Drasztikus ütemben zárnak be a hazai kisboltok, egyre aggasztóbb a helyzet: mégis, mi folyik itt?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2019 elején még több mint 129 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, ez a szám 110 ezer közelébe csökkent 2023 első felének végére. A Portfolio cikke szerint a boltok közel 15 százalékának eltűnését csak részben okozta, hogy kevesebbet vásárolnak az emberek. A lap szerint az üzletbezárásokban a forgalom csökkenése mellett közrejátszottak a járvány miatti lezárások, a növekvő ingatlanárak és a rezsiköltségek elszállása is.

Az elmúlt években számtalan külső és belső sokk érte a kiskereskedőket - gyűjtötte össze elemező írásában a lap:

• A járványt követő lezárások az élelmiszerboltokon kívüli szegmenseket érintette különösen érzékenyen, a magyar támogatási politika sem célozta különösebben az üzletek fennmaradását.
• A piaci energiaárak elszállása - a többi sokk mellett - a kisebb vállalkozások egy részének már kigazdálkodhatatlannak bizonyult, ők lehúzták a rolót.
• Nőttek az ingatlanárak, amely a bérleti díjak emelkedését is magával hozta.
• Az Európa-rekorder magyar infláció megette a jövedelmek vásárlóerejét. Ez a hatás 2022 második felétől, a választási osztogatás kifutásával szintén sokkszerűen érte a szektort, a forgalom gyakorlatilag a négy évvel korábbi szintre zuhant.

Az elmúlt négy évben az önálló vállalkozók által működtetett élelmiszerboltok 17 százaléka tűnt el, a ruházati- és cipőboltoknak a 22 százaléka zárt be, míg a könyv, számítástechnika és egyéb iparcikkek szegmensében is az üzleteknek mintegy 15 százaléka zárt be.

A bezárások azonban nem csak kiskereskedelmi üzleteket érintették, a vendéglátás is áldozata volt az elmúlt évek turbulens időszakának - de erről a HelloVidék itt írt elemzést.

Címlapkép: Getty Images