Te is imádod a csemegekukoricát? Mutatjuk, hogyan termesztheted a saját kertedben!

A csemegekukoricát egy természet által kialakult genetikai mutáció hozta létre, aminek következtében a keményítő egy része cukorrá alakult át a magokban. Ennek köszönhető, hogy a csemegekukorica közel négyszer annyi cukrot tartalmaz, mint a mezei kukorica. Míg más kukoricafajták gyorsan elveszítik édes ízüket, addig a csemegekukorica cukortartalma a betakarítás után még két hétig megmarad, olvasható a Natural Living Ideas cikkében.

A kukorica körülbelül három méter magasra nő meg, vastag szárán körülbelül húsz csomópont figyelhető meg, a hosszú levelek ezekből nőnek ki párosával. A kukoricafejek a levelek felett nőnek ki, míg a növény tetején a bojtszerű fürtös hím virág helyezkedik el, ami a búzáéhoz hasonló.

A kukoricacsövek körülbelül 18 centiméter hosszúak, és gyűrött, héjszerű levelek borítják őket. A hajhoz hasonló bojtok, amik a csövek végéből lógnak ki a nőivarú virágok. Mindegyik virág összeköttetésben áll a növény „méhével” ami magok halmazává fejlődik sikeres megtermékenyülés esetén. Ha lefejtjük a kukoricacsőről a leveleket, előtűnik a sárga termény, ami akár 600 magot is tartalmazhat.

A csemegekukoricának több változata is van, a három legismertebb a normál, a fokozottan cukros és a szuper édes kukorica. Cukortartalmukat értelemszerűen a legédesebb kukoricafajták őrzik meg legtovább. Bébi kukorica termesztésénél nem kell mást tennünk, mint előbb betakarítani a kukoricacsöveket, amikor azok még csak 5-10 centiméter hosszúak.

A csemegekukorica termesztése

A csemegekukoricát könnyű termeszteni, a növény igényli a meleget, hosszú, forró nyarakon növekszik a legszebben. Mielőtt azonban hozzálátunk, érdemes néhány előkészületet tennünk.

1. A megfelelő hely kiválasztása

Válasszunk egy olyan területet, amit naponta legalább hat órán keresztül süt a Nap. Célszerű továbbá arra figyelni, hogy szélvédett helyet válasszunk, ugyanis a kukorica elhajolhat a heves szél miatt.

2. Termőföld

A kukorica az idős, termékeny talajt részesíti előnyben. Ha lehetséges, kissé alakítsuk át a kerti parcellákat: szórjunk szét komposztált földet, vagy trágyát, mielőtt elvetnénk a magokat tavasszal. Amennyiben ez nem kivitelezhető, adjunk 10-10-10 műtrágyát a táptalajhoz, ugyanis ebben a fajtában megtalálhatóak a nélkülözhetetlen tápanyagok.

3. Kukoricafajták

Több tucat sárga, fehér és kétszínű fajtával is találkozhatunk a piacon. Amennyiben kertünkben szeretnénk kukoricát termeszteni, egy fajtát érdemes kiválasztania egy évadra: mivel a kukorica a szél segítségével szaporodik, így ha többféle kukoricánk van, azokat legalább 250 méterre különítsük el egymástól, különben az egész termény tönkre mehet.

4. Vetés

A magokat csak két héttel a fagyveszély után vessük el. A kukoricamagoknak az az ideális, ha a termőtalaj hőmérséklete 15,5 Celsius fok felett van. A magokat egymástól 15-25 centiméterre ültessük el, 5 centiméter mélyen. Érdemes a kukoricát különálló blokkokban elültetni, ez azért fontos, mert ha túl sűrűn nőnek a palánták, akkor a szél nehezebben tudja beporozni a virágokat. A blokkokat inkább négyzet alapúra érdemes kialakítani, mivel a hosszú sorok is meggátolhatják a szelet abban, hogy beporozza a növényeket. Amikor a palánták már 10 centiméter magasak, elérkezett a metszés ideje, ami azért fontos, mert így növényeink ellenállóbbá válnak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, ráadásul korábban beérnek és nagyobbak lesznek a kukoricafejek.

5. Öntözés

Miután elültettük a magokat, bőségesen öntözzük meg őket, ugyanis a kukoricának sok nedvességre van szüksége, hogy kicsírázzon. A csírázás után is fenn kell tartani a bőséges öntözést, hogy a palánták tovább növekedjenek.

