Elmaradt a fordulat: ezért nem kérnek a magyarok a megújuló energiából

Magyarországnak óriási a rendelkezésre álló vagyona megújuló energiaforrásokból, de vannak olyan iparági lobbik, amik előtérbe kerülnek, ilyen például a gázlobbi. Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy mindez azért is probléma, mert nem használjuk ki az adottságainkat, amit akár a mezőgazdaság is tudna hasznosítani.

Kiss Ernő szerint Magyarországon most már nem igazán fognak épülni új napelemes erőművek. Amiket lehet látni, azok az egy évtizeddel ezelőtti fejlesztések eredményei. Kitért arra is, hogy az EU-ban jellemzően fél-egy éven belül meg lehet terveztetni egy napelemes erőművet, Magyarországon 2-10 éves távlatban lehet csak engedélyeztetni ezeket. 2021 óta gyakorlatilag nem lehetséges új építésű naperőművet engedélyeztetni arra való hivatkozással, hogy korlátozva van a hálózat kapacitása, befogadóképessége.

Két hete született meg az a kormányrendelet, ami a márciusi kapacitástenderen összesen 10 gigawatt naperőműves kapacitásra és szélerőmű kapacitásra nyújtottak be fejlesztési igényt, ezt a kormány egy az egyben elutasította, az évtized végéig nem lehetséges ezekhez csatlakozni. Még néhány erőmű körülbelül 3000 megawatt kapacitással várható, hogy meg fog épülni.

Hogy ezek miért épülnek mezőgazdasági területekre, annak az az egyszerű oka: a beruházás költségét nagy mértékben növeli az az ingatlan, ahol ezt elhelyezik. Itt általában óriási felületek kellenek, egy megawatt napelemes kapacitáshoz nagyjából két hektár földterületre van szükség. Rengeteg alacsony aranykorona-értékű mezőgazdasági terület van parlagon, ezek jellemzően szántók, legelők vagy barnamezős területek, rekultivációs területek, és jellemzően ezekre épülnek a napelemes erőművek.

- részletezte a szakember.

Mint, ahogy a lap emlékeztet rá törvény írja elő, hogy csak az átlagnál rosszabb aranykorona-értékű területen, jellemzően mezőgazdaságilag nem vagy kevésbé használható területeken lehet telepíteni napelemeket. A jó minőségű termőföld olyan drága, hogy az meghiúsítaná a beruházást.

Egy homokos legelő ára hektáronként 1-2 millió forint, egy jó minőségű termőföld pedig 10 milliós nagyságrendű. Ez az építés engedélyköteles, méghozzá különleges építménynek számít, éppen ezért a kormányhivatal adja ki az engedélyt erre, sőt a megyei főépítésznek is engedélyeznie kell.

Címlapkép: Getty Images