Nagy változás jön a magyar gazdák életében: ezt kell tenniük, ha nyeregben akarnak maradni

A szakember hangsúlyozta, hogy ebben kulcsszerepet játszik, hogy mennyire tudjuk a gépi munkafolyamatainkat racionalizálni és a munkaműveleteket összevonni. Az erőforrások hatékony felhasználása mellett fontos, hogy a fókuszt a talajok szerkezetének megóvására, a szerves-anyag tartalmának növelésére és ehhez kapcsoltan a talajélet helyreállítására tudjuk helyezni. A megszokáson alapuló gazdálkodást új technológiákkal kell felváltani, ha a jövőben is eredményesen szeretnénk gazdálkodni.

Az idei tanulóév volt a gazdálkodóknak az új uniós KAP vonatkozásában. Hogy látja, mit kell tenniük a termelőknek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb támogatáshoz jussanak az új rendszerben?

A támogatási rendszer egyik óriási előnye, hogy külső forráshoz juttatja az embereket, a hátránya viszont az, hogy olyan feltételekhez köt, amit nem biztos, hogy úgy alkalmaznánk. Egy támogatásra tehát úgy kell felkészülniük a termelőknek, hogy csakis olyan döntéseket hozzanak meg, amelyeket a jövőben meg is tudnak valósítani. Az Agrár Ökológiai Program keretein belül a mikrobiológiai készítményeket például azoknak érdemes használni, akik komolyan szeretnének javítani a talajaik állapotán, és ezt valóban meg is teszik. De ugyanez igaz a növény- vagy talajkondicionálásra is. Ebben a helyzetben fordítva és globálisan kell gondolkodnunk, nemcsak elsősorban a támogatások adta kedvezményeket és pontokat kell szem előtt tartani, hanem a választott folyamatok előnyeit, azok hosszú távú hatásait.

Olyan készítményt kell választaniuk a termelőknek, ami többet hoz vagy ad vissza, mint amennyibe kerül és hosszú távon pozitív változásokat érhet el a használatával a talajok minőségének, tápanyag- és vízszolgáltató képességének szempontjából. Pont ez a legfontosabb szerepe és célja az AÖP-nek és az AKG-nak. Így a támogatási összeg megmaradhat, amit egyéb fejlesztésekre lehet fordítani. Amennyiben úgy gondolkodik egy gazda, hogy inkább megveszi a legolcsóbb terméket, és csak szeretné kipipálni a támogatás ezen részét, akkor hosszú távon sokkal rosszabbul járhat. Erre fel kell készülniük a termelőknek, hiszen ebben a gazdasági és piaci környezetben a termelés nem bír el felesleges terheket, és ez minden inputanyag használatára, illetve a korábban említett talajművelésre egyaránt igaz.

Az Agrár Ökológiai Programmal kapcsolatban elég sok tévhit, buktató, nehézség merült fel a termelők részéről. Mire kell figyelniük az AÖP terén a gazdáknak, illetve mennyire tudtak „megbarátkozni” az új rendszerrel?

Nem az új rendszer okozza a problémát, hanem az, hogy minden új folyamat, információ egyszerre zúdult rá a mezőgazdasági termelőkre. Az inputanyag árak növekedése, a terményárak csökkenése, a gabonapiaci helyzet és egyéb változások, és mindezek mellé jött még egy teljesen új támogatási rendszer. Szembesülnek tehát egy termelési és egy támogatási bizonytalansággal is, amelyek anyagi bizonytalanságot szülnek, és sokan nem tudják, hogyan tovább. Hiányzik a jövőkép, hiszen nem tudni, mikor fogunk ebből az infláció és árfolyam-ingadozásból, gazdasági válságból kikerülni. Az AÖP gyakorlati megvalósításában az okozott nehézséget, hogy elhúzódott a kiírása, így azok értelmezése gyakorlatilag egybeesett a tavaszi munkák indulásával, amikor már mindenki arra koncentrált. A minisztériumnak köszönhetően egy nagyon jól használható anyag készült az AÖP tartalma és menüpontjainak értelmezésére, ugyanakkor egy ekkora programnak a rendszere, főleg az indulás évében mindig vet fel újabb kérdéseket. Mindenki tudta, hogy ez egy tanulóév lesz, de úgy látom, hogy a hibák folyamatosan korrigálásra kerülnek. Azt gondolom, jövőre már olyan évnek vágunk neki, ahol tisztázottak az AÖP kiírásai, az azokban lévő menüpontok és követelmények, a felhasználható termékek, és így támogatás vonatkozásában egy sokkal nyugodtabb szezon várható.

A Phylazonit fő irányzatát a különböző baktériumkészítmények képviselik. Hogyan látja most ezen a területen a piacot? Mennyire népszerűek ezek a készítmények a magyar gazdák körében?

Az elmúlt három évben gazdasági, politikai, éghajlati és támogatási értelemben is megváltozott valami a környezetünkben. Ezek az átalakulások egyfajta szemléletmód-váltás irányába mozdították el a mezőgazdasági termelőket: a magas inputanyag árak, a műtrágyakrízis, az éghajlatváltozás negatív hatásai, az új támogatási rendszer mind megerősítették azt az igényt, hogy változtatni és hatékonyságot növelni kell. Ez a szemléletváltó, talajközpontú gondolkodás lehet a jövő kulcsa. Nem ki kell merítenünk a talajokat, hanem bele kell illeszkednünk abba a körforgásba, amit a természet nyújt.

A baktériumkészítményekkel kapcsolatban olyan nyitottság tapasztalható most, amilyen még nem volt azelőtt, hiszen a termelők változtatni akarnak, kicsit a jövővel szembeni félelem terhe miatt is. Ugyanakkor a kereskedelmi oldalról nagyon érezhető a szakmaiság hiánya, azt látom, hogy sokan csak eladni akarnak, és nem ténylegesen segítséget nyújtani. A termelővel ugyanis közösen kell felmérni a területeket, megnézni a sajátosságokat, a technológiát, a vetésforgót, és ezek alapján kell összeállítani egy olyan termelési struktúrát, tápanyag-utánpótlási vagy talajjavítási stratégiát, ami ezen gazdasági körülmények között is versenyképes.

A teljes interjú az Agrárszektor oldalán olvasható.

Címlapkép: Getty Images