Döbbenetes számokra derült fény: újra megemelik a jegybanki alapkamatot?

A GKI Gazdaságkutató szerint a 6,75%-os alapkamat az új inflációs adatok tükrében is magasnak számít, van még tér a vágásra, különösen a gyengélkedő GDP (és ipari teljesítmény) tükrében. Nem volt ilyen optimista Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, aki kifejtette: már jelenleg is a határán lehetünk annak a pontnak, amikor nem folytatódhat tovább kamatvágási ciklus. Szerinte előfordulhat, hogy nem lesz több csökkentés, marad a mostani szinten a jegybanki alapkamat 2024-ben.

A vártnál rosszabb inflációs adatokat közölt a KSH csütörtökön

Mint kiderült: júliusban a drágulás összességében 4,1 százalékos volt az egy évvel korábbihoz képest, a maginfláció pedig még ennél is magasabb, 4,7 százalékos szintet ért el. Mindkét adat jócskán magasabb, mint az előzetes elemzői prognózisok. Mindezzel az éves áremelkedés üteme átlépte a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjának 4 százalékos felső értékét,

ám az elemzők azzal számolnak, hogy az év hátralévő részében is gyorsulni fog az infláció.

Ráadásul nem ez az egyetlen negatív fejlemény a hazai gazdaságból: a múlt héten közölte a statisztikai hivatal, hogy Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024 II. negyedévében a nyers adatok szerint 1,5%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal csökkent. A váratlanul rossz GDP-adatok szinte minden előzetes becslést alulmúltak, és az éves növekedési előrejelzések most 2% körülire mérséklődtek.

Átvették az Európai Bizottság 2,4 százalékos előrejelzését

A friss számok azért sem festenek jól, mert a tavalyi év során a magyar kormány még 4 százalékos vagy annál is magasabb növekedést remélt 2024-re, később már átvették az Európai Bizottság 2,4 százalékos előrejelzését, legutóbb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig 1,8-2 százalék körüli GDP-növekedést emlegetett. Az MNB Monetáris Tanácsa augusztus 27-én tartja következő kamatdöntő ülését - és a fenti adatok tükrében nagy kérdés, milyen döntés fog születni. Legutóbb július végén 25 bázisponttal, 6,75%-ra csökkentette az alapkamatot a jegybank, és a döntés után Virág Barnabás alelnök arról beszélt: reálisnak tartják azokat az elemzői elvárásokat, melyek idén még további 1-2 kamatcsökkentést várnak.

Azóta viszont sok víz lefolyt a Dunán, és kérdés, hogy mennyiben változtatják meg az MNB álláspontját az előzetesen vártnál kedvezőtlenebb hazai gazdasági mutatók.

És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a hét elején komoly pánik lett úrrá a tőzsdéken, amelynek eredője egyrészt a várakozásoknál rosszabb amerikai munkaerőpiaci adatok, másrészt pedig a japán jegybank monetáris szigorítása. A reccsenést a magyar tőzsde és a forint árfolyama is megérezte, utóbbi ismételten a 400-as szint körül táncol az euróval szemben. Bár az MNB rendre úgy kommunikál, hogy nincs konkrét árfolyamcélja, már korábban is láthattuk, hogy amikor radikálisan gyengül a forintárfolyam, akkor kész beavatkozni - ahogy történt ez a háború és az energiaválság kitörésének idején is. A Pénzcentrum elemzőkkel beszélgetett arról, hogy a mostani helyzetben folytatódhat-e a kamatcsökkentés Magyarországon, vagy a jegybank kénytelen lesz behúzni a féket.

Felemás helyzetbe került az MNB

A vártnál rosszabb inflációs adat gyengíti a kamatvágási várakozásokat, viszont a múlt héten közölt, szintén az előzetes elemzői konszenzusnál rosszabb GDP-adatok pedig pont erősíthetik azt

- mondta kérdésükre Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója. Ugyanakkor, mint az inflációs adat kapcsán kiemelte, nem a meglepetés mértéke nagy, hiszen ők 4 százalékot prognosztizáltak, ettől csak minimálisan tért el az éves infláció tényleges üteme (amely 4,1 százalék lett júliusban), az viszont aggasztó, hogy az éves maginfláció 4,1 százalékról 4,7 százaklékra gyorsult - és a következő hónapokban magasan is maradhat. Emellett az sem szerencsés a szakember szerint, hogy a szolgáltatások húzták fel az inflációt, az árnövekedés éves alapon 9 százalék feletti, meghaladja az általuk vártat.

