Messze elkerülik a magyarok ezeket a városokat, falvakat: mutatjuk, hova menekülnek 2024-ben

A Pénzcentrum nyári cikksorozatában Magyarország régióit vizsgálja meg aszerint, hogy az ott található településeken hogyan alakult az állandó lakosság száma. A sorozatban Közép-Magyarország régiójával - Pest vármegye és Budapest területévvel -, külön nem foglalkozunk, mivel a fővárosi kerületek lakosságszámának változásával és az agglomerációval már külön cikkekben foglalkoztunk. A sorozat első részében - a Budapest és Pest után következő első NUTS 2 régió -, a Közép-Dunántúl lakosságszám változásait elemeztük, a második részben a Nyugat-Dunántúl régiót vettük górcső alá, a harmadik pedig a Dél-Dunántúl régiót. A Dunántúl után a következő NUTS 2 régió Észak-Magyarország, jelen cikkünkben ennek a területnek a települési adatait elemezzük. Külön kitérünk az egyes vármegyékre is, Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén területére. Friss elemzésünkből kiderül, mennyien választhatták új lakóhelyükül a Börzsöny, Bükk vagy Mátra völgyeinek településeit, vagy az északi határ környéki falvakat.

Az országos átlagot tekintve Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent 2023 év elejéhez képest, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva. A belügyminisztériumi nyilvántartás szerint hazánk állandó lakossága 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Észak-Magyarország régióban 1 millió 131 ezer állandó lakost tartottak nyilván 2024 januárjában, ez 2023-hoz képest 0,65, 2020-hoz képest 2,87 százalékos a visszaesés. Ez azt jelenti, hogy az országos átlagnál rosszabb a helyzet észak-keleten, viszont például a már vizsgált Dél-Dunántúlon még ennél is nagyobb az elnéptelenedés.

A legnépszerűbb települések régiós rangsorában - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - egyértelműen a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyeiek dominálnak. Az egyéves listában 50-ből 37 borsodi, 7 hevesi és 6 nógrádi, az ötéves összevetésben pedig az 51-ből 35 borsodi, 9 nógrádi és 7 hevesi van. (Azért lett végül 51-es toplista, mert az 50. helyezett Nagyút és Szajla között holtverseny alakult ki.) Viszont azt is érdemes megjegyezni, hogy Borsod-Abaúj-Zemplénből 358 település volt versenyben, míg Nógrádból csak 131, Hevesből pedig 121 település. Így nem csoda, hogy a TOP50-ben is sok a borsodi község.

A legnépszerűbb települések egytől egyig községek, és ebben a régióban nem is találunk olyan várost, amelyet egyértelműen gyarapodónak lehetne nevezni. Ebben a régióban is előnyben voltak a kisebb falvak, de akad a toplistán néhány 1000 fő feletti település település is. 2023 év eleje óta kiugró volt a állandó lakosságszám növekedés üteme a Zsujta, Varbóc, Abaújszolnok, Szőlősardó és Irota településeken - egytől egyig borsodban találhatók. Zsujta az ötéves összevetésben ugyancsak az élen jár, a harmadik helyet szerezte meg, első lett Kéked, második Nagyhuta. Ezeken a helyeken közel másfélszeresére nőtt a lakosságszám 5 év alatt.

A számszerű növekedéssel ebben a régióban is szinte alig érdemes foglalkozni, igazi rekordereket nem lehet találni. Ostoros, Mályi, Kistokaj, Sajóörös, Őrhalom, Kál és Kéked lakossága nőtt 100-nál több fővel, de a legnagyobb növekedés is Ostoroson mindössze 261 főt tett ki.

A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható, ITT!

Címlapkép: Getty Images