Budapest 3℃ (borult)Még az ág is húzza a magyar borászokat: erre a teherre ők se számítottak
A környezetvédelmi termékdíj rendszere után nagy változást jelentett a magyar borászatok számára a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) bevezetése, amelyet aztán részben felváltott a kötelező visszaváltási rendszer (DRS). A megnövekedett adminisztrációs és regisztrációs kötelezettségek azonban határozott terhet jelentettek a borágazat szereplői számára, ráadásul az elhúzódó eljárások sem könnyítették meg az átmenetet. Ahogy az Agrárszektor írja, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint a hazai borászatok nagy része nem tudta beépíteni az átadási vagy értékesítési áraiba az elmúlt két év jelentős költségnövekedéseit, de a fogyasztók nagyobb hányada is egyfajta áremelkedésként fogja fel az új rendszert. Ez azonban az értékesítésekre is hatással lehet, ráadásul épp egy olyan időben, amikor egyébként is csökken a borfogyasztás, nemcsak Magyarországon, de az egész világon.
Ahogy a portál írja, a 2023 júliusában életbe lép kiterjesztett gyártói felelősség (EPR), valamint az azt némileg felváltó, 2024. január 1-jével induló kötelező visszaváltási rendszer (DRS) már a bejelentése óta rengeteg vitát generált a magyar vállalkozások körében. Az előbbi értelmében a gyártóknak a "szennyező fizet" elve alapján emelt díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére, vagyis a hulladék elszállításáért, kezeléséért, megsemmisítéséért és újrafelhasználásáért. Ennek bevezetése, bár nem volt zökkenőmentes, az élelmiszeripari szakemberek szerint csökkentette ugyan a csomagolóanyag-felhasználást, egyúttal azonban jelentős költségnövekedéssel járt, mind a gyártók, mind a fogyasztók részéről. A DRS-rendszerrel kapcsolatban mostanra az a leggyakoribb vélekedés, hogy ha rendesen beindul, még jó lehet, jelenleg azonban úgy ró komoly terheket a gyártókra és a hasznosítókra, hogy nem kompenzálja őket kellőképpen.
A borágazatot pedig, annak speciális előírásai miatt, különösen fájón érintette az adminisztrációs terhek és a költségek növekedése. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára korábban az Agrárszektor kérdésére kifejtette, hogy a
például a pezsgőnél az uniós jog írja elő a kötelező üvegpalackok használatát. Hasonlóan több magyar eredetvédett bor termékleírása rendelkezik üvegpalack használatáról: például a tokaji és az egri borokat kizárólag ilyen formában lehet forgalomba hozni. Tokaji borkülönlegességek - mint például az aszú vagy a szamorodni - esetében a palackok méretére, formájára és színére nézve is vannak kötelező jellegű kritériumok vonatkoznak.
És bár az ágazat fellépésének köszönhetően a kormány már tavaly júliusban módosította az EPR-rendszerre vonatkozó előírásokat, és a korábbi termékdíjjal azonos maradt a borosüvegek után fizetendő díjtétel mértéke, a regisztráció és az adminisztráció nem lett sokkal egyszerűbb. Ezt az Agrárszektor által megkérdezett borászok is megerősítették, hozzátéve, hogy ezek olyan költségnövekedések voltak, amelyeket az ágazat nem tudott a fogyasztókra áthárítani. Emiatt azonban jelentős veszteségek keletkeztek a vállalkozásoknál, amelyeket azok kénytelenek voltak lenyelni.
A borászok mellett az Agrárszektor a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát is megkereste, akik válaszukban leírták, hogy a környezetvédelmi termékdíj rendszere után sokaknak jelentett nagy változást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) bevezetése. A HNT által elért könnyítésnek (borászati termékek üvegcsomagolására vonatkozó átalánydíj) köszönhetően az új rendszer a vártnál némileg kevesebb adminisztrációt és költséget jelentett a borászatok nagy részének, azonban a DRS, vagyis a kötelező visszaváltási rendszer gyakorlati alkalmazása csak kevés termelőnek ment zökkenőmentesen. Elsősorban a termékek regisztrációja okoz gondot, az ugyanis nagyon sok esetben tovább tart, mint a rendelkezésre álló 45 nap. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa azonban ebben is jelentős könnyítést ért el a beküldendő csomagolási egységek darabszámának csökkentésével, ami valamennyi italtermékre ugyanúgy vonatkozik - derült ki a szakmai szervezet válaszából.
Arra a kérdésre, hogy mekkora kihívást jelent az ágazat számára a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése, a HNT úgy fogalmazott, hogy az éles indulás előtti időszakban, vagyis nagyjából április közepétől kezdve komoly problémák léptek fel a borászati termékek forgalmazása során a borászati termékekre vonatkozó könnyített szabályok értelmezése és alkalmazása, valamint az elhúzódó regisztrációs eljárások miatt.
Mostanra azonban - úgy tűnik - sikerült megoldani a legtöbb problémát a MOHU-val együttműködve, és a borászatok legnagyobb része már legalább egy termékét sikeresen regisztrálni tudta a DRS rendszerben. Mivel azonban sok kis borászat élt a jogszabályi lehetőségekkel, és a termékeit az EPR-ben tartotta, így nekik most, az új évjárat piacra kerülésével kezdődik csak a regisztráció és a rendszer többi elemének alkalmazása, így például az adminisztráció, valamint EPR-től eltérő jelentési kötelezettség és díjfizetés is
- írta meg a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
Hogyan tudták beépíteni a költségnövekedéseket az árakba a borászatok? Milyen trendek várható a következő időszakban a borászatok és a fogyasztók részéről? Erről többet az Agrárszektor cikkében olvashatunk, ide kattintva.
Címlapkép: Getty Images
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
