Tömegek fordítottak hátat ezeknek az élelmiszerboltoknak: hova járnak bevásárolni, sokkal olcsóbb?

Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföldi régióban. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves megye és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye, keletről Hajdú-Bihar megye, délkeletről Békés megye, délről Csongrád-Csanád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról pedig Pest megye határolja. A megye székhelye Szolnok, területe 5581,71 km², lakónépessége 2023. január 1-jén 356,4 ezer fő volt a 2022. október 1-jei népszámlálás végleges adataiból történt továbbszámítás alapján.

Évek óta fogyóban a megye lakossága

2023 I. félévében a születések száma 5,8, a halálozásoké pedig 5,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest: 1543 gyermek jött világra, és 2743 fő hunyt el. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1200 fővel csökkentette a vármegye lakónépességét. Ez a veszteség 4,8%-kal alacsonyabb volt a 2022. I. félévinél. 2023 első hat hónapjában 779 pár kötött házasságot, 26%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.

Nőtt a foglalkoztatottak száma, de az álláskeresőké is

2023 II. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbinál 5,0 ezer fővel többen, 168 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 9 ezer fős száma 1,1 ezer fővel növekedett a 2022. II. negyedévihez képest. Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 6,1 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 79,7%‑ot tett ki.

A foglalkoztatási ráta is nőtt a foglalkoztatottak számával párhuzamosan, 3,1 százalékponttal, 75,6%‑ra az egy évvel korábbihoz képest, amely így korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, folytatva a korábbi negyedévek kedvező irányú tendenciáját. A ráta meghaladta az országos átlagot (74,7%).

A munkanélküliségi ráta a munkanélküliek számához hasonlóan emelkedett, az egy évvel korábbi 4,7%‑ról 5,1%‑ra. Az arány magasabb volt az országos átlagnál (3,9%).

A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta együttes növekedését az idézte elő, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon. Így az egy évvel korábbinál 16%‑kal kevesebb, 45 ezer fő volt gazdaságilag nem aktív. Országosan 4,6%‑os csökkenés következett be.

2023 I. félévében az egy évvel korábbihoz képest 0,6%‑kal kevesebben, átlagosan 100 ezren álltak alkalmazásban a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű munkáltatóknál. Az alkalmazottak több mint héttizedét foglalkoztató versenyszférában lényegében nem változott a létszám, miközben a költségvetési intézményeknél 2,4%‑os csökkenés történt.

A szálláshelyeken, vendéglátásban dolgoznak a legtöbben

A tíz, legtöbb főt foglalkoztató nemzetgazdasági ág közül a legnagyobb mértékben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban dolgozók létszáma bővült, 5,6%‑kal. A legjelentősebb munkáltatónak számító feldolgozóiparban dolgozók száma 0,8%‑kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

Az egy évvel korábbinál 3,6%‑kal kevesebb, 12 ezer álláskeresőt tartottak nyilván 2023. június végén Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. Ezzel tovább folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó csökkenő tendencia, ennek mértéke az országos átlagnál nagyobb volt. A pályakezdő álláskeresők száma (660 fő) 21%‑kal lett kevesebb, közülük került ki az összes álláskereső 5,5%‑a.

Ezer lakosra az országos átlagnál több, 34 álláskereső jutott, a vármegyén belül arányuk a Jászberényi járásban volt a legkedvezőbb (23), a Kunhegyesi járásban pedig a legkedvezőtlenebb (55).

Az álláskeresők legnagyobb hányada (46%‑a) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 28%‑uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 23%‑uknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 4,0%‑uk pedig diplomával rendelkezett. A 25 év alatti fiatalok és az annál idősebbek között egyaránt a legfeljebb alapfokú végzettségűek képezték a legnépesebb csoportot (arányuk 41, illetve 46% volt). Az álláskeresők 30%‑a legfeljebb 3 hónapja, 37%‑a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni.

20 százalékkal keresnek itt kevesebbet az országos átlagnál

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények nélkül számolt havi nettó átlagkeresete – a közfoglalkoztatottakéval együtt – az egy évvel korábbihoz képest 12,7%‑kal, 298 ezer forintra nőtt. Ezzel folytatódott a korábbi időszakok emelkedő tendenciája. A bővülés elmaradt az országos növekedés mértékétől (13,6%).

A havi nettó átlagkeresetek a versenyszférában 15,8%‑kal, 306 ezer forintra, a költségvetési szférában 4,0%‑kal, 282 ezer forintra nőttek. Az alkalmazottak 20%‑kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

Június végén 4,5 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, 14%‑kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A munkaerőpiac feszesebbé vált, tíz üres álláshelyre 27 álláskereső jutott, 5‑tel kevesebb, mint 2022 júniusában.

