Nehéz éven van túl a magyar gazdaság: miben reménykedhetünk 2024-ben?

Kicsivel több mint egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök a rendszerváltás óta eltelt időszak legnehezebb évének nevezte 2022-t. Nos, az biztos, hogy az az év is számos kihívás elé állította Magyarországot – gondoljunk csak az akkor új szakaszába lépő orosz-ukrán háborúra, az elszálló energiaárakra és a már akkor is magas inflációra.

Ugyanakkor, ha összevetjük a 2022-es és a 2023-as évet, akkor nem biztos, hogy azt érezzük, hogy 2023 sokkal könnyebbre sikerült az elődjénél. Igaz, az energiaárak szépen lassan visszasüllyedtek az orosz-ukrán háború eszkalálódása előtti szintre, azonban az év nagy részében csökkent a GDP és az infláció mértéke is csak az év végére tudott 10 százalék alá mérséklődni, ami magával vonta a fogyasztás visszaesését is.

Bár a gazdasági recesszió a harmadik negyedévben hivatalosan véget ért, az akkori GDP még mindig csak 0,9 százalékkal haladta meg a második negyedéves eredményt. Összességében tehát elmondható, hogy 2023 is egy kifejezetten nehéz év volt. De mit várhatunk 2024-től? Nos, erről kérdeztük a gazdasági szakembereket.

Egyáltalán lehetünk optimisták?

Első nekifutásra talán az sem teljesen egyértelmű, hogy az elmúlt évek sokkjait követően egyáltalán van okunk végre az optimizmusra? Milyen pozitív, illetve milyen negatív szcenáriók képzelhetők el 2024-re vonatkozólag?

Az elmúlt évek rengeteg sokkot hoztak a magyar gazdaság számára, 2019 végén senki nem számított pandémiára, 2021 végén pedig háborúra. Amennyiben 2024-ben nem kapunk újabb ütést, a fokozatos helyreállás pályáját járhatjuk be. Ezt a fent említett, belső kereslet élénkülését támogató tényezők mellet az exportkapacitások kiépülése támogathatja. Negatív kockázatot a külső környezetben a Fed kamatpolitikája, az Egyesült Államok esetleges recessziója, újabb geopolitikai konfliktus, Európa és Kína gazdasági gondjainak visszahúzó hatása jelenti. A belső kockázati tényezők közül a gazdaságpolitika utóbbi években megszokottnak mondható hibáit, a stabilitási problémák újraéledését emelném ki

– mondta el kérdésünkre Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Pozitív szcenáriónak az infláció hirtelen megszelídülését emelném ki, ami a kamatkörnyezet enyhülésén keresztül támogathatja a gazdaság élénkülését is. Első számú negatív szcenáriónak egy kis nyitott gazdaság számára mindig az számít, ha a világgazdaságból egy újabb sokkhatás éri az országot. Most különösen az árakra és a költségvetési hiányra, annak finanszírozására ható sokkok lennének kellemetlenek

– folytatta Madár István.

Egyértelműen pozitív tényező, hogy a jelentős egyensúlyvesztés után a magyar gazdaság egy gyors helyreállást tudhat magáénak több kulcsfontosságú tényezőnél. A külső egyensúlyi pozícióban jelentős javulás történt. A tavalyi 8 százalék feletti folyó fizetési mérleg hiány idén könnyen többletessé vállhat és várakozásaink szerint ez a jövőben is kitart. Emellett a dezinfláció eddigi mértéke és a rövid bázisú inflációs adatok is okot adnak a bizakodásra, amiben nagyfokú szerepet játszott a forint árfolyamának erősebb és stabilabb szintje is. A költségvetés mozgástere viszont jövőre is viszonylag szűk maradhat. Kiadási oldalon a rezsicsökkentés fenntartása és a megnövekedett kamatterhek égtek bele a rendszerbe. A bevételi oldalon az áfabevételek növekedése a fogyasztás fokozatos bővülésével párhuzamosan csak lassan fog végbe menni. Emellett az EU-források körüli évek óta tartó bizonytalanság mindenképpen pesszimizmusra ad okot

– ezt már Bukovszki András, a CIB Bank elemzője mondta el kérdésünkre.

Öt százaléknál beragadó infláció

Az átlagember az inflációt érzi meg leghamarabb a saját bőrén, így talán érdemes azzal kezdenünk, hogy jövőre mekkora mértékű pénzromlásra számítanak az általunk megkérdezett szakemberek?

Bár a köztudatban még kevésbé jelent meg, de az elmúlt hónapok inflációs szempontból már szinte az árstabilitás időszakát idézték. A reálbérek esése, illetve a recesszió kiölte az áremelési szándékokat a gazdaságból. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az ármeghatározó gazdasági szereplők jelentős részének csak az év elején derülnek ki az árdöntései, ezért sok múlik majd azon, mekkora január-februári átárazási intenzitást látunk. Az év elején akár 5 százalékig is süllyedhet az éves drágulási ütem, utána viszont a gazdaság élénkülése, a gazdaságpolitika élénkítési szándékai miatt akár be is ragadhat ezen a szinten a mutató. Ez a 20 százalék feletti inflációhoz képest jóval kedvezőbb állapot lenne, ám nem tekinthető árstabilitásnak, ezért ha így lenne, a jegybank lazító politikája is elakadhat

– mondta Madár István.

