Bár Európa-szerte csökkent a baromfihús kivitele, a magyar ágazat így is képes volt növelni az exportját. Fontos változás ugyanakkor, hogy jelentősen csökkentek a termelői árak.
Az olcsóbb takarmányból és energiából, valamint a sokáig elfogadható szinten maradó termelői árakból fakadó előny eltűnni látszik az ágazatból, amely ráadásul továbbra is szenved a madárinfluenza kockázataitól és a beáramló importtól - írja az Agrárszektor.
A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia (27 ezer tonna), Németország (20 ezer tonna), Bulgária (18 ezer tonna), Ausztria (17 ezer tonna) és Franciaország (15 ezer tonna) voltak – áll az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) baromfiágazati jelentésében.
Magyarország baromfihúsimportja viszont 7 százalékkal 80 ezer tonnára nőtt a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 5 százalékkal mintegy 59 ezer tonnára, a pulykahúsé pedig 23 százalékkal 4 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (32 ezer tonna) és Romániából (20 ezer tonna) érkezett.
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 684,6 ezer tonna (élősúly) baromit vágtak le 2023-ban, 7,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Ebből a vágócsirke 500,3 ezer tonnát (+9,1 százalék), a vágópulyka 73,1 ezer tonnát (–11,7 százalék) tett ki.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 2 százalékkal 200 ezer tonnára nőtt 2023. január és november között az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 12 százalékkal 134 ezer tonnára emelkedett, míg a pulykahúsé 33 százalékkal 18 ezer tonnára csökkent.
Címlapkép: Getty Images