Egyedül ebben a megyében nőtt a vállalkozások száma

2023. június végén Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében – a főváros és a vármegyék közül egyedüliként – az egy évvel korábbinál 0,1%-kal több, 56,8 ezer vállalkozás szerepelt a nyilvántartásban. A többi vármegyéhez hasonlóan a regisztrált vállalkozások többségét (82%-át) kitevő önálló vállalkozók száma 0,2%-kal csökkent, míg a társas vállalkozásoké 1,7%-kal nőtt. A legtöbb vállalkozást (40%) a mezőgazdaságban tartották nyilván, számuk 1,2%-kal nőtt egy év alatt.

2023 I. félévében 1,9 ezer újonnan alakult vállalkozást jegyeztek be a vármegyében, 7,2%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ezzel párhuzamosan 1,2 ezer vállalkozás szűnt meg, ami 3,8%-kal – a vármegyék többségéhez hasonlóan – több volt az előző év azonos időszakához képest. A megszűnt egyéni vállalkozók száma, a vármegyék többségével szemben, itt nőtt (8,0%-kal) az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A vármegyében – a negatív gazdasági folyamatokkal is összefüggésben – a társas vállalkozások 8,3%-a, az egy évvel korábbinál 2,2 százalékponttal nagyobb aránya állt csődeljárás, kényszertörlés, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt 2023. június végén. (A részarány a fővárosban és a vármegyék többségében is magasabb lett.) Az egyéni vállalkozók körében a tevékenységüket szüneteltetők aránya (13,6%) – a fővároshoz és a vármegyék többségéhez hasonlóan – Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is nőtt (1,1 százalékponttal).

Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (159 darab) az országos átlag alatt volt.

2023 I. félévében a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége az előző év azonos időszakához képest 8,3%-kal csökkent. A jelentős szerepet játszó feldolgozóipar teljesítménye összehasonlító áron 12%-kal, a mezőgazdaságé pedig ötödével csökkent. Ezt némileg ellensúlyozta a jelentős víz- és hulladékgazdálkodási fejlesztések előrehaladása, amelynek köszönhetően 6,7-szeres volt a növekedés ebben a nemzetgazdasági ágban.

2023 I. félévében az országos teljesítményérték 2,0%-át, 99 milliárd forintot fordítottak beruházásokra a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű gazdasági szervezetek. A beruházási értékből a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások 45%-kal részesedtek (az országos érték 43%).

Az egy lakosra jutó teljesítményérték (277 ezer forint) kissé meghaladta az országos érték felét, ezzel a vármegye a térségi rangsor második felében található.

Kevesebbet költenek itt az emberek, sokan vállalják az utazást is

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kiskereskedelmi üzlethálózatában folyó áron 265 milliárd forint értékű forgalom realizálódott 2023 I. félévében, az országos eladások 3,3%-a. A forgalom volumene a kiigazítás nélküli adatok alapján 9,1%-kal csökkent a 2022. I. félévihez mérten, kisebb mértékben, mint az országos átlag (–10,4%).

Egy lakosra napi átlagban 4110 forint bolti forgalom jutott 2023. január–júniusban, az országos átlagnál 10%-kal kevesebb.

Ezek ismeretében nem csoda, hogy a megye lakosai közül is rengetegen csatlakoznak a bevásárlóturizmushoz. A külföldre utazó magyarok összesen 338 milliárd forintot költöttek útjaik során az idei második negyedévben. Ennek az összegnek a kicsivel több mint felét fordították szórakozásra, míg a hatodát különböző termékek és szolgáltatások megvásárlására, írja a Pénzcentrum.

Az elmúlt évtizedekben elsősorban azt szokhattuk meg, hogy a külföldiek járnak hazánkba szolgáltatásokat igénybe venni vagy éppen olcsó üzemanyagot tankolni. Ez a tendencia azonban megtört, és meg is fordult azzal, hogy hosszú ideig Magyarországon volt Európa legmagasabb inflációja

- közölte a Pénzcentrum megkeresésére Virovácz Péter az ING makrogazdasági elemzője. Szerinte az árak elszállásának hatására a lakosság vásárlóereje bezuhant, és aki tehette, olcsóbb beszerzési források után nézett.

