Megdöbbentő, mennyi vendégmunkás dolgozik ebben az ágazatban: ők veszik el a magyarok munkáját

A 2024-es év időjárása jelentős hatással volt a szőlőtermesztésre Magyarországon, mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében. Az időjárás szélsőségei, mint az aszályos időszakok vagy a heves esőzések, komoly kihívásokat jelentettek a szőlősgazdák számára, de az új technológiai újítások és a modern szüretelési módszerek is egyre nagyobb szerephez jutottak.

Idén tavasszal kb. 4 500 hektárról érkezett jelentés fagykárról. Ez a teljes termőterület kb. 8%-a. Az érintett ültetvényeken átlagosan a termés fele elveszett. A nyár az egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt a legtöbb helyen aszályt eredményezett. A szőlő gyökere (a fiatal ültetvények kivételével) mélyre nyúlik, így eléri a talaj mélyebb rétegeiben lévő vizet is, így a szüret előtt a szőlő jól fejlődött. A bogyók létartalma némileg alacsonyabb, mint általában, beltartalmuk koncentráltabb, így a termelők kifejezetten jó, magas minőségű borokat ígérnek az idei szüretből. Összességében a tavalyihoz hasonló nagyságú termés várható, a minőség azonban várhatóan még jobb lesz

- mondta Dr. Brazsil Dávid HNT főtitkára a Pénzcentrumnak.

A modern betakarítógépek térhódításával lehetőség nyílt a termelők számára, hogy már a szüretelési folyamat közben átválogatott szőlő kerüljön a szüretelőkocsikba, példaként, hogy korábban csak a pezsgő alapanyagot, viszont ma már a reduktív borok alapanyagát is gyakran szállítják zárt szüretelőkocsikban a feldolgozó üzemig, ami megóvja az oxidációtól a leszüretelt alapanyagot. Sok esetben szárazjég használatával fokozható a termény oxidációtól való védelme.

Ezek után jogosan merül fel a kérdés, hogy a szüret kapcsán adódó munkakörök milyen változásokon mentek át az elmúlt időszakban. A szüret sokhelyütt csak kézzel végezhető

- mondta a szakértő.

De azt is hangsúlyozta, hogy ez akár a területi adottságokból, a termesztési technológiából vagy az eredetvédelmi előírásokból is adódhat. Ez idén a nagy meleg következtében összeérő fajták miatt nagyobb munkaerőigényt jelent, mint hűvösebb években.

Most akkor van munkaerőhiány vagy sem?

Az élőmunka hiánya az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a szőlősgazdák szembesülnek. A szakképzett munkaerő és a szezonális munkások egyre nehezebben elérhetők, ami növeli a munkaerőköltségeket és lassítja a szüret ütemét. Az automatizáció és a gépesítés részben megoldást jelent, de a kézi munka továbbra is nélkülözhetetlen a minőségi szőlő betakarításához. Ezeket erősítette meg a szakértő is válaszával.

A szakmai ismeretet vagy gyakorlatot igénylő feladatokra évek óta nehéz megfelelő munkaerőt találni. A földeken dolgozni, főleg a nyári melegben kifejezetten megerőltető, nehéz munka, amire egyre kevesebben akarnak vállalkozni. A szakképesítéssel nem rendelkező munkaerőnek a termelési területek változásával, kiszélesedésével egyre több lehetősége van más, kevésbé megerőltető munkát találni

- magyarázta.

Majd azt is aláhúzta, hogy a szőlőültetvényeken sokhelyütt, elsősorban a hagyományosan szőlőtermelő vidékeken állandó vagy régóta meglévő munkásokat alkalmaznak. Ahol erre nincs lehetőség, ott vendégmunkásokat keresnek, de náluk elég heterogén a hozzáértés mértéke, így nagyobb odafigyelést és ellenőrzést igényel az alkalmazásuk.

Azt illetően, hogy mennyire van szükség a magyar földeken külföldi munkásokra és megközelítőleg hány százalékban dolgozhatnak jelenleg a magyar földeken külföldi munkások Dr. Brazsil Dávid feltárta, hogy ahogy sok más ágazatban, úgy a magyar szőlőkben is dolgoznak külföldi munkások.

