Gyűlnek a viharfellegek a vidéki repterek felett: sürgős cselekvésre lenne szükség

Ígéret ígéret hátán

A kormány 2021-ben jelentette be, hogy országszerte 18 vidéki reptér megújítását tervezi, amelynek során a fővároson kívüli minden hetedik repülőtér valamilyen célú korszerűsítésére jut majd forrás. A komplex fejlesztés a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légibázist érintené. Ezeket minősítették eddig a programban a személy- és az áruforgalom szempontjából egyaránt stratégiai jelentőségűnek.

Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés a miskolci, a börgöndi, a szegedi és a pécsi (Pécs-Pogány) légikikötőben mehet végbe. Ezt egészíti ki egy korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés (Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak, Szombathely), valamint további sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések (Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény, Bátonyterenye).

A kormány akkor azt kérte a megyei jogú városok polgármestereitől, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket, vagy a már meglévőket adják át a minisztériumnak. Azóta a Hévíz-Balaton Airport újra állami tulajdonba került. A kormány ezután 51 százalékos tulajdoni részt szerzett a debreceni repülőteret üzemeltető cégben is.

Debrecenben 2012-ben indult be a menetrend szerinti légi közlekedés, 2018-ban 370 ezer fölé emelkedett az utaslétszám, 2019-ben pedig 600 ezer feletti utasforgalmat mértek. A járvány miatt ez a folyamat 2020-ban megállt, 2021 végén már csak 75 ezer utas volt a repülőtéren.

Hiába lett a debreceni repülőtérben többségi tulajdonos az állam, ez csak arra volt jó, hogy ne kizárólag az önkormányzat és a helyi magánbefektető cég büdzséjét terhelje a negatív eredmény. A Debrecen International Airport Zrt.-nek 2022-ben 1,5 milliárd forintnál is több lett a vesztesége, holott az árbevétele megháromszorozódott.

Európai szinten is óriási a lemaradás

Mindezek tükrében nem túlzás azt állítani, hogy a hazai vidéki repülőterek egyáltalán nincsenek jó helyzetben. Az EU országokhoz képest ma is évtizedekben mérhető a lemaradás. Vadász László a Vidéki Repülőterek Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy több helyen készültek tervek, vannak jó elképzelések de úgy tudja, hogy komolyabb fejlesztések még nem indultak el. Ami a vidéki repterek általános helyzetét illeti, érdemes a rendszerváltásig visszakanyarodni, ahhoz, hogy tágabb értelemben tudjuk felmérni az ok okozati összefüggéseket.

Miközben Európában mindenhol tudták, értették hogy a regionális repülőterek a régiók fejlesztésének leghatékonyabb eszközei, addig nálunk rövidlátó, központosító közlekedéspolitika volt hosszú ideig az uralkodó

- hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, a legnagyobb gond elsősorban az, hogy kizárólag a budapesti fejlesztéseket támogatták. Míg a velünk együtt az EU-hoz csatlakozott országokban mindenhol nagyon komoly programok indultak a regionális repülőterek fejlesztésére nálunk a vidéki repülőterekhez az állam csak „üzleti alapon” volt hajlandó viszonyulni.

Minden egyes állami szolgáltatást csak busás díjak fejében biztosítottak, ami ellehetetlenítette a működést

- tette hozzá.

A szakember szerint pont ezért hozták létre a Vidéki Repülőterek Szövetségét, hogy közösen megpróbáljanak közösen változtatni a helyzeten. Ez részben sikeres volt, és ma már van néhány jól működő repülőtér. Ennek ellenére mint mondta, a lemaradásunkat még azóta sem sikerült behozni.

Csak ráfizetéssel tarthatóak fenn a vidéki repterek

Az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb a regionális repülőterek piaci részesedése. A legtöbb vidéki repülőtér veszteségesen működik. A költségeket érdemben nem lehet csökkenteni mert az a biztonság rovására mehetne.

A repülőterek működését szigorú hazai és nemzetközi előírások szabályozzák, melyek jelentős anyagi terhet rónak az üzemeltetőre. Optimális esetben ezek a költségek a forgalmi bevételekből finanszírozhatók. Erre ma Magyarországon kevés repülőtér képes.

- magyarázta.

Magyarországon két „nemzetközi kereskedelmi” státuszú repülőtér van: Debrecen és Sármellék. Rajtuk kívül még Győr-Pér, Pécs-Pogány, Szeged, Békéscsaba működik „nyilvános kereskedelmi” repülőtérként. Nyíregyháza a hazai pilótaképzés legnagyobb tradicionális bázisa.

A legnagyobb utasforgalmat Debrecen bonyolítja a vidéki repülőterek közül, Győr-Péren pedig jelentős az üzleti forgalom és a teheráru kezelés. Kisgépek vonatkozásában Nyíregyháza és Tököl a legjelentősebb. Jelentős kisgépes forgalmat kezel Tököl, Kiskunlacháza és Börgönd. Érdemes még megemlíteni Budaörs, Gödöllő és Fertőszentmiklós repülőtereket

- zárta.

Természetesen felkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot is, többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy állnak jelenleg a fent említett vidéki reptér fejlesztések, amint válaszolnak frissítjük a cikkünket!

Címlapkép: Getty Images