Óvatosan becsülnek a magyar gazdák: idén is elpusztítja a termést az extrém aszály?

Magyarországon az elmúlt két évtizedben lényegében folyamatosan növekedett a napraforgó termőterülete: olyan is előfordult már, hogy meghaladta a 700 ezer hektárt. A szakértők 2024 áprilisában a korábbi évekhez képest kisebb vetésterületre számítottak, az akkori prognózisok szerint körülbelül 600-650 ezer hektár közötti területen volt várható a napraforgó vetése idén. Az Agrárminisztérium tavaszi tájékoztatása szerint végül azonban csaknem 700 ezer (699,9 ezer) hektáron került a földbe napraforgómag, ami csupán 81 hektárral volt kevesebb az előzetesen tervezettnél. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) operatív jelentése a mezőgazdasági munkák május 14-ére szinte teljesen be is fejeződtek már.

Hazánkban a búza és a kukorica mellett a napraforgó a harmadik legfontosabb szántóföldi növény. Ennek egyik oka, hogy a befektetés megtérülése relatíve biztonságosabb, mivel alacsonyabb termelési költség jellemzi hektáronként, mint például a kukoricát. Emellett a szélsőséges körülményeket, így aszályt is jobban bírja, mint más kultúrák, ami a jelenlegi kiszámíthatatlan időkben különösen értékessé teheti a gazdák számára. Az Agrárszektor által júniusban megkérdezett gazdák arról számoltak be, hogy a vetés és az utána következő hetek során nem volt jelentősebb gond az állományokkal. A várakozásaikat illetően óvatosabbak voltak már, hiszen az aratásig akkor még hosszú hónapok voltak hátra, ami alatt lényegében bármi történhet. Abban azonban egységes volt a termelők álláspontja, hogy ha minden rendben megy, akár hektáranként 4 tonnás hozamok lehetnek.

Ezt azonban a nyári hónapokban beütő két, hosszabban tartó aszályos időszak meghiúsította. A többi szántóföldi kultúráknál már az első alkalomnak is komoly következményei lettek, de ekkor még mindenki azt mondta, hogy a napraforgót kevésbé érintette a szárazság, hiszen a mélyre nyúló gyökereivel a mélyebb talajrétegekből is képes felszívni a vizet. Az ezt követő hetekben azonban komolyabb áztató esők nélkül maradt az ország, ami augusztus közepére a napraforgó állományokban is elkezdett megmutatkozni. Az Agrárszektor ezért ismét megkérdezte a magyar gazdákat, hogy hogyan látják a helyzetet, milyen várakozásaik és reményeik vannak az idei termést illetően.

Az aszályos időszakok és a kártevők a napraforgót is megviselték

Fürsztner Balázs, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője a nyár elején elmondta az Agrárszektornak, hogy a vállalkozásnál 250 hektáron vetettek napraforgót, aminek több mint a felét, 130 hektárt már le is arattak mostanra. Ennek azonban még nem lenne itt az ideje - mondta a Csongrád-Csanád megyei vállalkozás munkatársa, hozzátéve, hogy minden növény előrébb van egy jó hónappal. Ami a várható termést illeti, a szakember úgy fogalmazott, hogy a minőséget nem nézte még meg, de a hozam várhatóan 1,5-2 tonna között fog alakulni, ami legjobb esetben is csak 50%-a a júniusi várakozásoknak. Fürsztner Balázs beszélt arról is, hogy próbálkoznak a vetésszerkezet átalakításával, próbálják a környezethez alakítani a termesztett kultúrákat. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venniük, hogy a napraforgó jobban bírja a szélsőségesebb időszakokat, mint a kukorica. Ezért lehet, jövőre az ideinél nagyobb területen fognak napraforgót vetni.

Idén a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél 250 hektáron vetettek napraforgót. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese, Szabó Péter kérdésünkre elmondta, hogy a korábbi vetésű - április első felében a földbe került - állományok már nagyon előrehaladott állapotban vannak, most tervezik deszikkálni őket. A május közepén elvetett állományok nemrég virágoztak el, ugyanakkor ezek a táblák mutatnak szebb képet, mivel a korai vetéseket megviselte a szárazság és a meleg. Szabó Péter szerint, ha a 3 tonna/hektáros hozam meglesz, akkor már örülhetnek, ez azonban 25%-kal alacsonyabb várakozás már a júniusi becsléseknél. A szakember azt is elmondta, hogy ők magas olajsavas napraforgót termesztenek, de azt most még nem lehetne megmondani, hogy a betakarított termés minősége végül milyen lesz. A borsodi növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese már korábban is jelezte, hogy idén tavasszal repce helyett vetettek napraforgót, de inkább ezt a növényt preferálják, így ha lehet, idén ősszel vissza fognak térni az őszi káposztarepce vetéséhez.

A Fejér vármegyei Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél idén 112 hektáron vetettek napraforgót. A vállalkozás növénytermesztési igazgatója, Zoványi György az Agrárszektornak elmondta, hogy jelenleg az aratás előtti száradás állapotban vannak az állományok. Az aszály megviselte a növényeket, főleg hogy az egyik tábla homokon van - tette hozzá a szakember. A szakember szerint 2,5-3,5 tonnás hozamok várhatók, ezek minősége a rostálás után fog majd kiderülni. Sajnos volt egy bagolylepke gradáció az állományokban, sok a beteg és sérült tányér. Zoványi György beszélt arról is, hogy a következő években a jövedelmezőség miatt muszáj lesz változtatniuk a vetésszerkezeten. A szakember szerint nem is annyira a kultúrákon terveznek változtatni, hanem inkább a vetési időkön: a jövőben szeretnének több őszi vetésű növénnyel dolgozni.

Látható tehát, hogy a két évvel ezelőttit idéző extrém időjárás hatására ország több térségében is jelentősen visszaestek a betakarítás előtti termésbecslések a két hónappal korábbihoz képest. A gazdák egy része erre a vetésszerkezet átalakításával, illetve a vetési idők megváltoztatásával próbál reagálni, de vannak olyanok is, akik a jövőben inkább a napraforgót fogják preferálni más kultúrákkal szemben. Az azonban kétségbevonhatatlan, hogy a klímaváltozás és a megváltozó időjárási körülmények hatására rengeteg magyar gazdának kell majd újragondolnia a terveit.

Hol tartanak most a napraforgó árak?

Az AKI legfrissebb jelentése szerint Argentínában június 14. és július 12. között változatlanul 430 dollár/tonnáért (FOB Buenos Aires) kereskedtek az azonnali szállítású napraforgómaggal. Ukrajnában a nyugati határra szállított olajmag azonnali exportára szintén nem változott a jelzett időszakban, 385 dollár/tonna volt. A franciaországi SaintNazaire-ban és Bordeaux-ban a termény október–novemberi kiviteli ára 17, illetve 14 dollárral egyaránt 485 dollár/tonnára (FOB) emelkedett. Ezzel egy időben a napraforgómag azonnali exportára Bulgáriában 1 dollárral 481 dollár/tonnára csökkent (Tallage).

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a nagy olajtartalmú napraforgómagot (LO) 159,7 ezer forint/tonnáért vásárolták a feldolgozók és a kereskedők augusztus második hetében. Ez 10%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az ipari napraforgómag (magas olajsavas napraforgómaggal együtt) áfa és szállítási költség nélküli termelői ára átlagosan 159,7 ezer forint/tonna volt, ami ugyancsak 10%-os növekedést jelent a bázisidőszakhoz képest.

Címlapkép: Getty Images