Budapest 2℃ (erősen fátyolfelhős)Hiába csökken az infláció, mégsem olcsóbb semmi: erre készülj a boltokban 2024-ben
Hiába csökken már hónapok óta az élelmiszerinfláció Magyarországon, ez még nem jelenti azt, hogy maguk az élelmiszerek is olcsóbbak lennének. A drágulásuk üteme ugyan egyre lassul, ám ettől még a tényleges élelmiszerek továbbra is magas áron kaphatóak a boltokban. De mi várható a következő időszakban? Megáll-e a drágulás növekedése? Kell-e újabb élelmiszer-drágulástól tartani? Az Agrárszektor erről kérdezte meg Raskó Györgyöt.
Bár a kormány számos intézkedéssel próbálkozott az élelmiszerárak letörése érdekében, ezek nem jártak sikerrel, sőt, az egész Európai Unióban Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszer-drágulás mértéke. Tavaly egyetlen év alatt átlag 50%-kal ugrottak meg az árak a magyar boltokban, kiugró mértékben a 27 tagállam közül. Magyarországon kétszer akkora volt az élelmiszer-drágulás, mint Romániában, illetve Lengyelországban, aminek az okai között a forint árfolyamának gyengülése, és a kereskedelemre kivetett különadók is kiemelhetőek. Nem meglepő módon a vásárlók is behúzták azt a bizonyos kéziféket, hiszen jelentősen csökkent a fogyasztás több termékcsoportban. És bár az infláció egyre csökken, sok esetben még mindig az élelmiszerek folyamatos drágulását tapasztalhatjuk a hazai boltokban.
Az Agrárszektor által megkérdezett szakember szerint ugyanakkor már érezhetők a pozitív hatások is. Raskó György úgy fogalmazott, hogy már egyértelműen látható az élelmiszerinfláció lassulása, mi több, heteken belül meg fog állni az élelmiszerárak drágulása. Ezt természetesen éves viszonylatban kell érteni - mondta el az agrárközgazdász, aki azt is kifejtette, hogy a 2023 januárja és a 2024 januárja közötti élelmiszerinfláció jóval 10% alatti lesz.
Az élelmiszer-forgalom volumenében olyan mértékű visszaesés történt, hogy a következő hónapokban nem várható újabb áremelkedés. A kiskereskedelem vigyáz rá, hogy ne kövesse el újra a 2022 október-novemberi hibát, amikor a sajtok és tejtermékek árát felvitték magasra, aminek aztán óriási fogyasztás-visszaesés lett a következménye
- mutatott rá Raskó György.
A szakember szerint ezt most el tudja kerülni a kiskereskedelem, mert nincs olyan nyomás termelői részről, mint akkor. Az agrárközgazdász azt is elárulta, hogy a lisztek és gabonák ára az utóbbi időben akkorát zuhant, hogy semmi nem indokol áremelkedést az alapvető élelmiszereknél, de a gabonafélék mellett olajos magvak árai is alacsonyan vannak. Egyedül a cukor ára emelkedett óriásit a világpiacon, minden más élelmiszer árára a csökkenés volt a jellemző.
Raskó György hangsúlyozta, hogy a nemzetközi trendeket a magyar élelmiszeriparnak is tudomásul kell vennie. Mint mondta, az ágazat hazai szereplői erre nem voltak hajlandóak 2023-ban, emiatt azonban a kiskereskedelem külföldről szerzett be élelmiszereket. Ennek következtében a hazai élelmiszeripar forgalma jelentősen csökkent, különösen a hústermékeknél, tésztáknál, liszteknél és tejtermékeknél látszik a visszaesés.
Milyen trendek várhatóak a következő időszakban?
Arra a kérdésre, hogy mi várható az elkövetkező hónapokban, az agrárközgazdász megismételte, hogy alapvetően nem várható áremelkedés az élelmiszerek tekintetében, erre csak akkor kerülhet sor, ha ismét meggyengülne a forint. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy erre is kevés esélyt lát, mivel a forint jelenleg egészen stabilnak tűnik.
Ami az árfigyelő rendszert és a nyilvántartott termékek körének bővülését illeti, Raskó György úgy fogalmazott, hogy ennek a hatása nagyjából a nullával egyenlő. Mint mondta, ennek a megalkotása politkai akció volt, a lakosság azonban nem a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által üzemeltetett árfigyelő rendszert figyeli, hanem a boltok reklámújságait. Erre pedig a boltok is tudatosan építenek: ahol akció van, arról az adott lánc értesíti a lakosságot. Az agrárközgazdász szerint fontos azt is észben tartani, hogy az emberek elsősorban a nyomtatott reklámújságokból tájékozódnak az élelmiszerárakat illetően, és nem az internetről.
A kiskereskedelemben óriási verseny van. Több termékkörnél is megállt az áremelkedés, egyes láncok pedig olyan elképesztő akciókat hajtanak végre, amelyekre amúgy nincs is kormányzati előírás
- húzta alá Raskó György.
Az áruházláncok közül mostanra a - tőke szempontjából - legerősebb a Lidl lett, amelynek forgalma a többi láncéhoz képest elképesztően megnőtt az utóbbi időben. Az agrárközgazdász szerint a Lidl forgalma el fogja érni az 1500 milliárd forintot, míg a többi kiskereskedelmi áruházlánc 1000 milliárdot se fogja elérni. Raskó György rámutatott, hogy a Lidl nagyon látványosan elhúzott az Alditól. Ebben a helyzetben egyébként a Spar és a Penny is nagyon nehezen tartotta magát, emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy a Pennynél jellemzően az alacsonyabb jövedelmű háztartások vásároltak, de nekik fogyott el először a pénzük. A szakember szerint a fogasztásban nem lesz nagyob növekedés, amíg ezeknek a háztartásoknak az anyagi szintje nem stabilizálódik. Raskó György beszélt arról is, hogy a Lidl és az Aldi forgalmának ilyen jellegű bővülése elsősorban annak köszönhető, hogy 2023-ban sikeresen elszipkázták a nem diszkontláncokba járó középosztályt.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
