Kiadták a tűzparancsot: százakat mészárolhatnak le Győr-Moson-Sopron megyében
Európában még száz éve a kipusztulás fenyegette a hódokat, melyek megmentését hatalmas figyelem övezte. Az akció mára mondhatni túl jól sikerült, hiszen a védett állatok már Magyarország számos területén felbukkantak szép számmal. A baj csak az, hogy ezek a hatalmas szőrgombócok gyakran több milliós károkat tudnak okozni: fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és a lakóterületeken is komoly károkat okoznak. A hód-helyzet megoldását a településvezetők, a vízügyesek, a gazdálkodók és a biológusok is sürgetik, ám a döntéshozók egyelőre nem kapkodják el a megoldást.
Az Agrárszektor írt arról korábban, hogy a vízi rágcsálók különösen a vízügynek okoznak fejtörést, de a halágazat is érintett, ahogy agrárgazdálkodók, sőt települések önkormányzatai is. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) pontokba is szedte a vízügyesek fő problémáit:
- Fák megrágása: ez elsősorban anyagi kár, elviselhető probléma.
- Csatornák, patakok mentén a fák kidöntése: a mederbe döntött fa vízfolyásgátló akadályt képez, többlet fenntartást generál.
- Üregek, járatok építése a partoldalba: az üregek beszakadása miatt a gépi fenntartás ellehetetlenül, a fenntartó gépekben jelentős kár keletkezik, baleset- és életveszélyes.
- Gátépítés a folyómederben: közvetlen vízkárveszélyt okoz, ugyanis a mederbe épített gát visszaduzzasztja a vizet, így árvizek levonulásakor kiöntés keletkezik. Másrészt a mederbe épített gát felgyorsítja a hódgát fölötti meder feliszapolódását, ami jelentős többlet fenntartási költséget okoz.
- Üregek, járatok építése a víztartó depóniákban, árvízvédelmi töltésekben: Közvetlen árvízveszélyt okoz, ugyanis a járatok, üregek csökkentok a gát állékonyságát, így ez az állapot könnyen töltésszakadáshoz vezethet, veszélyeztetve a mentett oldali területeket (bel- és külterületet egyaránt).
A portál megkeresésére a Belügyminisztérium elmondta,
évente átlagosan 100-200 millió forint az a helyreállítási érték, ami visszavezethető a hódfajok tömegesebb megjelenésére.
A korábbi években a rendszeres zavarásra még elvándoroltak a hódok egy-egy konfliktusos helyről, de ez mára az állomány megnövekedésével egyre kevésbé jellemző. A hódok azonban nem csak a vízügynek okoznak problémát, hanem a gazdálkodóknak is, de azt már nem lehet tudni, egészen pontosan mekkorát.
Sürgető a helyzet, de valóban ez lenne a megoldás?
Nemrég az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy hatszáz hód kilövésére adott engedélyt a kormányhivatal Győr-Moson-Sopron megyében. Az országban ott a legnagyobb a hódállomány, és sok gondot okoznak. Fákat döntenek ki, torlaszokat építenek a vizeken, árvízvédelmi töltéseket fúrnak meg. A szakértő azt mondja: máskor is adtak már ki hasonló engedélyt, de korábban 20-30 példány elejtése már megoldást hozott.
Egyre több területen bukkannak fel hódok
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az elmúlt időszakban jelentős mennyiségű kárt okoztak a hódok a Szikrai Holt-Tiszán, az Alpári Holtág területén, valamint a lakiteleki Tőzegbányánál is. Egyesek szerint a vízi állatok tevékenysége nagy mértékben akadályozta és veszélyeztette a horgászást a területeken. A helyiek ötletesen oldották meg a problémát, bár sokunk számára talán meglepő módon használták fel a kilőtt egyedeket:
Tiszaalpáron az először kilőtt hódból pörköltet készítettek. Aki evett belőle azt mondta, hogy a húsa hasonlít a borjú, vagy a bárányéhoz.
A tatai Öreg-tó partján is rendszeresen látnak hódokat, legutóbb vidóra is vettek egy péládnyt:
Tapolcán piacozni indult egy hód, bár elsőre macskának nézték. Ahogy azt korábban írtuk, április 21-én, a kora hajnali szürkületben Róth László, tapolcai piacfelügyelő alig akart hinni a szemének. Először egy nagyobb termetű macskának, kicsit közelebbről már inkább borznak nézte az állatot, de végül kiderült, hogy egy hód ücsörög a városi piac bejáratánál.
A piacfelügyelő nagyon meglepődött, aztán hívta a 112-t. A helyszínre két rendőr érkezett ki, közösen oldották meg a helyzetet: rátettek egy zöldséges ládát az állatra, majd egy vastag kartonpapírt csúsztattak a láda alá. Az így befogott védett rágcsálót beemelték Róth László autójába, majd levitték a déli elkerülő nagyparkolójához, ahol a közeli patakparton szabadon engedték a vizes élőhelyhez szokott állatot. Az elmondások szerint a hód mindvégig szelíden viselte az „útbaigazítást”, kimondottan barátságosan viselkedett, majd a szabadon engedést követően békésen elúszott a Balaton irányába.