Mert sajnos az a helyzet, hogy sok termék esetében megérte vagy még most is megéri a határon kívülre menni bevásárolni

- fejtette ki az elemző, az elmondottakat pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) is igazolják. Eszerint a magyarok az idei II. negyedévben összesen 5,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 14 százalékkal többször, mint az egy évvel korábbi időszakban. Az egynapos utazások száma 15 százalékkal, a többnaposoké 13 százalékkal bővült. A legtöbben Ausztriába, Szlovákiába és Romániába látogattak, az utak mintegy kétharmadának ez a három ország volt a célpontja. A magyarok átlagosan 2,8 napot töltöttek utazásaik során külföldön, vagyis 0,1 nappal többet, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok az egy évvel korábbinál folyó áron 38 százalékkal többet, 338 milliárd forintot költöttek utazásaik során, ebből 51 milliárd forintnyit különböző termékek és szolgáltatások vásárlására fordítottak. Ez utóbbi adat pedig azért érdekes, mert 2022 ugyanezen időszakában ez az adat még csak 31 milliárd forintot jelentett.

15 százalékot esett a termelékenység

A fejlesztési források 46%-át a feldolgozóiparban használták fel, ennek ötödét a vegyipar fejlesztéseire költötték. Jelentős volt még az élelmiszeripar, az elektronikai ipar, a villamos berendezés gyártása és a fémfeldolgozás, kohászat teljesítménye is.

A vármegyében az épületberuházások volumene kismértékben, 3,3%-kal nőtt. A gép-, berendezés- és járműberuházások értéke összehasonlító áron – két kivétellel – minden nemzetgazdasági ágban csökkent, összességében 16%-kal.

Jelentősen, a telephely szerinti adatok alapján 15%-kal visszaesett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye ipari termelése 2023 I. félévében az előző év azonos időszakához képest. (Országosan ennél jóval kisebb, 4,5%-os mérséklődés történt.)

Ipari teljesítménye alapján Jász-Nagykun-Szolnok a közepes súlyú vármegyék közé tartozik. Az I. félévi termelési értéke (1391 milliárd forint) az országos kibocsátás 5,1%-át jelentette. Az egy lakosra jutó termelési érték 1,4-szerese volt az országos átlagnak, ezzel a vármegye a térségi rangsor első felében helyezkedik el.

A székhely szerinti adatok alapján a termelés volumene 17%-kal elmaradt a 2022. I. félévitől. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a kibocsátás 34%-át adó elektronikai ipar teljesítménye 31%-kal visszaesett. Ezenkívül több kisebb súlyú feldolgozóipari terület (például az élelmiszeripar, a gumi-, műanyag- és építőanyagipar, valamint a fémfeldolgozás, kohászat) kibocsátása is jelentősen csökkent.

Az ipari értékesítés közel négyötödét adó export volumene 14, a belföldi eladásoké pedig 24%-kal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.

2023 I. félévében a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhelyű építőipari vállalkozások teljesítménye – a gazdasági nehézségek hatására – romlott az előző év azonos időszakához képest. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron – az országos szinten 6,0%-os csökkenéshez hasonló mértékben – 6,1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A termelés visszaesését a kibocsátás kisebb részét (48%-át) adó egyéb építmények építésének 21%-os volumencsökkenése okozta, miközben az épületépítések volumene 14%-kal nőtt.

Stagnál az építőipar, csökkent a lakésépítési kedv

A termelési érték alapján a vármegye építőipari vállalkozásainak súlya nem változott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, 2023 I. félévében az országos kibocsátás 2,0%-át adták. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei székhellyel rendelkező cégek körében az egy lakosra jutó termelési érték (118,7 ezer forint) az országos átlag 53%-át tette ki.

2023 I. félévében az új szerződések és az időszak végi rendelésállomány volumene – a kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt – egyaránt csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A június végi, 27,1 milliárd forint értékű rendelésállomány összehasonlító áron 30%-kal kevesebb volt az egy évvel korábbinál, az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések csökkenése következtében.

A 2020-as évtizedes csúcs után 2021–2022-ben egyre kevesebb új lakás épült Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében. 2023 I. félévében is ez a tendencia érvényesült: az országos csökkenéssel párhuzamosan az előző év azonos időszakinál 27%-kal kevesebb, 108 új lakást adtak át. A lakások több mint háromnegyedét kisebb városokban, 17%-ukat Szolnokon, mintegy 6%‑ukat községekben vették használatba.

A vármegyei szintű csökkenés hátterében alapvetően a Szolnokon visszaeső építési kedv húzódott meg, amit a többi városban regisztrált élénkülés némileg ellensúlyozott. Az épített lakások tízezer lakosra jutó száma az országos átlag négytizedét tette ki, ezzel Jász-Nagykun-Szolnok a főváros és a vármegyék alkotta rangsor alsó harmadában helyezkedett el.

