Tovább gyengül a forint, nincs vége a horror drágulásnak: megéri lakásra költeni a nyugdíjmegtakarítást?

Kijelentette: hosszútávú károkozás Magyarországnak az, hogy "kicsalogatják" és az ingatlanpiacra terelik a nyugdíjmegtakarításokat, "az intézkedés mutatja azt, hogy bajban van az ország" - fogalmazott. Az a potenciál pedig szerinte egyáltalán nincs meg Magyarországban, hogy itt 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés legyen, a gazdasági semlegességről pedig Szerbia jutott eszébe. A Pénzcentrummal beszélgettek arról is, hogy most mi a helyzet a kínaiakkal és a Volkswagennel, mekkora kihívásokkal nézhet szembe miattuk Európa. Szó esett arról is, mire lehet számítani a tőzsdéken az amerikai választás nyomán, és Balásy Zsolt tanácsokkal is ellátta a befektetőket: merre is érdemes mozdulni a vérzivatarban, a bizonytalanságokkal teli piacokon. Interjú.

Pénzcentrum: Úgy tűnik, hogy most ismét beindult a forint gyengülése, vagy sokak szerint szándékos gyengítése. Azt szoktad mondani, hogy válsághelyzetben maga a harakiri forintot is gyengíteni. Most a hasunkba döfjük a kardot?

Balásy Zsolt: Most szerintem nem tudatosan gyengítenek. Az nem titok, hogy a kormánynak egy folyamatos implicit, néha explicit szándéka, hogy a forint gyengüljön – vagy legalábbis ez egy passzív mellékhatása annak, ahogyan cselekszik. Ők teljesen rendben vannak egy gyengülő forinttal. Törökországban hasonló a helyzet, a líra folyamatosan gyengül, ettől még a gazdaság üzemel és a forintgyengülés mértéke közel sincs azon a szinten, mint a török líráé.

A forintgyengülés – vagy gyengítés – nem titkolt folyamat, nincs semmi háttérhatalmi játszma. A piacok azt árazzák, hogy a forintnak minden évben gyengülnie kell az euróhoz képest, ez a kamatkülönbségek következménye. Hogyha nálunk 3-4 százalékkal magasabb a kockázatmentes hozam, mint a dollár- vagy az eurókamatok, akkor ahhoz, hogy a tőkepiacok egyensúlyban maradjanak, évente 3-4 százalékot kell gyengülnie a forintnak – különben arbitrálni lehetne.

Az egyetlen baj, ami lehet a forintgyengülésből, ha hirtelen következik be, pánikszerű, ezt kell elkerülni a kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak. De a mostani, folyamatos gyengülés nem fog gondot okozni. Most mindenki fölkapta a fejét, mert megint 400 fölötti az euró árfolyama, az egy kerek szám és már 4-essel kezdődik, a közvélemény jobban észreveszi, de a dolgok továbbra is mennek a maguk útján. A forint útja pedig az, hogy gyengülni fog, ha a fene fenét eszik is – csak a mértéke a kérdés.

Hogy mást ne mondjak, 2022-ben, amikor az energiaválság idején felszaladt 420-ig az euró, akkor az volt beárazva, hogy a következő két évben még ettől is nagyjából évi 10 százalékkal is gyengébb lesz a forint. Azaz mostanra még egy 500-as árfolyam sem lenne meglepő, ha minden úgy történik, ahogy akkor álltak a dolgok. Na, ehhez viszonyítva a 400-zal is borzasztó erős a forint, egy kicsit ahhoz a pályához képest túl erős is, amennyivel nálunk magasabb infláció volt...

Úgyhogy bizonyos szempontból a forint nem is gyengült, azaz nem gyengült eleget. Jelenleg szerintem ezzel a 400 körüli euróval nagyjából a helyén van. Se nem túl erős, se nem túl gyenge. Viszont mindenki kalkuláljon azzal, hogy a forint gyengülni fog folyamatosan, és ha van egy hosszabb időszak, amikor nem így mozog – és most valami ilyesmi volt az utóbbi néhány évben, hiszen alig volt gyengülés, már 2020-ban láttunk 360-370-es eurót –, akkor utána jön majd egy gyorsabban lefelé ívelő szakasz.

Az energiaválság rendeződött a világban, ezért is kerülhettük el eddig az 500-as eurót annak ellenére, hogy a magyar kormány összerúgta a port az összes valódi szövetségesével az elmúlt években, elvágta magát az EU-pénzektől. Ehhez képest a forint erős. Én azt vártam kb. egy éve, hogy ilyenkorra már rég 420-nál járunk. Hát, most elindultunk abba az irányba, és szerintem egy gyorsabb gyengülés következik.

Mi az, ami úgy-ahogy tartja még a forintot? Hát az, hogy a piacokon jó a hangulat, minden tőzsdeindex csúcson van, senki nem menekül sehova, a forintból se, a befektetők keresik a kockázatos eszközöket. Ha jönne valami piaci ijedelem, az adna a forintnak egy nagy pofont, vagy ha a lakosság pánikol be, akkor is hamar elérnénk a 420-at, és már a 450-es euró lenne a következő mérföldkő.