Viszont jó helyzetbe hozhatják az MNB-t a nemzetközi kamatvárakozások: az amerikai Fed a rossz munkaerőpiaci adatok, illetve a hét elején történt tőzsdei pánik után a hírek szerint már nem kétszer 25 bázispontos kamatvágáson gondolkodik 2024-ben, hanem ennél legalább kétszer többet faraghatnak a jelenlegi piaci várakozások alapján. Emellett az Európai Központi Bankból is olyan jelzések érkeznek, hogy év végéig még jöhet kamatcsökkentés. Ha ez így lesz, akkor a magyar jegybanknak is nagyobb tere nyílhat, hiszen megmaradhat a magyar eszközök jelenlegi kamatferára az európai és amerikai piacokhoz képest. Összességében a hazai és nemzetközi folyamatok alapján tér lehet még a hazai kamatvágásra, ennek mértéke és üteme viszont bizonytalan, úgy látjuk, legalább egy kamatcsökkentés jöhet még 2024-ben

- összegezte Árokszállási Zoltán. Az MBH Elemzési Központ egy hónappal ezelőtt 2024 végére 6,5 százalékos alapkamatot prognosztizált, a szakember most is ezt tartja valószínűnek, de hozzátette, immár lefelé mutató kockázatokkal. Arra a kérdésre, hogy a hét elején történt tőzsdepánik után mennyire jellemző most a kockázatkerülés a tőkepiacon, és mindez milyen irányba befolyásolhatja a forint és a jelentős magyar részvények sorsát, Árokszállási Zoltán kifejtette, a "mini felfordulás" ülepedni látszik, de azért még nem múlt el teljesen.

A japán és az amerikai tőzsdéken történtek nyomán voltak kockázatkerülő kitárazások, eladások a magyar részvények esetében is, de a forint ennek ellenére viszonylag stabil maradt, ami szokatlan egy ilyen piaci környezetben. Hogy megértsük a folyamatot, ismét vissza kell térjünk az amerikai kilátásokra: az, hogy az USA-ban beestek a kamatvárakozások, felértékeli a magasabb kamatokat kínáló, feltörekvő piacokat, ami a forintnak komoly támaszt adott. Ezért nem szállt el az árfolyam a mostani, kockázatos időkben, ellentétben például az orosz-ukrán háború kitörésekor tapasztaltakkal. Ennek tükrében valószínűsíthető, hogy ha nem romlik tovább a nemzetközi részvénypiaci hangulat, úgy drasztikusabb árfolyammozgásokra most nem kell készülni a forintban

- ismertette az igazgató.

Még a 6,75 is sok?

Kérdésükre a GKI Gazdaságkutató Zrt. egyenesen azt közölte, álláspontjuk szerint

a 6,75%-os alapkamat az új inflációs adatok tükrében is magasnak számít, van még tér a vágásra, különösen a gyengélkedő GDP (és ipari teljesítmény) tükrében.

Mint hozzátették: a 400 forintos euró árfolyam a hazai gazdaság és az eurózóna előző években tapasztalt inflációs különbsége alapján még mindig erősnek mondható, ennek támasza a magas alapkamat.

Úgy gondoljuk, a jegybank lélektani határa inkább 410 körül húzódik. Mindemellett az új inflációs adat közlése után erősödő forint arra utal, hogy a befektetők enyhe lassulásra számítanak a kamatvágások ütemében

- tették hozzá. A Fed és az EKB belengetett kamatvágása pedig a GKI szerint inkább lehetőség az MNB-nek, mintsem kényszer.

Ha kedvezően alakul a nemzetközi kamatkörnyezet, több tér van a hazai kamatvágásra árfolyamgyengülés nélkül is, kisebb a hazai kamatvágás inflációs költsége

- hívták fel a figyelmet.

Már az egy csökkentésnek is örülhetünk?

A kamatvágással kapcsolatban nem ennyire optimista Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője, aki szerint már jelenleg is a határán lehetünk annak a pontnak, amikor nem folytatódhat tovább az MNB kamatvágási ciklusa.