Hódok, mindenhol!
A szakemberek létrehoztak egy felületet, ahol bárki jelölheti, ha hódot vagy annak nyomait észlelte. A HódTérképre eddig 619 feltöltés érkezett. A megfigyelések főként Magyarország területéről származnak. Hódgátak jelenlétéről 132 esetben kaptak jelzést, hód általi elárasztásról 48 esetben számoltak be.
Létrejött egy segítő, informáló oldal is, mely a hódok életnyomait mutatja be a hodterkep.hu közösségi hódmonitorozó program adatközlőinek. Itt olyan érdekes információkat találunk, mint például: milyen nyomokról ismerhetjük fel a hódokat. Hogy néz ki a hódvár, hódgát és a kotorékbejáratok. De számos más érdekességet is olvashatunk a hódokról.
Van remény arra, hogy a hódok is boldogan élhetnek?
2023. március 18-án került sor a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt Önkormányzati Pályázati Programjának részeként a „Hódok által biztosított vízmegtartás és konfliktuskezelés a perőcsényi hordalékfogónál” című projekt fő eseményére, a hordalékfogó gátjának állagjavítását és védelmét célzó akcióra. A perőcsényi víztározóhoz kapcsolódó hordalékfogó gátjára (egészen pontosan a gát árapasztó bukójára) 2021-ben építettek gátat a hódok. A hódgát jelentősen megemelte a hordalékfogó vízszintjét, hozzájárulva a hatékonyabb vízmegtartáshoz és egy értékes vizesélőhely kialakulásához, ugyanakkor a hódok járatásási tevékenysége, valamint a megnövekedett víztömeg nyomása szükségessé tette a gát állagjavítását és védelmét.
Az egésznapos akcióban és az előkészületekben 32 fő vett részt: fejlesztéspolitikai, vízügyi és természetvédelmi szakemberek, a pályázati program fő támogatóinak képviselői, a perőcsényi önkormányzat munkatársai és helyi önkéntesek.
Az akció során a növényzetmentesítést, valamint a korábbi hódjáratok tömítését követően a gáttest víz felőli oldalán 128 méter hosszban, nagyrészt víz alatti felületre horganyzott drótfonatot fektettünk és rögzítettünk. Ennek célja megakadályozni, hogy a hódok további járatokat ássanak a földgátba. A korábbi járatok tömítésének köszönhetően a gáttesten belüli vízátfolyás megszűnt.
Magyarországon elsőként, a hódok érdekét is nézték
Magyarországon ez az első olyan ember-hód konfliktuskezelési projekt, amely a hódgátaknak és a hódok tevékenységeinek köszönhető természetes vízmegtartást és egy vizesélőhely fennmaradását szolgálja, méghozzá egy mesterséges, vízügyi létesítményben. A projekt jó mintát szolgáltat a vízgyűjtő-szemléletű problémamegoldásra, továbbá arra, hogy a hódgátak megszüntetése, a hódok eltávolítása helyett gyakran célravezetőbb és meg is valósítható a valamennyi érdekelt fél számára előnyös egymás mellett élés.
A szakmákon átívelő, helyi közösségekre építő, integráltan több ágazati problémára reagáló beavatkozások jelenthetnek valóban fenntartható, adaptív megoldásokat: az árvízi biztonság mellett kiemelten fontos figyelembe venni olyan szempontokat is, mint az aszály hatásainak mérséklése, a felszín alatti vizek mennyiségének, minőségének, a vízfolyások alaphozamának, valamint a terület mikroklímájának és biológiai sokféleségének védelme.
Éppen ezért, az akciót egyben szakmai konzultációs napnak is szánták: az akció vízmérnök, geológus-talajmechanikai szakember és hódszakértő irányításával zajlott, a kivitelezés módszereit a résztvevők ugyanakkor közösen dolgozták ki és ültették át a gyakorlatba.
Mivel projektünk kísérleti jellegű, ezért fontosnak tartjuk az alkalmazott módszerek hatékonyságának nyomon követését, monitoringozását, elemzését, illetve további szakmai egyeztetések szervezését. Emellett fontosnak tartjuk a projektünk tapasztalatainak megosztását, valamint az elért eredmények széles körű disszeminációját, elősegítve ezáltal az ember-hód konfliktusok hatékony kezelését hazánkban
- hívták fel a figyelmet az akció szervezői.
A területen a Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány évek óta folyamatos monitoring-tevékenységet végez, amit a pályázati programnak köszönhetően újabb vadkamerák segítenek. A vadkamerák rendkívül hasznos információkat szolgáltatnak a területen élő hódok létszámáról, tevékenységeiről, valamint a hódok tájátalakító tevékenységének köszönhetően a biodiverzitás növekedéséről is. A pályázati program keretében rövidesen sor kerül a gáttest füvesítésére, illetve egy természetvédelmi információs tábla elhelyezésére is.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)