Felbőszült helyiek mentek neki a bányatervnek: nem akartak se port se felfordulást a Duna-partra

Hajdú Gabriella a 24.hu-nak úgy emlékszik, hogy 2020 nyarán az egyik helyi, Facebook-csoportban kezdett keringeni a hír, hogy Pilismaróton, a szóban forgó területet átminősítenék, mert ott bánya lesz. Ezután jelentek meg a felháborodott lakosok az önkormányzati ülésen, mivel nem kaptak erről tájékoztatást.

Át akarták verni az itt élőket, ami vállalhatatlan és dühítő. Sokan lettünk mérgesek ettől. Nem lehetett egyrészt-másrésztezni, ezért lett botrány, ezért mondtak le

– mondja már Mega Sára, aki családjával épp akkoriban költözött ide Budapestről, és csak később kapcsolódott be a tiltakozásba. A lemondáshullám után egy csendesebb időszak következett, ami 2022-ig tartott. Eközben a szóban forgó területen – ami nagyobbrészt állami, kisebb részt önkormányzati, illetve magántulajdon – nem történt semmi.

Por, kamionok, zaj, felfordulás – főleg ezek miatt nem. A bánya látszódott volna a Prédikálószékről, azaz nagy tájseb lett volna. Azon túl pedig itt volt már bánya évtizedekkel ezelőtt, tudja a falu, hogy miről van szó. A környezeti hatásokról pedig ne is beszéljünk

– nyilatkozta az egyik helyi civil, Korcsák Mónika.

Így akadályozta meg egy felbőszített társaság, hogy bánya épüljön a kertek végébe a Duna-parton

A bányát ellenző pilismarótiak a következő lépéseket tették, miután megtudták, hogy a településen sóderbányát akarnak nyitni, pár száz méterre a község központjától:

• az elejétől kezdve határozottan nemet mondtak a projektre, amelyet ugyanakkor részleteiben (szerződések, műszaki vonatkozások) minél jobban meg akartak ismerni.
• Nem egyénileg vagy különböző csoportokban, hanem közösen tiltakoztak és szervezkedtek. Ebben 15–20-an (olykor cserélődve) stabilan, végig részt vettek.
• 2021-ben megalapították a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédő Egyesületet annak érdekében, hogy jogi személyként és ügyfélként is be tudjanak lépni a hivatalos eljárásokba.
• Kerestek és találtak egy olyan szervezetet (EMLA Egyesület), amelynek már voltak tapasztalatai környezetvédelmi ügyekben, és jogi segítséget és tanácsokat nyújtott nekik.
• A közösségi médiában aktív kommunikációba kezdtek: készítettek videót és más tájékoztató anyagot is, folyamatosan nyilatkoztak a téma iránt érdeklődő sajtónak.
• Egy idő után már nem kizárólag helyi ügyként fogalmazták meg a tiltakozásukat: az egész Dunakanyart, így a Duna túloldalán lévő településeket is érintő ügyként bevonva más településeket.
• Több körben összesen 20 ezer aláírást gyűjtöttek a bánya ellen, amelyet a közmeghallgatáson, kamerák előtt adtak át az önkormányzat vezetésének. Az aláírások számából látszott, hogy már nem „csupán” a pilismarótiak érdeklődése fordult a téma felé.
• Füstgyertyás figyelemfelhívó akciót szerveztek a bánya tervezett területére, és tüntetést is tartottak 2022 őszén.
• Helyi népszavazást kezdeményeztek, majd két hónapon át kampányoltak, megafonoztak, szórólapoztak, standoltak egyebek mellett a helyi piacon.

A polgármester azért másképp látta

Hunyadi Balázs polgármester - ahogy a lapnak mesélte - tulajdonképpen „megörökölte” a bányaprojektet 2022 májusában, amikor a település vezetőjévé választották hét induló közül valamivel több mint 50 százalékos támogatottsággal. Előzőleg nem volt a testület tagja, tanárként dolgozott. „Egy barátom szólt 2020 nyarán, hogy készül valami. Így értesültem a bányáról. Azelőtt én sem tudtam róla semmit” – emlékezik vissza. Álláspontját a bányáról így foglalja össze:

Mielőtt megválasztottak, és utána is azt mondtam: személy szerint nem akarok bányát, de egy polgármester mindenki polgármestere, én tehát nem bányapárti, hanem Pilismarót-párti vagyok. A település érdekét kell néznem, és tekintetbe kell vennem azt, hogy jogilag mire van lehetőség. Amikor megválasztottak, érvényben volt egy szerződés a vállalkozó és a település közt, azt nem tekinthettem semmisnek. Nem tehettem meg, hogy nem tárgyalok a befektetővel.

A független polgármester álláspontja a népszavazásig az volt, hogyha megvalósul is a bányaberuházás, az környezetvédelmileg a lehető legjobb módon történjen, és a településnek a lehető legtöbb haszna legyen belőle. A korábbi testület nagyságrendileg 15 millió forint bevétellel számolt volna a projektből Hunyadi elmondása szerint, ő ezt „felnyomta” 80 millióra, és párosult volna ehhez egy közel 100 milliós környezetvédelmi alap is. Hozzáteszi: jelenleg úgy 54 millió forint a település adóbevétele, ez tehát több mint megduplázódott volna.

De erre az ajánlatra már nem volt fogadókészség, én lettem a bányapárti polgármester, és elértünk egy olyan pontra, ahol már nem lehetett normálisan beszélni. Egymással sem. Csúsztatások voltak, méltatlan minősítések, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyűlölködésbe fajul ez az ügy Pilismaróton. Egy idő után a boltban, az utcán, a piacon is a bánya volt a téma, mindenhol. A népszavazás ugyan érvénytelen lett, de semmi nem lehet fontosabb a falu lelkivilágánál. Ezért tettem azt a nyilatkozatot, és most nincs bányaügy Pilismaróton. A települést ugyanakkor a vállalkozó beperelte, a jövő tehát jogi kérdés is.”

Végül azt mondja: a falut megviselte ez az ügy. „Én azt szeretném, hogy legyen béke már.”

Az egyesület tagjai ugyanakkor hangsúlyozzák:

a bányavállalkozás nem nyugodott bele a népszavazás eredményébe.

A bányaügyet egyébként is végigkíséri több bírósági és hatósági eljárás, most épp a környezetvédelmi engedély hiánya vagy megléte a tárgya a jogi procedúrának (erről bővebben itt olvashat.) Korcsák Mónika szerint a cég kivár a júniusi önkormányzati választásig abban reménykedve, hogy olyan személy kerül a polgármesteri székbe, aki támogatja a bányanyitást a megnövekedett adóbevételek reményében.

A 24.hu többször is megkereste a beruházó GM-Pro Kft.-t emailen, telefonon is, hogy megtudja, milyen terveik vannak a pilismaróti projekttel, de egyszer sem jártak sikerrel.

Címlapkép: Getty Images