Újabb csapás a gazdákra: aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról

A kukorica, amely sokáig Magyarország egyik legfontosabb növénye volt, 2022 óta jelentős visszaesést mutat, elsősorban az aszály miatt. A vetésterület közel 20%-kal csökkent két év alatt, és 2023-ban a termelési költségek emelkedése, valamint az alacsony árak tovább rontották a gazdák helyzetét - írta elemző cikkében az Agrárszektor.

2024-ben a termelési kilátások tovább romlottak az újabb aszályok és hőhullámok miatt, amelyek jelentős termésveszteséget okoztak.

A várakozások szerint a terméshozam jelentősen csökken, az átlagos hozam hektáronként mindössze 5-6,6 tonna körül alakul, miközben a termény minősége is romlik, például alacsonyabb keményítőtartalom és toxinos tételek formájában.

Az árak ugyan emelkedtek, de a gazdák jelentős része még mindig bizonytalannak érzi helyzetét, mivel az időjárás és a termelési költségek továbbra is kiszámíthatatlanok. Néhány gazdálkodó már most a kukoricaterület csökkentését fontolgatja, és inkább más növények termesztésére állna át.

Így élték meg az idei évet a vidéki termelők

Az Enyingi Agrár Zrt. 2024-ben 2650 hektáron vetett kukoricát - nyilatkozta a lapnak Rózsa Ádám, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője. A Fejér megyei cégnél sok aszálykárral sújtott állomány volt, de mivel állattenyésztéssel is foglalkoznak, a lesilózott kukoricát be tudják majd forgatni oda. Rózsa Ádám már augusztus elején 20-30%-os termésveszteséget jósolt, ami a szeptemberig elhúzódó forró, száraz idő miatt végül magasabb is lehetett. A szakember most úgy nyilatkozott, hogy már a területeik 90%-án befejezték a betakarítást, és a terméshozamok átlagosan 5 tonna körül alakultak hektáronként. A minőséget inkább rosszabbnak értékelte a növénytermesztési főágazatvezető, mint mondta, alacsony a keményítőtartalom és az ezerszemsúly is könnyebb, mint szokott. A termés takarmányértéke gyengébb lesz, mint egy átlagos évben. Rózsa Ádám a toxinhelyzetet illetően úgy nyilatkozott, hogy nehéz a tételek mintázása, de a környéken tudnak toxinnal terhelt tételekről. Arra a kérdésre, hogy következő éven mekkora területen fognak kukoricát vetni, a szakember elmondta, hogy az elsődleges tervek szerint ugyanakkorán, mint eddig. Ugyanakkor most szeretnének elindulni egy AKG-programban, amiben sok zöldugar vállalás van, ami a területük mintegy 20%-át érintené. Ha nyernek ezen a pályázaton, az a kapás növények rovására fog menni, vagyis ekkor csökkeni fog a kukorica vetésterülete.

A Békés vármegyei Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezetnél idén 350 hektáron vetett kukoricát. A vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője, Benkó György az Agrárszektornak elmondta, hogy mostanra többé-kevésbé sikerült befejezni az aratást, és általában elmondható, hogy gyenge-közepes lett a terméshozam, hektáronként 5 tonna körüli átlaggal. A temés minőségét illetően a szakembernek még nem voltak információi, jelenleg a toxinvizsgálat eredményére várnak. Benkó György remélte, hogy nem lesz probléma a tételeikkel. A növénytermesztési ágazatvezető beszélt arról is, hogy jövőre kevesebb kukoricával terveznek, a napraforgó és a kalászos gabona irányába fog eltolódni a vetésszerkezet.

Sokkal optimistább képet festett Baranyi Attila, a Papp és Papp Kft. ügyvezetője. A szakember korábban elmondta, hogy a vállalatuk 180 hektáron vetett kukoricát idén - ami a teljes gazdálkodási területük egyharmada -, most pedig 15 hektár híján már be is fejezték az aratást. Baranyi Attila elárulta, hogy 9-10 tonna körüli termésátlagot várnak, ráadásul kifejezetten jó minőségűnek ígérkezik a termésük. A szakember beszélt arról is, hogy épp a napokban érkezett meg a toxinvizsgálat eredménye, ami a kimutatási határérték közelében levő, vagyis nagyon alacsony toxinszintet mutat. Emiatt ők kifejezetten bizakodóak az értékesítést illetően, jövőre pedig megközelítőleg ugyanekkora területen fognak kukoricát vetni, legfeljebb 10-20 hektár változás lehet, a vetésforgó miatt.

A teljes cikk az Agrárszektoron olvasható, ITT!

Címlapkép: Getty Images