Elsősorban Romániából, az utóbbi években pedig Ukrajnából érkeznek hozzánk napszámosok. Azokon a területeken van szükség rájuk, ahol helyben nincs megfelelő számú munkaerő. Bizonyos műveleteket a szőlőben csak kézzel lehet elvégezni, és sokhelyütt gondot okoz a megfelelő munkaerő hiánya.

Ahogy fentebb már kitértünk rá a szüreti munkákat ás terméseket nagyban befolyásolja a környezet, így a az is elképzelhető forgatókönyv lehet, hogy a munkaerőszükségletet bizonyos területeken tompíthatja például az aszály/extrém időjárás (kevesebb termés, kevesebb munkást igényel). Ezt illetően a szakértő kifejtette, hogy a szőlőt egész évben érhetik olyan időjárási hatások, amelyek befolyásolják az élőmunkaerő-igényt az ültetvényeken.

Tavasszal a fiatal hajtások elfagyása a termés elmaradását eredményezheti, így mindenképpen csökkenti a munkaerő-szükségletet. A nyári időszakban, a zsendülés során nem jól kezelt gombás betegségek szintén elvihetik a termést, és ha nincs mit szüretelni, akkor sajnos nincs szükség munkaerőre. A termés mennyisége és az időjárás együttesen határozza meg, hogy milyen időtávra és mennyi munkaerőre van szükség a szüret során

- tárta fel.

Az idei termés és fenntarthatóság a szőlősben

A különböző szőlőfajták eltérő mértékben reagáltak az idei időjárási körülményekre. A korai érésű fajták, mint a Chardonnay és a Pinot Noir, jól teljesítettek, mivel sikerült elkerülniük a késő nyári esőzéseket. A később érő fajták, mint a Cabernet Sauvignon és a Kékfrankos, azonban jobban ki voltak téve a gombás betegségek kockázatának, ami nehezítette a betakarítást és a minőség megőrzését.

A tavaszi fagy egyes fajtákat jobban megviselt, mint másokat, az aszály azonban alapvetően teljes területeket érintett fajtafüggetlenül. A nyár első felében jelentkeztek gombás betegségek, amik a rezisztens fajtáknál nem okoztak problémát, a hosszú száraz időszak azonban az ország nagy részén minden fajtának ideális körülményeket teremtett egészségügyi szempontból. A nagy meleg azoknál a fajtáknál jelentett gondot, amelyek savtartalma általában alacsonyabb, és ezeknél folyamatosan ellenőrizni kellett a paramétereket a szüret időpontjának meghatározásához

- erősítette meg a szakértő.

Ezen felül a globális piac változásai jelentős hatással vannak a helyi termelésre is. A nemzetközi kereslet és az árak ingadozása befolyásolja a szőlősgazdák döntéseit, és az egyre növekvő verseny miatt folyamatosan javítani kell a minőséget. A prémium borok iránti kereslet növekedése kedvező hatással van a magyar borászatokra, de ez fokozott figyelmet igényel a minőségi előírások betartására.

A szőlőre magára a globális piac természetszerűleg nincs hatással. A termelés azonban mindenképpen a piaci igényekhez igazodik, és nem csak a termékek típusát és karakterét tekintve. A könnyed stílusú, friss borok felfutása, a rozék vagy épp a habzóborok népszerűségének növekedése a termékstruktúra megváltoztatására vagy kiegészítésére ösztönözte a legtöbb termelőt. A szőlő egyes ízjegyei, bizonyos összetevői az érés során folyamatosan változnak

- magyarázta a főtitkár, majd hangsúlyozta, hogy "a szüret időpontjának megválasztása ezért az előállítani kívánt bortól függ. Szintén befolyásolja a termelést a nagy bortermelő országok termése, hiszen egyes kategóriákban a magyar borok helyettesítő terméknek számítanak. A nagy előállítók a világpiaci szükségletekhez igazítják a termelésük egy részét, és azt állítják elő, amire a piacon szükség van".

Címlapkép: Getty Images