a hatóságok segítenének gátat szabni az előállítási költségnél alacsonyabb árú sajt importnak.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