A lakások 58%-át családi házas formában, 36%-át többszintes, többlakásos épületben adták át, mindkét építési formánál csökkenést regisztráltunk. Az új lakások átlagos alapterülete (111 m²) meghaladta az országos átlagot (97 m²), 34%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Jász-Nagykun-Szolnokban a 2020-as visszaesést követően 2021-ben megközelítette a járvány kitörése előtti, 2019-es szintet az építési hajlandóság, 2022-ben azonban ismét veszített intenzitásából. Ez a tendencia folytatódott 2023 I. félévében, az ebben az időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (120) – az országos tendenciával párhuzamosan – 25%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz mérten.

Még nem tért magához a megye turizmusa

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében – a gazdasági nehézségek miatt szűkülő belföldi kereslet hatására – 2023 I. félévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 4,8%-kal elmaradt – a vármegyék többségéhez hasonlóan – az előző év azonos időszakitól.

A kereskedelmi szálláshelyeken márciusban, májusban és júniusban, a magán- és egyéb szálláshelyeken márciusban, áprilisban és júniusban csökkent a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. Az előbbi szállástípusokban a 2023. I. félévi forgalom (190 ezer éjszaka) 6,5, az utóbbiakban (86 ezer éjszaka) 0,9%-kal kisebb volt, mint egy évvel korábban.

A vármegye szálláshelyein eltöltött turisztikai vendégéjszakák harmadát a Kunszentmártoni járásban regisztrálták, itt 1,0%-kal nőtt a forgalom 2022 I. félévéhez képest. A forgalomban szintén jelentős részarányt képviselő Karcagi járásban 9,1, a Tiszafürediben 4,6%-kal csökkent a vendégéjszakák száma.

A vendégéjszakák több mint nyolctizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken. Az általuk eltöltött éjszakák száma 9,3%-kal csökkent, míg a külföldivendég-éjszakáké 19%-kal nőtt. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Lengyelország, Németország és Románia volt a legjelentősebb.

A kedvezőtlen gazdasági folyamatokkal is összefüggésben 2023 júniusában a hónap legalább egy részében nyitva tartó kereskedelmi szálláshelyek (86) és a bennük található férőhelyek száma (8709) kevesebb volt, mint egy évvel korábban (96 egység, illetve 9471 férőhely). A magán- és egyéb szálláshelyek kínálata viszont nőtt, 604 üzemelt 5455 férőhellyel.

Holtversenyben ebben a megyénkben a legtöbb a gyógyvíz

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti. További turisztikai vonzerőt jelent a Tisza-tó és a Hortobágy megyére eső északi területei.

A hazai gyógyvizek hivatalos nyilvántartása szerint két megye emelkedik ki a sorból: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, mindkét megyében 26 gyógyvizes forrás található. Jász-Nagykun-Szolnok megye ismert fürdővárosai Berekfürdő, Cserkeszőlő, Martfű, Karcag, Kisújszállás, Szolnok, Tiszajenőn pedig a híres Mira gyógyvizet palackozzák.

Jász-Nagykun-Szolnok megye legnevesebb gyógyfürdői

• Berekfürdő Termál- és Strandfürdő - Berekfürdő: A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban fúrt két kutat (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vízét 1974-ben minősítették gyógyvízzé. Alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonz.
• Gyógy- és Strandfürdő - Cserkeszőlő: 1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el. Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.

Kevesebb volt itt is a közúti baleset

2023 I. félévében 195 baleset következett be Jász-Nagykun-Szolnok vármegye útjain, az országosnak 3,0%-a. Számuk 6,7%-kal lett kevesebb az előző év azonos időszakinál, az országosnál (–8,4%) kisebb mértékben.

A balesetek kimenetele enyhén javult. 2023 I. félévében a balesetekből 57 végződött súlyos, 132 könnyű sérüléssel, előbbiek száma 24%-kal csökkent, utóbbiaké 2,3%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A halálos balesetek száma (6) 1-gyel több lett, arányuk az összes balesetből 3,1% volt, hasonló az országos átlaghoz (3,0%).

Az összes baleset 62%-át személygépkocsival okozták, a kerékpárok részesedése 15, a motorkerékpárral okozottaké 1,5% volt. A balesetek túlnyomó része, 97%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően az elsőbbség meg nem adása (az összes baleset 30%-a) és a sebesség nem megfelelő megválasztása (17%) miatt.

2023 I. félévében 12 balesetnél, az összes baleset 6,2%-ában mutattak ki alkoholos befolyásoltságot, ami kedvezőbb az országos aránynál (7,5%). A balesetekben megsérültek száma (264 fő) a balesetek számánál erőteljesebben (–12%) csökkent, és az országban megsérültek 3,1%-át tette ki.

Címlapkép: Getty Images