Budapest 3℃ (borult)Durva veszélyek leselkednek a magyar gazdákra: egyre hosszabb a halálos balesetek listája
Évente számtalan munkabaleset történik Magyarország, a mezőgazdaság pedig az egyik legveszélyesebb ágazatnak számít. Ennek több oka is van, többek között az is, hogy az I. veszélyességi kategóriába sorolt mezőgazdaságban sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót), ami során a helyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabaleset bekövetkezésének esély – írja az Agrárszektor. Bár a számok javuló tendenciát mutatnak és az agrárium az egyik legmodernebb ágazattá vált, ennek ellenére még mindig akadnak bőven komolyabb balesetek, idén júliusban pedig egy traktor vezető férfi életét vesztette munkavégzés közben - és ez bizony nem egyedi eset.
A halálos balesetek jelentős része a mezőgazdaságban történik, ezek nagy része pedig a gépekkel való foglalatosság közben következik be. Érdemes szót ejteni arról is, hogy az állatok, a vegyszerek és a por is képes maradandó károsodásokat okozni, de ez persze nem törvényszerű. A nők esetében pedig nem ajánlatos traktort sem sokáig használni, főleg akkor nem, ha nem modern a jármű, hiszen akár meddőséget is okozhat.
Mitől veszélyes ez az ágazat?
A mezőgazdaság az egyik legjobban fejlődő ágazattá nőtte ki magát, a modern technológia mondhatni, berobbant a termelők életébe. Ez persze a biztonságot is tovább növeli, ennek ellenére baleset - mint mindenhol - előfordulhatnak. A baj tulajdonképpen bármikor, bárhogy bekövetkezhet, de általánosságban elmondható, hogy a gépekkel való foglalatosság a legkockázatosabb, de említhető az áramütésveszély vagy a fárasztó testhelyzetben, nagy emelésekből adódó sérülések is. De okozhat problémát a növényvédő szerek, olajok, állatgyógyászati készítmények helytelen használata, a por belégzése asztmát okozhat, valamint bőrbetegségek és állatról emberre terjedő fertőző betegségek is előfordulhatnak.
A tapasztalatlanság és a képzettség hiánya is okozhat gondokat: az I. veszélyességi kategóriába sorolt munkáltatók közül (például építőipar, mezőgazdaság, feldolgozóipar) sokan alkalmaznak egyszerűsített foglalkoztatottat (alkalmi munkavállalót), mely során a helyismeret hiánya, a megfelelő oktatás elmaradása miatt nagyobb a munkabaleset bekövetkezésének esélye -, é, mint tudjuk, az agráriumban nem ritka a szakképzetlen munkaerő, főleg, ha fizikai munkáról van szó. Az oktatás hiányáráról az alábbi cikkünkben írtunk részletesebben:
Már 2024-ben is történt tragédia, baleset
Idén júliusban, ahogyan a lap is beszámolt róla, áramütést szenvedett és meghalt egy permetező traktor vezetője Letenyén. a nagykerekű jármű permetező rúdja hozzáért a magasfeszültségű kábelhez. Amikor a 62 éves letenyei férfi ki akart szállni a traktorból, megrázta az áram.
Áprilisban pedig tizennégy személyt kellett kórházba szállítani, miután ammónia jutott a levegőbe egy kisvárdai üzem egyik helyiségében. Az érintettek égő, kaparó torokfájdalomra és köhögésre panaszkodtak, de szerencsére rövid időn belül el is hagyhatták a kórházat. A súlyos ammóniamérgezés egyébként tüdőkárosodást és akár halált is okozhat, így szerencse, hogy nem történt nagyobb tragédia.
Emelkednek a bírságok is
Sajnos 2023 sem telt el tragédia nélkül, összesen kilencen vesztették életüket mezőgazdasági munkavégzés során. A hatóságok is egyre komolyabban veszik a biztonságos munkavégzést, amit jól mutat az is, hogy 2024. február 14. napján megjelent egy új jogszabályváltozás a Magyar Közlönyben (24 és 25/2024. (II.14.) Korm. rendelet). Emellett változik az úgynevezett munkaügyi bírság alsó határa is, mégpedig 30.000 Ft-ról 150.000 Ft-ra, a maximális összege pedig az alkalmazotti létszámtól függően 10 millió forintról 20, illetve 25 millió forintra emelkedik.
Újabb veszély a láthatáron?
Bár az adatok is azt támasztják elő, hogy ugyan javulni látszik a helyzet, az ördög nem alszik, és újabb gondokkal találhatják szembe magukat az ágazat szereplői: ez pedig nem más, mint a tűz. Évről évre nagyobb veszélyt és megoldandó problémát jelentenek a mezőgazdasági tűzesetek. Ezek ugyanis adott esetben rendkívül gyorsan el tudnak terjedni, nagy területet érinthetnek és tekintélyes anyagi és egyéb kárral járhatnak.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatközlése alapján 2022-ben mintegy 331 négyzetkilométernyi terület égett le Magyarországon, ami tízszerese volt az egy évvel korábbinak. A szabadtéri tűzesetek száma 2022-ben 971 volt, ami 9%-kal volt több, mint 2021-ben. A mezőgazdasági tüzek mintegy 54%-a az aratással függ össze, ami pedig a gabonatáblákon történt tűzeseteket illeti, abból 571%-kal volt több az egy évvel korábbinál, míg a leégett gabona összterülete elérte a 338 hektárt, ami pedig 33-szorosa volt a 2021-es számoknak. Ezek még annak fényében is elég riasztó statisztikák, hogy tudjuk, a 2022-es év rendkívül aszályos volt. 2022-ben az ismert adatok alapján mintegy 85 mezőgazdasági erő- és munkagép égett ki. Éppen ezért kiemelten kell erre is figyelni a jövőben a balesetek elkerülése érdekében.
A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
