Budapest 2℃ (eső)Tényleg olyan jó ötlet? Mutatjuk, milyen gazdasági hatása lenne a magyar eurónak
Noha sokan gondolják azt, hogy az euró bevezetése rögtön megoldja egy nemzet összes problémáját, ez egyáltalán nem így van - írja a Pénzcentrum. A portál cikke szerint, az európai közös valuta segítheti a felzárkózást, segít egyenlő feltételeket teremteni az egyes piacokon, és befolyást is szerez a világgazdaságban, ugyanakkor a valuta bevezetése nem a végcélt kell, hogy jelentse, hanem a gazdasági színtéren elvégzendő további munkát kell segítenie. Úgy ahogyan azt a horvát és a szlovák piacon több-kevesebb sikerrel tette, vagy ahogyan a magyar gazdaságban még várat magára.
2030 körülre lehetünk euróérettek?
Ahogy a portál írja, az euróbevezetés témaköre kapcsán adódik a kérdés, hogy arra vajon Magyarországon mikor kerül sor, lesz-e lehetőségünk euró alapon folytatni a felzárkózásunkat. Nos, egyelőre úgy tűnik, hogy lesz, bár az új korszak kezdete elég bizonytalan, révén, hogy egyelőre nincs konkrét elképzelés arról, hogy mikor vezetik be az eurót. (Hozzánk hasonló cipőben ebből a szempontból amúgy csak Lengyelország jár, még Románia és a nemzeti valutájához foggal-körömmel ragaszkodó Csehország is képes volt egy bevezetésre vonatkozó céldátummal előrukkolni.)
Azaz Magyarország ezen a vonalon (is) különutasnak számít az EU-n belül, mivel a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a feltett szándéka az, hogy megfelelően felkészült, versenyképes gazdaságként csatlakozzunk az euróövezethez, úgy, hogy a gazdasági felzárkózás az euróval is folytatható legyen. Ezt írta korábban Matolcsy György, az MNB elnöke egy parlamenti válaszában, melyet Balassa Péter országgyűlési képviselőnek címzett. Az MNB elnöke a Jobbik politikusának egyértelműen leszögezte, hogy a bevezetés kritériumrendszerét figyelembe véve Magyarország még nem áll az euróérettség megfelelő szintjén, hiszen az elmúlt évek magas inflációs környezetében a nominális maastrichti kritériumok teljesítése is nehézségekbe ütközik.
Az inflációnk magasabb, és a hosszú hozamaink is meghaladják az aktuális értékhatárokat
– hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy az euró bevezetése során minden ország más-más gazdasági átváltozásokkal szembesül, ezért a közös uniós valuta költség-haszon mérlegét az adott ország jellemzőit figyelembe véve célszerű felmérni, amelyek alapján meghatározható az eurózónához való csatlakozás megfelelő időzítése. Erre való tekintettel pedig nem érdemes más állam, például a román időzítését figyelembe vennünk, mivel az az optimálistól eltérő döntést szülhet.
Ráadásul Matolcsy szerint a korábbi országtapasztalatok is vegyesek: egyes, az eurózónába gyorsan belépő nemzetek szerinte nem voltak képesek tartósan tovább emelni a relatív fejlettségüket a zónán belül.
Szlovákia vagy a mediterrán országok intő példát jelentenek, ezzel szemben a balti országok megfelelő kivárással és kellő felkészültséggel az euróval is sikeres gazdasági felzárkózást tudtak produkálni.
Az MNB álláspontját Matolcsy György összefoglalva leszögezte, hogy elkötelezettek az euró mellett, és megfelelő gazdaságpolitikával már középtávon elérhető az euró sikeres és biztonságos bevezetéséhez szükséges fejlettségi szint. Ez az Európai Unió átlagos fejlettségének 90 százaléka. Itt fontos jelezni, hogy pénzügyi értelemben a középtáv fogalma egy-öt évet jelent, tehát Matolcsy György szerint akár 2030 előtt előállhat az ideális helyzet a magyar euróhoz.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
