Lerántjuk a leplet: ezért is jó a menetrögzítő kamera használata

Az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása szerint például, ha valaki fedélzeti kamerával felvételt készít, akkor ő valójában személyes adatokat is gyűjt: a videón nyilván emberek is láthatók, és más adatok is megjelennek, mint például a rendszám, aminél felmerül, hogy következtetni lehet belőle természetes személy kilétére - mondta a Pénzcentrumnak dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd.

A hatóság korábbi döntései alapján magánszemély nincs eltiltva attól, hogy ilyen menetfelvételeket készítsen. Ennek a legális módja az, hogy ha nem keletkezett olyan felvétel, amit ő fel akarna használni, akkor rövid határidőn belül azt meg kell semmisíteni. Ha baleset történik, értelemszerűen a készített felvétel felhasználható

- ismertette.

Hozzátette: bizonyítékként a cégek által készített felvételek is felhasználhatóak. Tehát, ha az a kérdés, hogy egy baleset miatt indult büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban vagy polgári perben felhasználható-e a bizonyíték, ott határozottan az a gyakorlati hozzáállás, hogy igen, teljes bizonyítóerővel felhasználható a menetrögzítő felvétele. Elkülönül egymástól, hogy szabályosan videózgat-e valaki és őrzi meg a felvételt vagy sem – utóbbi esetben legfeljebb megbünteti érte az adatvédelmi biztos, és egy másik kérdéskör, hogy ezt bizonyítékként felhasználják

- magyarázta a szakember.

Ha valaki nem volt részese egy balesetnek, csak kívülállóként a menetrögzítője épp szemtanúja volt az eseményeknek, akkor a felvételt kötelessége-e hatósági felszólítás nélkül átadni a hatóságoknak. Dr. Herpy Miklós szerint a kérdésre a válasz alapesetben az, hogy nem:

Nincs feljelentési kötelezettség ebben az esetben, nem kötelező nyilvánosságra hozni a felvételünket, de még a rendőrség tudomására hozni sem. De ha a hatóság máshonnan tudomást szerez róla, hogy az autónkban forgott a kamera, és a baleset miatt elindít akár egy szabálysértési, akár egy büntetőeljárást, ott hozhat olyan döntést a videó birtokosával szemben, hogy azt adja át a hatóság részére. Ezt már kötelező teljesíteni

- fogalmazott.

Mint kifejtette, a bíróságon felhasználhatóak az így készült felvételek bizonyítékként, de jellemzően nem lehet egy-egy baleset körülményeit teljesen megítélni belőlük.

Az eset azon részében, amit a videó ábrázol, tiszta vizet önt a pohárba, tehát hazudozásnak nincs helye, bárki bármit mondott, ha annak az ellenkezője látszik a felvételen, akkor sakk-matt. Viszont egy baleset megítéléséhez szükséges összes releváns körülményt jellemzően nem szoktak ábrázolni a videofelvételek, további bizonyítás lefolytatására szokott szüksége lenni

- emlékeztetett.

Ezt mondja a hatóság az autós fedélzeti kameráról

Mint dr. Herpy Miklós is utalt rá, az autós kamerák kapcsán már több állásfoglalást is közzétett az Adatvédelmi Hatóság, azaz a pontos megnevezés szerint Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. Az egyik ilyenben egy üzemanyagszállító cég kért állásfoglalást arról, elhelyezhet-e járműveiben menetrögzítő kamerákat.

Valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel a GDPR szerint személyes adatnak minősül; ezek készítése, rögzítése és tárolása pedig adatkezelésnek. Ennek következtében, amennyiben Önök olyan adatokat kezelnek a fedélzeti kamerák használata során, amelyek felvételein természetes személyek azonosíthatóvá válnak vagy felismerhetők, akkor adatkezelést folytatnak

- írták a konkrét esetről.

Nem kell alkalmazni a GDPR előírásait a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe (ún. magáncélú adatkezelés).

Egyébként, tekintettel arra, hogy a véleményezést kérő cég által tervezett adatkezelést a Társaság mint jogi személy üzleti tevékenysége keretében hajtaná végre, az nem minősül magáncélú adatkezelésnek, ezért arra a GDPR rendelkezéseit alkalmazni kell.

Címlapkép: Getty Images