Özönlenek a magyarok ezekbe a határ menti falvakba: de mi történik itt?

Pénzcentrum   
  Megosztom
Özönlenek a magyarok ezekbe a határ menti falvakba: de mi történik itt?

Az utóbbi években egymás érték a krízisek, válságok, akár hónapról hónapra is változhatott, hogy a lakosság vándorlása az üdülőtelepülések, az agglomeráció, vagy éppen a nagyvárosok felé fordult. Olyan változások zajlottak le pár év alatt a trendekben, amekkorákhoz máskor évtizedek kellenek. A lakóhely választás most talán nehezebb is, mint valaha. A lehetőségek megsokszoródtak: az infrastruktúra fejlődése miatt a főváros agglomerációja szinte a Balatonig nyúlik, a home office elterjedése pedig sokak számára azt is lehetővé tette, hogy szinte bárhová elköltözhessenek. A Pénzcentrum új cikksorozatában régiónként elemzik, hogy mely településeken nőtt a lakosok száma leginkább az elmúlt években. Most Nyugat-Dunántúlon a sor, a régiós és megyei toplisták alapján kiderül: hová költözhettek a legtöbben, tehát melyek a leginkább vonzó lakóhelyek ma Magyarországon.

Ahogy a portál írja, a legfrissebb belügyminisztériumi nyilvántartás szerint 9 millió 765 ezer fő volt Magyarország állandó lakossága 2024 januárjában. Ez 0,4 százalékos csökkenés 2023 év elejéhez mérten, és 1,53 százalékos visszaesés 2020-hoz viszonyítva. A Nyugat-Dunántúlon a bejelentett állandó lakosok száma 987 732 volt év elején. 2023-hoz képest 0,2 százalékos csökkenés, 2020-hoz képest viszont növekedés (0,19%) történt! Ez a nyugat-dunántúli térség lénygesen jobb helyzetét mutatja az elnéptelenedés szempontjából, mint az országos átlag, illetve más régiók. Összevetésképpen a hasonló népességű Közép-Dunántúlon - ahol 1 millió 70 ezer volt a bejelentett állandó lakosság száma 2024 januárjában -, 2023-hoz képest 0,42, 2020-hoz képest 1,26 százalékos a visszaesés.

A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen Zala és Vas vármegyei települések dominálnak, ha 2023-hoz viszonyítunk. 2020-hoz képest az előny a zalaiak felé billen el és Vas, valamint Győr-Moson-Sopron kerülnek egélba. dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 21 zalai, 20 vasi és 9 győr-moson-soproni település van, az ötéves összevetésben pedig 20 zalai és 15-15 vasi és győr-moson-soproni került a topba. A legnépszerűbb települések egytől egyig községek, nincs olyan kivétel, mint a Közép-Dunántúlon Velence.

Bár a toplistán előnyben voltak az apró- és törpefalvak - hiszen az ilyen településeken akár 10 fős bővülés is jelentős arányt tesz ki -, akadnak azért 2-3 ezres települések is. A régió aprófalvas településszerkezetéből egyébként az következik, hogy sokkal több kisfalu van alapvetően versenyben, ellentétben például az alföldi települések szerkezetével, ahol nem is jellemző a sok párszázas lakosú kisközség. Azonban ez így fair, hiszen Magyarországon a legkisebb falvakat fenyegeti leginkább az elnéptelenedés, az a néhány népszerű falvacska, amely növekedést tud mutatni, kiérdemelte, hogy a toplisták élére álljon.

Ilyenek például Zalában Valkonya, Baglad vagy Gombossze, Répceszentgyörgy, Márokföld, illetve Zalaköveskút, Ligetfalva, Szijártóháza, vagy Pördefölde és Sénye. Agglomerációs települések ugyancsak kerültek a listába: ilyen a Győrhöz közeli Mezőörs, mely egy év alatt 30,8 százalékos növekedést mutatott, vagy a határmenti Rajka, ahol 2020 óta közel 80 százalékkal nőtt a lakosságszám!

Rajka növekedését nagyban okozhatja Pozsony agglomerációs hatása, ezt támasztja alá, hogy a népszámlálási adatok szerint Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Ez a jelenség nem csak Rajkán érhető tetten - bár itt a leglátványosabb -, Dunakiliti és Bezenye lakóinak negyede is külföldi állampolgár már, Hegyeshalom és Dunasziget lakóinak pedig a tizede.

Az 50-es listán több olyan falu is van, amely öt év távlatában lakosságszám csökkenést mutat, 2023-ról 2024-re viszont emelkedett, esetleg stagnál a lélekszám. Ilyen például Valkonya, Bödeháza, Lendvadedes, Gáborjánháza, Orfaluahol, Zalasárszeg, Döbröce, Szentliszl, Bókaháza, vagy Mikekarácsonyfa. Illetve vannak olyan települések, ahol öt év távlatában növekedés látszik, 2023-ról 2024-re viszont csökkenés, stagnálás. Ilyen Zalaköveskút, Ligetfalva, Iborfia, Vindornyalak, Harasztifalu, Döröske, Tilaj, Nemesládony, Kerkáskápolna, Gyalóka, Pápoc, Kerkakutas, Kemeneskápolna, vagy Dötk.

Olvasd tovább a Pénzcentrum cikkét ide kattintva.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

pénzcentrum

lakosság

település