És még a PMÁP lejárata is bekavarhat, manapság már nincs olyan jó magyar forintos állampapír, mint az volt, úgyhogy kérdés, hová fogja pakolni az itt keletkező pénzét a lakosság. Szerintem egy kisebb részét az ingatlanpiacra fogják önteni, mert az is vagy két éve nem megy sehova reálértelemben, úgyhogy mára az is jóval olcsóbb eszköz lett, mint volt, és a másik, nagyobbik hányada devizában köt majd ki. Ha elkezd a lakosság masszívan devizát vásárolni, az azt jelenti, hogy forintot ad el, ebből pedig egyenesen következik, hogy a forint gyengülni fog.

Ha már felhoztad: februárban azt mondtad, hogy hamarosan eljöhet a pillanat, amikor újra lehet lakást venni. Mostanában jöhet el ez a momentum? Törjem fel a nyugdíjmegtakarításomat?

Nehogy… hozzá ne nyúlj!

Úgy látom, nem vagy nagy rajongója a lehetőségnek. Sokan viszont élni fognak vele, legalábbis a Bankmonitor korábbi felmérése szerint a megtakarítók durván 14 százaléka meglépné a kedvezményes lakásvásárlást, így kb. 300 milliárd forint kerülne az ingatlanpiacra.

Ez a legszörnyűbb! Az intézkedés mutatja azt, hogy bajban van az ország… A döntéshozók bármit felperzselnek a jövőben azért, hogy egy kicsit nagyobb növekedést csiholjanak ki, mert azt lehet mutogatni. Ez egy nagyon káros dolog!

Itt most az történik, mint a magánnyugdíjpénztárakkal: anno elzsarolták őket, nem tudom szebben mondani. Megijesztették a lakosságot, hogy nem kap állami nyugdíjat, aki benne marad abban a rendszerben. És részben ezért, de nagyrészt azért, mert fogalmuk se volt, hogy mi az, hogy magánnyugdíjpénztár, az emberek jelentős százaléka hagyta, hogy elvegyék tőle azt a pénzt. Én nem hagytam, nekem a mai napig megvan. A legjobb befektetés! Aki megtartotta a magánnyugdíjpénztárát, annak iszonyatosan jó hozamai vannak benne mostanára.

Ezzel a kedvezményes lakásvásárlással most megint valami ilyesmi történik, csak nem zsarolás, hanem kicsalogatás… Kedvezményesen elkölthetsz abból, amit elraktál időskorodra?! Nagyon kétségbeejtő... Annál jobb egy országnak nincs, minthogy az embereknek hosszú távú megtakarítása van a nyugdíjas éveikre.

Ráadásul a nyugdíjpénztárakban jórészt részvényekben tartják a pénzt, ami hosszú távon a legjobb, ezerszer jobb, mint mondjuk ingatlanba rakni ugyanazt az összeget. Erre van egy komplett befektetési iparág, ami számíthat arra, hogy ezek a pénzek nem fognak megmozdulni 20-30 évig. Aztán egyszer csak kirúgják az alapkezelőknek ezt a lábát, holott eddig abban bízhatott, nem kell eladni idő előtt, akár bukóban is részvényt. Mert mit csinál egy alapkezelő, aki ilyen megtakarításokat kezel? Vesz olyan eszközöket, amire azt mondja, a következő 10-20-30 évben biztos jó lesz.

Hogy konkrét példával illusztráljam: arról fogalmunk sincs, hogy a következő években a kínaiak meg az elektromos autók hogyan eszik meg a Volkswagent, de ha az alapkezelők biztosak abban, hogy azért 10-20 év múlva is dübörög még a német autógyártás, lesz Volkswagen, Mercedes, akkor azt mondják, nem érdekel, mi lesz a közeljövőben, veszik a részvényt. Miért? Mert tudják, hogy az a pénz, ami náluk van, még 20 év múlva is ott lesz, nem kell eladni azt a Volkswagen-részvényt. De ha hirtelen az történik, hogy kiáramlik az általad említett felmérés szerint kb. 14 százaléka a pénznek, akkor el kell majd adni abból a részvényből, és így ez máris nem egy hosszú távú befektetés volt az alapkezelő részéről, átment rövidtávúba, ahol már nem biztos, hogy olyan jó volt Volkswagent tartani.

Félreértés ne essék, senkit nem fog megrázni, hogy nyugdíjmegtakarításból kedvezményesen lehet majd ingatlant venni. Csak jelzi azt, hogy nincs meg itthon az a gazdaságot üzemeltető bizalom, ami feltétlenül szükséges, Nyugat-Európában nem kell attól tartania egy cégtulajdonosnak, hogy évente változnak az adószabályok, a nyugdíjpénztári szabályok, kb. számolhat vele, hogy a következő 10-20 évben hogyan üzemelhet. Magyarországon ez nincs meg, ami óriási kárt okoz. A legbosszantóbb, hogy mindez azért történik, mert a következő 1-2 évben valahogy meg kell pörgetni a gazdaságot...

