Különleges piacok hódítják meg a vidéki Magyarországot: retteghet az Aldi, Lidl, Penny?

HelloVidék: Megéri piacozni?

Rattner Réka: A piacozás megjelenési lehetőséget jelent az őstermelőknek, mert így személyesen találkozhatnak a vásárlókkal, ezáltal megismerkedhetnek termékeikkel. Az újhullámos termelői piacok, amelyek az elmúlt években nagy számban indultak el, különösen kihasználják az online marketing lehetőségeit. Piacszervezőként nemcsak felületet biztosítunk a termelőknek a megjelenésre, hanem marketing eszközökkel is népszerűsítjük őket. Bemutatjuk a történetüket, termékeik eredetét, előnyeit, valamint folyamatosan tájékoztatjuk a vásárlókat a piacok időpontjáról és helyszínéről. Így a termelői piacok nem csak egyszeri vásárlásokat generálnak, hanem hűséges vevőkört is építenek.

HelloVidék: Mitől jó egy piaci asztal?

Rattner Réka: Az, hogy egy piaci asztal jó-e, részben attól függ, hogy mennyire változatosak az ott kínált termékek, ugyanakkor nem előnyös, ha túlzsúfoltak, mert nem látják át a vásárlók és inkább tovább sétálnak. Ha a választék mutatós és kötődik a termelőhöz, bizalmat fog eredményezni. A kihívás inkább az, amikor valaki egysíkú termékpalettára vagy egyféle alapanyagra építi vállalkozását. Az elmúlt években például ilyen volt a homoktövis, a levendula, sőt a chili is. Ezek rétegtermékek. A chili nyilván választás kérdése, mert van, aki fogyaszt csípős ételeket, van, aki nem. A levendula és a homoktövis pedig jótékony hatásaik miatt váltak népszerűvé. Ezeket az információkat el kell juttatni a vevőnek, elmagyarázni, hogy neki miért jó, ha ezt fogyasztja, és majd utána fog csak belőle vásárolni - esetleg. Nem alapélelmiszerek, ezért sokkal több marketinget és háttérmunkát igényelnek, hogy megvásárolják a termékeket, mint például egy sajt vagy egy kolbász esetében.

HelloVidék: Miben más egy modern termelői piac és a régi fajta piac?

Rattner Réka: Szervezőként felelősséget vállalunk azért, hogy hétről hétre megjelenjenek a vásárlók. Programokat szervezünk, szezonális tematikákat alakítunk ki, ami által edukálunk is. Emellett a kezdő és már működő márkákat is segítjük termékfejlesztési és marketing tanácsokkal. A hagyományos piacokon a standokat kereskedők, illetve alkalmazottaik működtetik, akiknek nincs kötődésük a termékekhez, és nem is tudnak róluk mesélni. A termelői piacokon viszont a termelőkkel vagy az előállítókkal találkozhatnak a vásárlók, akik elmondják a termékeik történetét, receptúráját, előnyeit. Így megtudhatják, hogy miért hisznek abban, amit csinálnak, legyen az adalékmentes hús, kezeletlen zöldség, vagy gluténmentes rétes. Az újhullámos piacok célja az, hogy egészséges és minőségi termékeket kínáljanak a vásárlóknak, amelyek nem ipari módszerekkel készültek. Így bizonyítják, hogy a termelés és a fogyasztás is lehetséges adalékanyagok nélkül, ami jót tesz a szervezetünknek és a környezetünknek.

HelloVidék: Milyen közösségépítő ereje van a piacoknak?

Rattner Réka: A közös étkezés az összekötő szál, hiszen nem igazán működik piac evés nélkül. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy legyen valamilyen ételkínálat, lángos, melegétel vagy éppen street food. A téli időszakban a meleg italok is fontos szerepet kapnak, a piac hangulat fontos részei. Miután a lehetőségek adottak, az emberek szívesen gyűlnek össze ezeken a közösségi tereken. A piacozás már nemcsak a bevásárlásról, beszerzésről szól. Nyaranta gyakran látjuk, hogy az emberek bevásárolnak a piacon, majd összeülnek reggelizni, hiszen minden adott volt hozzá. A piac nem csupán egy hely a beszerzésre, hanem egy olyan fórum, ahol hasonló gondolkodású, érdeklődésű emberek találkozhatnak. Szervezőként ezt tapasztaljuk és segítünk akár programokkal is, de ez magától is kialakul.

