Új irányt vehet a hazai gyapjúhasznosítás? Erre használnák a több ezer tonna alapanyagot

A közlemény szerint az egyeztetésen áttekintették a gyapjú alternatív felhasználási lehetőségeinek - például szerves trágyapelletgyártás vagy építőipari szigetelőanyag-előállítás - helyzetét, a kapcsolódó hazai fejlesztési terveket és feladatokat a magyar gyapjú iránti kereslet növelése érdekében.

Jelenleg Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik, ami európai viszonylatban nem jelentős mennyiség.

A pandémia hatására azonban a nyers gyapjú hagyományos exportértékesítési lehetőségei jelentősen lecsökkentek. A külpiacok keresleti viszonyaira jellemző, hogy kizárólag a kiváló minőségű merinó gyapjúra van igény, a hazai juhállomány gyapjújának viszont csak kis része sorolható ebbe a kategóriába. A termelőknél ugyanis elsősorban vegyes állományoktól származó, ugyancsak vegyes minőségű gyapjú áll rendelkezésre.

Ma a nyírás, majd a tárolás vagy megsemmisítés költsége ugyanakkor jelentős terhet jelent a gazdálkodók számára. A magyar gyapjú ezzel együtt - különösen jó szakítószilárdsága miatt - jól hasznosítható lehet megfelelő tisztítás, válogatás után többek között az építőiparban vagy tisztítás nélkül kiváló, vízmegtartást segítő és talajállapotot javító pelletált szerves trágyaként

- írták.

Az Agrárminisztérium célja, hogy összehozza az intézményi, szakmai és piaci szereplőket annak érdekében, hogy a gyapjú alternatív felhasználásának lehetőségeit közösen feltérképezzék és nemzetközi példák alapján, és a hazai viszonyokhoz igazodó, gazdaságilag életképes megoldásokat dolgozzanak ki.

A tervezett alternatív megoldások a juhászatok számára a folyamatos gyapjúértékesítés lehetőségét nyithatják meg, hozzájárulva a hazai gyapjúipar fejlődéséhez és a mezőgazdasági szereplők stabilabb piaci pozíciójához

- áll a közleményben.

Címlapkép: Getty Images