Nem is közvetlenül károkozás ez az intézkedés, mert ki lehet heverni, hanem az üzenet rettentő rossz, ami mögötte van: hogy egy kis pénzért, egy kis megpörgetett lakáspiacért, hitelpiacért, GDP-ért hajlandóak vagyunk bármiféle stabilitást szétszedni.

És tartok tőle, hogy 2026-ig sok hasonló lesz még. Pénzszóró intézkedések, aztán pedig ugye kell, ami kipótolja a keletkező hiányt. Idén már másodszor engedték el a hiánycélt, 5,2 százalékosra GDP-arányosan. És szerintem könnyen lehet, hogy még ez is módosul, sajnos félni kell attól, hogy jönnek még osztogatások, és hasonló jó ötletek, aztán pedig be kell tömködni a lyukakat.

Na, de vissza az ingatlanhoz: most akkor érdemes lakást venni, vagy nem?

Amikor én lakásvételről beszélek, mindig befektetési jellegű ingatlanról van szó, nem Béla otthonáról. Látni kell, hogy az elmúlt két évben az átlag lakásár alig változott még nominálisan is. Nagyjából 2024 végén leszünk ott, hogy visszatér a nullába ahhoz képest, amikor 2022 elején volt egy óriási csúcsa az ingatlanpiacnak. És ezalatt, ha valaki PMÁP-ba tette a megtakarításait, nem egy lakásba, akkor most 40 százalékkal több pénze van, és vehet egy ugyanolyan árú ingatlant, mint 2022-ben.

Ezt a folyamatot kellett előre észrevenni: hogy az ingatlanpiacon jön két-három nagyon rossz év, tényleg borzalmas. A jól számolható befektetési eszközöknél, ha gyorsan drágul, az megágyaz annak, hogy a dübörgést követően rosszul fog teljesíteni. Most két éve az ingatlanpiac nagyon nem jól teljesít, ez pedig előrevetíti, hogy utána azért jobb évek jönnek – ciklikusság! Ezért mondom azt, hogy most már a PMÁP-ból kijövő pénzeket nem hülyeség lakásra költeni.

A közelmúltban Orbán Viktor kijelölte a magyar gazdaságpolitika közép- és hosszútávú irányát. Többek között arról beszélt, a növekedés fontos cél, de az Európai Unió beragadt 0 és 3 százalék közé, ez a sáv nekünk nem elég, 3 és 6 százalék közötti növekedési tartományban kell tartani a magyar gazdaságot. Szerinted megvan most az országban az a potenciál, amivel sikerülhet elérni ekkora fejlődést?

Egyáltalán nincsen meg. De meglehetne... Magyarország a rendszerváltás óta, meg 2010 óta folyamatosan ment a régió átlagával. A GDP úgy nőtt, ahogy nagyjából a régió átlaga is, nem teljesített jobban, de rosszabbul sem. Ám ez kezd elkopni. Az elmúlt tíz évben ami történt, az veszélyt jelent arra, hogy a továbbiakban is a régióval tudjunk lépegetni. A 3-6 százalék akkor reális, hogyha a régió menne 4-7-tel, akkor lehet, hogy Magyarország is tudna ennyivel nőni, de ezt nem tartom reálisnak.

Miért mentünk a régió átlagával? Mert nem Magyarország, hanem inkább a kelet-európai régió az egy gazdasági blokk. Azok a szelek, amik fújják a lengyel, a szlovák vagy a román gazdaságot, a magyart is vinnék előre. Csak elrontani lehet dolgokat, ha a szelek elől elfordítjuk a vitorlát. Olyat itt nem lehet csinálni, hogy kitalálod a spanyolviaszt és akkor itt majd átlagon felüli gazdasági növekedés lesz.

Hogy a magyar gazdaságon segíteni lehessen, ahhoz egyetlen dolgot lehetne hosszabb távon tenni, az oktatást javítani. Az oktatásban itt aztán nem volt semmiféle előrelépés az utóbbi évtizedekben, már csak ebből eredően is egyszerűen lehetetlen, hogy jobban teljesítsünk, mint a régió. Akkor lehet jobban teljesíteni néhány negyedévig, hogyha pont az az iparág, ami itt nagyon koncentrálódott – mondjuk az akkumulátorgyártás –, jó negyedéveket fut. De az akkumulátorgyártásból nem lesz olyan pálya, ami kiemeli Magyarországot a kelet-európai blokkból. Ez továbbra is egy összeszerelőüzem, amiből nem lesz átlagon felüli gazdasági növekedés, spanyolviasz.

És a kormányfőtől idézett mondat egy másik részére is hadd reagáljak: ugye, az Európai Unió gazdaságának a 70-80 százaléka az a fejlett világ. Ami persze, hogy lassabban nő, 0-3 százalékos sávban. Bennünk, egy fejlődő országban, elvileg megvan a potenciál, hogy jobban nőjön, mint a fejlett régió. De könyörgöm, Magyarországot nem lehet az Európai Unióhoz hasonlítani, nem lehet a francia meg a német gazdasághoz hasonlítani. Minket a kelet-európai blokkhoz kell. És itt én azt látom, hogy Románia hogyan húz el mellettünk.

A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images