Újabb magyar terület lehet a világörökség része: ki nem találod, melyik régiónkkal bővülhet a toplista

A Siófokra tervezett Balaton Klíma Akadémia kiállító terében egy folyamatosan változó, a fenntarthatóság aktuális témaköreit, kutatási eredményeit, újdonságait bemutató ismeretanyagot kívánnak létrehozni. Emellett a fenntarthatóság témaköréhez tartozó rendezvényeket szeretnének itt megvalósítani. Az irodaház Siófok Város Önkormányzatának tulajdonát képezi, ám város már megadta a tulajdonosi hozzájárulását a tervezett fejlesztéshez, miközben vállalta a fenntartási kötelezettséget.

A Klíma Akadémia infrastrukturális feltételeit a 2022. évi klímaadaptációs forrásból szeretnénk biztosítani. A szakmai munkát már elkezdték, elindult az ingatlan tervezéséhez szükséges műszaki, szakmai munka. 2023 nyarára elkészültek a tervek és augusztusban meghirdették a közbeszerzési eljárást. A tervezői költségvetésben látszott, hogy a rendelkezésünkre álló forrás viszonylag szűkös, ezért a közbeszerzésnél opciós tételeket is hirdettek meg, amelynek az a lényege, hogy nem kötelező igénybe venni a beruházás során. Két ajánlatot kaptak, a kedvezőbb árajánlatnak a tételei kerültek bele az előterjesztésbe. A beérkezett árajánlat jelentősen meghaladta a forrásaikat

– mondta a tanács ülésén Fekete-Páris Judit gazdasági igazgató, hozzátéve, hogy a források átcsoportosításával meg tudják oldani ezt.

A Munkaszervezet 2023. év nyarára elkészíttette az épület átalakítására vonatkozó tender terveket. A műszaki tartalom alapján az oktatási és tudásközpont funkcióhoz kapcsolódóan az épületben bemutató és oktatótermeket, kiszolgáló egységeket és közlekedőket alakítanak ki. Ennek érdekében belső válaszfalak áthelyezésével két oktatási kabinetet és előcsarnokot építenek. A tervek szerint az épület hagyományos kisméretű tégla falszerkezete és fa anyagú födém és tetőfedési rendszere szerkezetileg nem változik, de megtisztítják a tetőt, elvégzik a főfalak utólagos nedvességszigetelését és megvalósul a nyílászárók cseréje. Átépítik a fűtési rendszert, ami levegő-víz hőszivattyús megoldást kap, míg a meglévő gázkazánok tartalék kapacitásként integrálódnak az új struktúrába. Az általános világítási és vételezési csatlakozásokon túl az új funkcióknak megfelelő speciális világítás és a hangtechnika részére szükséges alapszerelést építenek ki. Az átalakítandó épület 247,9 négyzetméter.

Az előterjesztés másik eleme a Világörökség tanulmányhoz kapcsolódott. Ahogy arra az ülésen emlékeztettek, a Tanács a májusi ülésen fogadott el határozatott a 2023. évi térségfejlesztési forrás felhasználásáról és négymillió forint támogatást különített el az említett Világörökségi várományosi helyszín tanulmány elkészítésére. A dokumentum a korábban elkészült, a Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi koncepciójának felülvizsgálatát célozta meg, amely a Balaton-felvidéki kultúrtáj jelenlegi világörökségi lehetőségeit, esélyeit vizsgálja felül. A vizsgálat során szigorú szakmai kritériumok alapján kerül sor a Balaton-felvidéki kultúrtáj jelenlegi területi lehatárolásának a felülvizsgálatára, a világörökségi védelemre szánt, úgynevezett mag- és pufferzónák kijelölésével. A tanulmány elkészítésében részt vevő nemzetközi hírű világörökségi szakértők vizsgálják a Kiemelkedő Egyetemes Érték (KEÉ) meglétét, rögzítik a javasolt világörökségi felterjesztési kategóriát és annak részleteit, valamint kidolgozzák a sikeres világörökségi pályázathoz szükséges Világörökségi Kezelési Terv körvonalait.

A dokumentumban is szereplő kiemelkedő egyetemes érték az a világörökségi helyszín által megtestesített – az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, tehát UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott – érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú.

De tegyünk említést a tanulmányban kiemelt szerepet kapó Balaton-felvidéki kultúrtájról is, amely egyediségének meghatározó közös alapjaként a több millió éves földtörténeti múltat fogalmazták meg, ami vulkáni működéssel is együtt járó folyamataival és azok utóhatásaival hozta létre az itt található változatos, mégis harmonikus egységet alkotó tájat.

A világörökségi várományos helyszín a Balaton északi partján helyezkedik el:

• a Tihanyi-félsziget,
• a Tapolcai-medence,
• a Káli-medence,
• a Hévízi-tó természeti, illetve kulturális örökségi védettség alatt álló területeit,
• a keszthelyi Festetics-kastély történeti épületegyüttesét, valamint
• Balatonfüred reformkori városrészének műemléki védelem alatt álló utcáit és parkjait foglalja magába.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztettek, a területen megjelenő ember az őskortól napjainkig a földfelszín adottságaihoz alkalmazkodva használta és alakította tovább a tájat, amit a mezőgazdaság, a halászat, a szőlőművelés, a bazalt bányászata, a gyógyfürdőkultúra együttesen formált. Így lett belőle kiemelkedő jelentőségű kultúrtáj, amely az itt élő népek – köztük kelták, rómaiak és magyarok – kulturális kölcsönhatásában valósult meg.

A Tanács korábbi döntése alapján a tanulmány a Tanács és munkaszervezete lebonyolításában készült volna el a Balaton Világörökségéért Alapítvány szakmai vezetésével. Az Alapítvánnyal folytatott egyeztetés alapján most azonban hatékonyabbnak tartották, ha a rendelkezésre álló forrást támogatásként adják át a Balaton Világörökségéért Alapítvány részére a korábban már jóváhagyott pénzügyi feltételek megtartásával.

Címlapkép: Getty Images