HelloVidék: Mely régiókból érkeznek a fővárosba a termelők?

Rattner Réka: Piacaink két helyen vannak: Érden és Budapest 9. kerületében. Habár Érden és környékén vannak termelők, de ahhoz, hogy minden igényt lefedjünk, az ország négy égtájáról hívunk termelőket. Ennek az az oka, hogy Magyarországon általában alacsony a termelés, különösen a kismértékű, családi manufaktúrák és birtokok esetében. Ez rendkívül kemény munkát és odafigyelést igényel. Miután a termelő az egész éves munkáját belefektette, ki van még téve különböző környezeti hatásoknak, ráadásul mindezt kezeletlenül próbálja előállítani, ami egy plusz kockázatot jelent. Irreálisnak tartom azt, hogy jelenleg Magyarországon a 30 km-es szabályt alkalmazzuk. Ha mégis így tennénk, akkor egy igen szűk étkezési választékot és szokásrendet hozna magával, mivel nincs elegendő választék és minőség az ország minden pontján, különösen a fővárosban, ahol a vásárlás iránt a legnagyobb a hajlandóság. Tény, hogy itt valamennyivel többet tudnak erre szánni, de még így is korlátozott lenne. Budapesten nincs termelés, Pest környékéről lehetne termelőket behozni, de ez nem lenne elegendő az igények kielégítéséhez. Különösen, mivel a fővárosban számos piac működik, sok esetben egy időben. A termelők igyekeznek megoldást találni a helyzetre, például családtagok bevonásával vagy alkalmazottak felvételével, akik velük dolgoznak és ismerik a termékeiket, így szinte olyan, mintha a termelő lenne jelen. Ez számukra is nehéz helyzetet teremt, mivel vannak meghatározott piacnapok, főként hétvégéken.

HelloVidék: Milyen kihívásokkal néznek szembe a termelők a piacokon?

Rattner Réka: Egy hónapnak és egy évnek is megvan a saját hullámzása. Vannak olyan időszakok, amikor a piac látogatottsága magasabb, és vannak kevésbé forgalmas időszakok. Év elején a felfokozott és költekező év vége után lassabb időszak következik. Gyakran előfordul, hogy a termelők ilyenkor pihenni mennek, és egy-egy hétre kihagyják a piacot. Aztán elérkezik a tavasz. Húsvéttól kezdve, amikor minden kizöldül és megjelennek a primőr termékek, az élet a kertben ismét fellendül, és ismét népszerűvé válik a piac. A nyár során a látogatottság ritkulhat, mivel az emberek utaznak, de ezeket a változásokat mind észleljük és tapasztaljuk. Az ősz ismét egy olyan időszak, amikor élénkül a piac, bár szeptember kevésbé erős, mert ilyenkor az iskolakezdéshez kötődő költekezés zajlik. Aztán az év végéig valamelyest erősödik a tendencia. Fontos megjegyezni, hogy a piac látogatottsága a kínálatától is függ, például ott, ahol több kézműves található, azokat inkább ajándékvásárlás céljából látogatják.

HelloVidék: Szükséges népszerűsíteni a piacokat?

Rattner Réka: Mindig lehet népszerűsíteni, mert egyrészt van fluktuáció a termelők között, még ha nem jelentős mértékről is van szó. Jelenleg 60%-ban azokkal dolgozunk, akikkel 8 évvel ezelőtt kezdtünk, és ez már önmagában jelentős eredménynek számít. A termelői összetétel attól is függ, hogy hol vagyunk. Megfigyeltem, hogy különböznek a vásárlási szokások Érden és más a fővárosban, pedig mindössze 15-20 km-es távolságról van szó. Ezeket figyelembe kell venni, mert amikor valakit meghívunk árusítani, az felelősséggel jár. Az ígéret, hogy a termelő jól fog szerepelni, egyfajta szervezői elkötelezettség, de végül a vásárlók döntenek, így ez nem mindig garantált. Az biztos, hogy nem lehet ugyanazt a stratégiát alkalmazni egy rehabilitált, majdhogynem belvárosi kerület vásárlóközönségére és egy félig városi, félig vidéki 80 ezer lakosú településre, mert teljesen más dinamikával működnek.

Címlapkép: Getty Images