Ennél mintha picivel optimistább lenne Bukovszki András:

Azt követően, hogy az idei év végére valószínűsíthetően 7 százalék alá esik az éves árindex, a dezinfláció a következő évben is folytatódhat, viszont már jóval lassabb ütemben. A pontos inflációs pályát a szolgáltató szektor év eleji átárazásainak mértéke határozhatja meg, de várakozásaink szerint az pénzromlás 2024-ben sem kerül a jegybanki toleranciasáv felső határa (4%) alá, míg az éves átlagos infláció árnyalatnyival 5 százalék alatt alakulhat.

Kérdésünkre Nagy Jánostól, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjétől megtudtuk, hogy nagyjából ugyanerre számítanak az Erste Banknál is – tehát az éves inflációs adat decemberre 7 százalék alá csökkenhet, „a bázishatás januárral bezárólag továbbra is támogató lesz”. Ugyanakkor 2024 első fele a dezinflációs folyamat beragadásával fenyeget a bank szakemberei szerint.

Nőhet a fogyasztás

Az általunk megkérdezett elemzők szerint a dezinflációs folyamat folytatódásával párhuzamosan lassacskán megindulhat a fogyasztás bővülése is.

A fogyasztás alakulását számos statisztikai rejtély övezi, a kiskereskedelmi forgalom, az áfabevételek és a GDP-statisztika nehezen összerakható képet adott már tavaly is a lakossági fogyasztásról. A tavalyi visszaesést biztosan növekedés váltja fel, úgy gondolom, hogy amennyiben a gazdaságot nem érik újabb sokkok, akkor akár 3-4 százalékos is lehet a fogyasztásbővülés

– véli Madár István.

A 2024-es év egészét tekintve egy a fentinél szerényebb mértékű növekedést prognosztizált Bukovszki András:

Bár már szeptemberben pozitívba fordultak a reálbérek, az év egészét nézve így is 4 százalék körüli visszaesés várható ebben a mutatóban, ami rányomja a bélyegét a fogyasztásra. A háztartások vagyoni helyzete azonban a következő évben már érdemben javulhat a reálbérek újbóli emelkedésének és a foglalkoztatottság magas szintjének köszönhetően. Ugyanakkor úgy véljük, hogy a fogyasztás visszaépüléséhez nem csak a reálbérek emelkedése, hanem a fogyasztói bizalom helyreállása is mindenképp szükséges. Ebből adódóan egy lassú, de fokozatos kilábalásra számítunk az év egészét tekintve és éves átlagban 2,2 százalékos fogyasztásnövekedéssel számolunk.

A két fenti érték közé lőnek az Erste Bank elemzői – ők úgy vélik, hogy év/év alapon 3,3 százalékos lehet a háztartások fogyasztásának emelkedése 2024 egészében.

Bővülhet a GDP is

Az általunk megkérdezett elemzők abban is egyetértenek, hogy jövőre már a GDP növekedésére számíthatunk. A bővülés mértékét 2,5 és 4 százalék közé teszik az elemzők.

A belső keresletet 2023-ban szűkítő tényezők (mint a reálbér-csökkenés, a magas kamatszint) szorítása lényegesen enyhül 2024-ben. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy a magyar gazdaság végképp maga mögött hagyja a recessziós időszakot, ám a lendületvétel mértéke sok tényezőtől függ. Például, hogy a gazdaságpolitika mennyire lesz elkötelezett a felborult költségvetési egyensúly helyreállítására, milyen külső és belső kamatkörnyezet alakul ki az inflációs folyamatok eredményeképpen, vagy hogy a nagy külső piacok, mint Németország és Kína gazdasági problémái tovább súlyosbodnak-e. Az előrejelzések a 2024-es éves átlagos GDP-növekedésre 2,5-4 százalékos sávban szóródnak, ami jól jelzi a bizonytalanságot

– mondta Madár István.

Bukovszki András e tekintetben is kicsivel pesszimistább, legalábbis ami a lehetséges bővülés felső határát illeti:

Az idei, borítékolhatóan recessziós év után, 2024-ben a magyar gazdaság növekedési pályára állhat. Azonban ez nem lesz egy gyors felpattanás, várakozásaink szerint 3 százalék alatti mértékben nőhet a kibocsátás. A fogyasztás mérsékelt növekedése mellett, a beruházások és a nettó export is pozitívan járulhat hozzá a gazdaság teljesítményéhez. A mérséklődő finanszírozási költségek és a javuló üzleti hangulat támaszt nyújthat a magánberuházásoknak, de az uniós források tényleges sorsa döntő fontosságú lesz az állami és vállalati beruházások alakulásánál. A nettó export esetében az éledező belső kereslettel párhuzamosan emelkedhet az import is, azonban a közeljövőben/közelmúltban megvalósuló exportorientált nagyberuházások termelőre fordulása javíthatja a külkereskedelmi mérlegünket.

Nagy Jánosék is a fent megnevezett sávban várja a jövő GDP-bővülés mértékét – az Erste Bank elemzői szerint a 2024-es gazdasági növekedés 3,2 százalékos lesz év/év alapon.

Úgy tűnik tehát, hogy a gazdasági elemzők között viszonylagos egyetértés van – hacsak nem üt be valamilyen újabb válság, akkor a 2022-es és 2023-as kirívóan nehéz évek után megkezdődhet a fokozatos talpra állása a magyar gazdaságnak, amely idővel ismét elvezethet a magyar életszínvonal emelkedéséhez.

Címlapkép: Getty Images