Fontos madárfaj tűnhet el az országból: nagyobb a baj, mint azt gondoltuk?

Egy új, a Nature tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az emberiség kétszer annyi madárfaj kihalásáért felelős, mint azt a tudósok korábban gondolták. A tanulmányról nemrég a Euronews számolt be. Az új számítások szerint mintegy 1400 madárfaj halt ki közvetlenül emberi tevékenység következtében. A jelenleg ismert, körülbelül 11 ezer madárfajra vetítve ez azt jelenti, hogy a madarak 12 százalékát, minden kilencedik fajt már kipusztította az emberiség.

Itthon is veszélyben vannak a madarak

Egész Európában, így Magyarországon is több vadon élő madár van kitéve a kihalás veszélyének. A BirdLife International nemzetközi Vörös Listájának 2021-ben megjelent változata drámai képet festett le: Minden ötödik őshonos európai madárfaj veszélyeztetett státuszba került. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ehhez további információkat tett hozzá a hazai helyzet alapján. Az egyik ilyen veszélyeztetett faj itthon a fürj, ami stabil státuszból mérsékelten fenyegetett státuszba került 2021-ben. Ennek az az oka, hogy a növényvédő szerek csökkentik a gyommagvakból és rovarokból álló táplálékát. A vetési varjú két kategóriával veszélyeztetettebb lett, és egész Európában a kihalás szélén van, itthon pedig csak a 2010-es évekre sikerült az állományt stabilizálnia a természetvédőknek. A kék vércse szintén rossz helyzetben van egész Európában, itthon a fajmegőrzési programok miatt stabil az állománya, azonban döntően a természetvédelmi gondnokság alatt álló, mesterséges fészektelepektől függ a fennmaradása. A magyar nemzeti jelképnek számító, és az MME 2024-es jubileumi évfordulójára az év madarának választott kerecsensólyom pedig szintén közelebb került a kihaláshoz, bár hazai állománya az utóbbi évtizedekben javult, és ma az Európai Unióban található állományának 60 százaléka Magyarországon fészkel.

Azonban a madarakat érintő kihalásokat nem csak a természet, hanem az emberiség is megszenvedi. Arról 2021-ben írtunk, hogy kétmillió fecske hiányzott Magyarországról, aminek emberi tevékenység, a nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás a fő okai. Az országban a molnár fecske és füsti fecske egyedszáma csak 2000 és 2010 között 62 százalékkal zuhant le. Egy fecske nem csinál nyarat, de cserébe elfogyaszt egy kilogramm rovart a költési időszak alatt, így a kétmillióval kevesebb fecske után kétezer tonna kártevő marad a gazdálkodók nyakán, ami már komoly károkat tud okozni a mezőgazdaságban. Tavaly pedig az MME arról tájékoztatott, hogy az elmúlt két évtizedben több, mint 50 százalékkal csökkent a magyarországi fecskeállomány. Ez pedig a lakosságnak és a gazdálkodóknak is veszélyes, ugyanis a klímaváltozás miatt megjelenő új kártevők és betegségeket terjesztő szúnyogfajok elhárításában kulcsszerepe lenne az ország fecskéinek.

További részleteket ide kattintva olvashatunk.

Címlapkép: Getty Images