Itt a legújabb brüsszeli mesterterv: így írnák újra a vidéki Magyarország összetételét
A virágzó vidéki területek kulcsfontosságúak az Európai Unió jövője szempontjából. Ezt a Régiók Európai Bizottsága (CoR) hangsúlyozta a hozzánk juttatott sajtóanyagában, amelyben felhívta a figyelmet az úgynevezett Logroño-nyilatkozatra. Ahogy emlékeztettek, utóbbi dokumentum arra szólít fel, hogy minden uniós politikában vegyék figyelembe a vidéki területek igényeit, és különítsenek el uniós forrásokat a vidéki területeken megvalósuló projektekre.
Európa helyi és regionális vezetői figyelmeztettek: az Európai Unió (EU) hosszú távú fenntartható fejlődése nem valósítható meg erős és fenntartható vidéki területek, valamint a vidéki közösségeknek az európai projektbe való teljes integrációja nélkül.
A Régiók Európai Bizottsága (CoR) elnökségének legutóbbi, a spanyolországi Logroñóban tartott ülésén elfogadott nyilatkozat hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós szakpolitikának figyelembe kell vennie a vidéki területek érvényesülését, ezek vonzerejének növelését és a vidéki lakosság életminőségének védelmét.
Kiemelték: a vidéki területeknek célzott támogatásra van szükségük az éghajlati válsághoz és a zöld átmenethez való alkalmazkodáshoz.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, az Európai Unió vidéki területei hosszú távú, rendszerszintű kihívásokkal küzdenek, többek között az elnéptelenedéssel, a munkaerő csökkenésével, az alapvető szolgáltatások hiányával, valamint a zöld és digitális átmenetre való gyors reagáláshoz szükséges beruházások elégtelenségével. A „Virágzó és élettel teli vidéki területek fejlődésének biztosítása” című Logroño-nyilatkozat elfogadásával a helyi és regionális vezetők arra ösztönzik az Európai Unió intézményeit, hogy teljes mértékben vonják be és támogassák a vidéki területeket az európai projekt sikere érdekében.
Minden negyedik ember Európa vidéki részein él, amelyek az unió teljes területének mintegy 75 százalékát teszik ki. Ezek a régiók alapvető fontosságúak az Európai Unió hosszú távú fenntartható fejlődése, valamint társadalmi és területi kohéziója szempontjából, de az elnéptelenedés és az éghajlati válság veszélybe sodorhatja a jövőjüket. A célzottabb, különösen a zöld és a digitális átmenetre vonatkozó szakpolitikákkal azonban ezek a vidéki területek is rendelkezhetnének azokkal az eszközökkel, amelyekkel biztosítani tudják a minőségi munkahelyekhez, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és vonzóvá tehetik azokat fiataloknak. A Logroño-nyilatkozattal a Régiók Európai Bizottsága egyértelmű üzenetet küldött: úgy gondoljuk, hogy a fenntartható jövő elérése érdekében az Európai Uniónak olyan, erős vidéki térségekre van szüksége, amelyek teljes mértékben részt vesznek az európai projektben
– hangsúlyozta az elnökségi ülésen Vasco Alves Cordeiro, a Régiók Európai Bizottságának elnöke.
Amint arra a bizottság az unió régióinak és városainak helyzetéről szóló éves jelentésében rámutatott, 1993 és 2033 között mintegy 30 millió ember hagyta vagy hagyja el Európa vidéki területeit. Ez súlyos következményekkel járhat az unió fenntartható fejlődésére, gazdasági növekedésére, a mezőgazdasági termelők megélhetésére és az agrár-élelmiszeripari termelésre, az éghajlat-semlegességi célokra, a közszolgáltatások nyújtására, a társadalmi jólétre és a demokráciára nézve.
A Logroño-nyilatkozat hangsúlyozza annak fontosságát, hogyan tegyék vonzóvá a fiatalok számára a vidéket, hogy azok ott maradjanak, oda költözzenek és ott valósítsák meg életcéljaikat. A Régiók Európai Bizottsága sürgeti a vidéki területek sebezhetőségének és szükségleteinek figyelembevételét a Közös Agrárpolitika (KAP) és a kohéziós alapok, valamint nemzeti helyreállítási és rezilienciatervek, illetve más uniós programok valamennyi beruházása során.
Azt is szeretnék, ha ezek tervezése során a döntéshozók figyelembe vennék a vidéki területek sebezhetőségét és azok gyakran egyedi szükségleteit. Szorgalmazzák az európai alapok elkülönítését a vidéki területeken megvalósuló projektekre mind a kohéziós politika operatív programjaiban, mind más európai közvetlen intervenciós programokban – mint például a Horizont Európa (Horizon Europe), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility) vagy a Kreatív Európa (Creative Europe).