Már magának a jegybanknak a saját iránymutatása is arra utalt, most is, és egy-két hónapja is, hogy lassulni fog a kamatcsökkentések üteme. A legutóbbi iránymutatás arról szólt, hogy még egy vagy két kamatcsökkentés lehet a jelenlegi ciklusban - én akkor azt mondtam, hogy inkább csak egy. Most viszont már úgy látom: az is elképzelhető, hogy nem lesz több kamatcsökkentés, de ha lesz, akkor is legfeljebb egy, ha úgy alakulnak a körülmények, hogy esetleg belefér. De ebben az esetben is csak 25 bázispontnyi vágással számolhatunk

- ismertette a szakember, aki a nemzetközi kamatvárakozások kapcsán arról beszélt, pozitív forgatókönyv lenne, ha a prognosztizált kamatvágások valamennyire javítanának a nemzetközi piaci hangulaton és a kockázatvállaláson, ami a hét elején a japán és amerikai tőzsdéken történtek miatt megrecsent.

Az MNB-n az segíthetne, ha a forintot tudnák erősíteni a nemzetközi piaci mozgások a kamatvágások hatására. De ha nem lesz így, akkor az nem fog plusz mozgásteret adni a jegybanknak: hogyha emelkedik az infláció - márpedig mi arra számítunk, hogy hónapról hónapra emelkedni fog az év végéig -, és közben még a forint is a jelenlegi a szinteken ragad, vagy tovább gyengül, akkor azt gondolom magyar szempontból hiába vág az EKB és a Fed

- összegezte. A 400-as euró közelében táncoló forintárfolyam kapcsán megjegyezte, szerinte az utóbbi időben valamelyest csökkent ennek a szintnek a jelentősége, ami igazán számít, hogy mennyire gyorsan mozog a forint. Egy gyors, jelentős leértékelődés, ami aztán beragad, akár egy-két hónap alatt is megjelenik az inflációban, hiszen az importtermékek megdrágulnak ezáltal, összességében azt látni, felgyorsult a forintgyengülés inflációemelő hatása.

A 400-as szint az talán kicsit pszichológiai szempontból számít, a háztartások figyelmét jobban felkelti, és esetleg megnövekszik a devizavásárlás a részükről, ami egyfajta bizalmatlanságot tükröz a forinttal szemben, ezt nyilván nem szeretné a jegybank. Ilyen szempontból érdekes ez a 400-as szint, de hogyha ezt lassan, fokozatosan lépjük át, akkor nem kell, hogy gondot okozzon. Ha most hirtelen, egy-két héten belül 410-420-as euró jönne, mint a háború kezdetének évében az energiaválság nyomán, az mindenképpen valamilyen intézkedésre sarkallná az MNB-t. De lassan, fokozatosan elkerülhetetlen, hogy a 400-at egy idő után átlépjük, és aztán tartósan fölötte legyünk

- magyarázta Jobbágy Sándor.

A Concorde vezető makrogazdasági elemzője törékenynek írta le a hét elején történt tőzsdepánik utáni piaci hangulatot. Bár a nagy hétfői esés után kedden volt egy pozitív korrekció, de a hét második felére sok részvényindex ismét mínuszba került. Ha a forint árfolyamát nézzük, akkor igazából jelentős visszakorrigálás nem történt, egy kicsivel erősebb az euróval szemben, mint volt az utóbbi időszak a leggyengébb pontján.

Csak részben nyugodott meg a helyzet, a Japánból és az USA-ból kiindult pánik hatása még nem múlt el teljesen, ahogy a potenciális kockázat sem. Még bőven van óvatosság a piaci szereplőkben. A szokásosnál nagyobb a piacok ingadozása és abszolút esélyes, hogy a következő egy-két hétben ez így is fog maradni. Például az amerikai tőzsdének az egyik volatilitás-mutatója, amely a részvények ingadozását, mondhatjuk úgy, hogy a kockázatosságát jelzi, 50 százalékosan korrigált vissza a múlt heti szintekhez képest. Volt egy kis javulás, de csak részben történt meg a korrekció, és valószínűleg még nem fognak teljesen megnyugodni a piacok a következő hetekben

- zárta gondolatait.

Címlapkép: Getty Images