Kétségbeejtő tényekre derült fény: romlik az életszínvonalunk, így vásárolnak a magyarok 2024-ben

2024. július 1-jén megszűnt a kormány által tavaly júniusban bevezetett kötelező akciózás, amelynek mértékét először 10%-ban, majd 15%-ban állapították meg. Ez deklaráltan a hatósági árak, avagy az élelmiszerárstop kivezetése miatt keletkezett űrt kívánta betölteni, de végül egy évvel később ezt is lelőtték. Raskó György agrárközgazdász akkor azt mondta az Agrárszektornak, hogy a kötelező akciózás megszüntetése semmiféle hatással nem lesz a hazai élelmiszerárakra és az élelmiszer-kiskereskedelemre, hiszen korábban se volt ezekre érdemi befolyása. A szakember beszélt arról is, hogy a magyarok vásárlóereje nagyon gyenge, ezért

a kötelező akciózás megszűnésével a láncok folytatni fogják ezt a gyakorlatot, méghozzá a saját jól felfogott érdekükben, mivel a magyarok vásárlóereje továbbra is gyenge. Az élelmiszerboltok elsődleges célja pedig az, hogy a vásárlók náluk költsék el a pénzüket.

Két hónapja nincs már kötelező akciózás, de akkor mi van helyette?

Raskó György szerint az elmúlt hónapokban a magyarok fogyasztása nem emelkedett olyan mértékben, ahogy azt a kormány tervezte, vagy szeretné. Az agrárközgazdász úgy látja, hogy ennek továbbra is az az oka, hogy nincs a lakosságnak vásárlóereje, az ugyanis kevéssé hihető, hogy a magyarok fogyasztási szokásai egységesen ugyanúgy és ugyanolyan mértékben változtak volna. A szakember kijelentette, az emberek azért vásárolnak kevesebb élelmiszert, mert nincs rá pénzük. Mint ismeretes, 2022 és 2023 között mintegy 75%-kal emelkedtek az élelmiszerárak Magyarországon, és ezek az árak megrekedtek ezen a szinten. Igaz, azóta a drágulás már csak 2-3%-os, de nagyon magas szinten vannak az árak, míg a lakosság jelentős hányada, 35-38%-a olyan alacsony életszínvonalon él, hogy csak a legszükségesebbek megvásárlását engedheti meg magának - jelezte az agrárközgazdász.

Attól pedig, hogy valakinek "korlátlan" jövedelme van, nem fog ő se többet fogyasztani. Hiszen ezt a réteget, ami a lakosság arányában 15-20%-ot jelent, eddig se korlátozta semmi. Az viszont biztosra vehető, hogy ők nem fogják felhúzni a fogyasztást

- mutatott rá Raskó György.

A szakértő szerint azt is számításba kell venni, hogy a teljes fogyasztásnak csak egy részét adják az élelmiszerek. De mellettük ott van még az üzemanyagok, a ruházat, a tartós iparcikkek köre is, és amíg a lakosság egy nagyobb részének ezeknél is komoly problémát jelent, hogy mikor mit engedhet meg magának, a fentebb említett szűk réteg nem fogja pótolni ezek fogyasztását.

Milyen körülmények és tényezők befolyásolják az élelmiszerárakat?

Raskó György beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban egész Európában jelentős élelmiszer-árszínvonal emelkedés volt, még ha nem is érte el azt a szintet, mint nálunk. Emiatt a kontinensen is megfigyelhető egy fogyasztás-csökkenés, aminek nyilvánvaló deflációs hatása van. Ehhez jön még hozzá, hogy csökkenés figyelhető meg a mezőgazdasági termények árszintjében, így például a cukornál és a gabonaféléknél is - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok felől nézve nem volt olyan nyomás, ami élelmiszerinflációt gerjesztett volna.

A következő hónapokban nem fog megugrani az élelmiszerinfláció. A 2024-2025-ös években nem lesz olyan mértékű áremelkedés, mint amilyen 2022-ben és 2023-ban volt

- jelentette ki Raskó György.

Mi jellemző a magyarok élelmiszervásárlásaira?

Az elmúlt években jócskán átalakultak a magyarok élelmiszer-vásárlási szokásai - közölte az agrárközgazdász. A lakosság több mint kétharmada, 70%-a csak az árakat nézi, és az a fő preferencia, hogy az adott termék olcsó legyen. A magyarok ezért járnak a diszkontokba, mert ott alacsonyabb a fogyasztói árszínvonal. A változás azonban a diszkontokra is hatással volt, mivel mindenki az olcsóbb termékeket vásárolja, így a boltokból is eltűnt a minőség iránti igény.

Az árérzékenység a magyaroknál mindent felülmúl, ennek a fogyasztói preferenciaváltozásnak azonban számos minőségi termék és fontos magyar márkatermékek is áldozatául estek. Azt nem hiszem, hogy a lakosság belátható időn belül visszaállna a minőségi, márkás termékek vásárlására itthon

- mondta Raskó György.

Milyen hatása lesz a mezőgazdaságra a vártnál gyengébb termésnek?

Az agrárközgazdász szerint a Magyarország számára szükséges mennyiség, búzából, kukoricából és napraforgóból is meglesz idén. Mint mondta, az ország az aszály okozta veszteségek ellenére is a többszörösét termeli a hazai felhasználási igényeknek, emiatt - ellentétben a 2022-es évvel - idén nem lesz különösebb hatása az árakra a szárazságnak.

Arra a kérdésre, hogy mi várható a következő időszakban, Raskó György úgy fogalmazott, hogy az alapvető mezőgazdasági termények - húsok, gabonafélék, olajok - árai a jelenlegi szinten fognak maradni, ezen legfeljebb a spekulatív hatások tudnak valamicskét emelni. Az agrárközgazdász példaként említette a dél-amerikai aszályt, illetve a folyók vízállásának alakulását, amely a gabonafélék szállítását befolyásolja a kontinensen.

Ezek a jelenségek azonban csak rövid ideig, átmenetileg tudnak emelni az árakon, ezért az agrár-nyersanyagpiacokon nem valószínűek nagyobb áremelkedések

- közölte Raskó György.

Magyarországon függetlenül attól, hogy kukoricából gyenge lett a termés, nincs olyan negatív hatás, ami ezt az élelmiszerpiacot megbolygatná. Ezzel együtt olyan körülményekre sem kell számítani, amelyek a felvásárlási, majd a fogyasztói árakat jelentősebb mértékben megemelnék - tette hozzá az agrárközgazdász.

Címlapkép: Getty Images