A Régiók Európai Bizottsága azt is hangsúlyozta a hozzánk eljuttatott közleményben, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az éghajlati válság és a biológiai sokféleség csökkenése jelentős negatív hatással van az agrár-élelmiszeripari ágazatra. A helyi hatóságokkal szoros együttműködésben ezért tovább kell erősíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a mezőgazdasági termelők támogatását és a katasztrófakockázat-kezelést. A logroñói nyilatkozat hangsúlyozza, hogy bár az európai zöld megállapodás (European Green Deal) számos lehetőséget kínál a vidéki területek számára – különösen a megújuló energiatermelés révén – a vidéki lakosságnak megfelelő támogatásra van szüksége az igazságos átmenet biztosításához.
Spanyolország jó példa arra, hogy a decentralizált rendszer tökéletesen működhet, ha minden intézmény lojálisan dolgozik és együttműködik egymással, ahogyan tették ezt a világjárvány idején, illetve ahogy a háború vagy a természeti katasztrófák következményeinek kezelésében történt. A régiók és a helyi hatóságok alapvető szerepet játszanak a főbb nemzeti és uniós politikák napi szintű irányításának javításában, a Régiók Európai Bizottsága pedig partnerünk abban, hogy ezeket az elképzeléseket az Európai Unió minden szegletében előmozdítsuk
– emelte ki az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége hivatalos programjának részét képező vitán Alfredo González, a területpolitikáért felelős államtitkár.
A Régiók Európai Bizottságának Elnöksége:
- elismeri, hogy a vidéki területek hosszú távú rendszerszintű kihívásokkal néznek szembe, többek között az elöregedés, az elnéptelenedés, a munkaerő csökkenése, az alapvető szolgáltatások hiánya, valamint a zöld és a digitális átmenetre való gyors reagálást célzó beruházások elégtelensége miatt, amelyek mind negatív demográfiai hatással vannak;
- rámutat a demográfiai kihívások Európa-szerte jelentett jelentős veszélyre, és arra, hogy a becslések szerint 30 millió ember fogja elhagyni Európa vidéki területeit 2033-ra, ami súlyos következményekkel járhat;
- hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyre nyilvánvalóbbá válik (például a mezőgazdaságra, az élelmezésbiztonságra és az infrastruktúrára gyakorolt hatása miatt), ezért a helyi önkormányzatokkal való szoros együttműködésben kell tovább erősíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, a mezőgazdasági termelők támogatását és a kockázatok kezelését;
- megerősíti, hogy a Europen Green Deal végrehajtása lehetőséget kínál arra, hogy a vidéki területek a zöld átmenet élvonalába kerüljenek, ugyanakkor szükségessé teszi azt is, hogy a vidéki lakosság megfelelő támogatása mellett igazságos átmenetet biztosítsanak a vidéki területek elnéptelenedésének elkerülése érdekében;
- kiemeli a vidéki területek sokszínűségét, valamint a vidéki és városi területek közötti működő kapcsolatok kölcsönös előnyeit;
- elismeri, hogy a digitális átállás képes növelni a vidéki területek vonzerejét a vállalkozások és a munkavállalók számára, megváltoztatva a város-vidék kapcsolatokat és áthidalva a digitális szakadékot;
- hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós politikának figyelembe kell vennie a vidékbiztonságot, a vidéki területek vonzerejének növelését és a vidéki lakosság életminőségének védelmét, különös tekintettel a nőkre, a munka- és képzési lehetőségek bővítése és a munka és a magánélet jobb egyensúlyának előmozdítása révén;
- elindítja a vidéki Európa európai évének és az intelligens falvak európai díjának gondolatát.
A Régiók Európai Bizottsága ezek mellett aktív szerepet vállalt a Vidéki Paktum hosszú távú elképzeléseinek sikeres megvalósítása és a helyi és regionális szereplők megfelelő bevonásának biztosítása érdekében. Kérte azt is, hogy vezessék be a kohéziós politika operatív programjaiban és más, közvetlen európai programokban a több alapból finanszírozott megközelítést a vidéki területekre vonatkoztatva.
Szorgalmazza a vidéki területeken megvalósuló mezőgazdasági és nem mezőgazdasági projektekre elkülönített európai alapok minimális összegének meghatározását, ugyanakkor a LEADER vidékfejlesztési megközelítés erősítését, valamint az intelligens falvakra (Smart Villages) irányuló kezdeményezések és a helyi akciócsoportok (Local Action Groups) összehangolását.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)