6. Trágyázás

Miután elültettük a magokat már nem szükséges a kukorica további trágyázása, de amennyiben úgy látjuk, hogy a növényeknek több tápanyag kell, szórjunk a földjükre NKP jelzésű műtrágyát. A három betű arra utal, hogy a műtrágya három, fontos növényi tápanyagot tartalmaz, ezek a következők: nitrogén, foszfor, kálium.

7. Ültetés más növényekkel

A kukorica sokkal jobban fejlődik bab és tök mellett, ezért ha van helyünk, érdemes ezt a két zöldséget a palánták mellé ültetni. Mind a három növény jobban érzi magát, ha együtt vannak: a kukorica támaszt ad a futóbabnak, a bab leköti a talajba a nitrogént, amit előbbi felhasznál fejlődéséhez, a tök pedig nagy leveleivel megvédi a másik kettőt a gyomoktól és a kiszáradástól. Más növényekkel is megéri együtt ültetni a kukoricát, ezek a következők: cékla, uborka, kapor, dinnye, borsó, burgonya, petrezselyem és napraforgó. Nem minden növényi kombináció működőképes, ügyeljünk arra, hogy a kukorica mellé ne ültessünk zellert, vagy paradicsomot.

8. Ha megtörik a szár

Bár a kukoricának általában nincs szüksége külső segítségre a túléléshez és a gyarapodáshoz, amennyiben a rossz idő, vagy valamilyen állat miatt megsérülnek a szárak, karókkal segítsük őket, hogy rendeltetésüknek megfelelően állni tudjanak.

9. Betakarítás

Az, hogy mikor lehet elkezdeni a betakarítást, főként a kukorica típusától függ, de általában 60 vagy 90 nappal a vetés után már nekiláthatunk. Amikor a kukoricacsőből kilógó virágok barnává válnak, hámozzuk le egy kicsit a csöveket fedő leveleket, és kapargassunk meg körmünkkel egy magot. Ha tejszerű folyadék jön ki belőle, akkor nekikezdhetünk a betakarításnak, ha viszont a folyadék átlátszó, inkább vízszerű, akkor még várnunk kell, mert ezek szerint a kukorica még nem érett meg. A kukoricafejeket lefelé húzva, csavarva távolítsuk el a betakarításkor.

10. Gondoljunk a következő évre

Amennyiben nem akarunk a következő évben kukoricamagra költeni, áldozzunk fel egy-két palántát, és magjaikat tegyük el későbbre. Ehhez hagynunk kell, hogy a kukorica teljesen megérjen, és a magok megkeményedjenek, az őket fedő levelek pedig kiszáradjanak. Miután megtisztítottuk a csuhétól a kukoricacsöveket, tegyük őket hálós zacskókba, és akasszuk fel őket egy jól szellőző, meleg, száraz helyen. Néhány héttel később távolítsuk el a csőről a szemeket. Ennek legegyszerűbb módja, ha egy vödör felett egymáshoz dörzsölünk két kukoricacsövet. Amennyiben hideg, száraz helyen tároljuk őket, akár három évig is felhasználhatóak maradnak.

A kukoricát nagyon sokan szeretik, ennek köszönhetően elkészítésének is több módja van: párolás, főzés és grillezés. A kukorica azért is annyira közkedvelt, mivel kevés kalória és zsír van benne, míg gazdag rostokban, és rendkívül sok ásványi anyag és vitamin található meg benne.

Popkorn

Ahhoz, hogy otthon pattogtathassunk kukoricát, hasonlóan kell eljárnunk, mint mikor magokat teszünk félre a következő évre. Miután megérett és megkeményedett a kukorica, tegyük hálós zacskókba, és egy száraz, jól szellőző helyen tároljuk őket, néhány hétig. Ezután távolítsuk el a magokat a csőről. Ha készen vagyunk, akkor a magokat tegyük légmentesen zárható zacskókba, és tároljuk őket a hűtőszekrényben.

Kukoricaliszt

A kukoricalisztnek sok jó tulajdonsága van; amellett, hogy gluténmentes, sok fehérjét, rostot, B vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Kukoricalisztből készíthetünk többek között kukoricakenyeret, tortilla chipset, pizzatésztát, süteményt és tortát.

Kukoricaszirup

A kukorica szirup nagyon jó, természetes alternatíva az édesítéshez, ezért sokan használják sütemények, vagy cukorkák elkészítéséhez. Míg a juharszirup és a méz - hasonlóan más édesítőszerekhez - sütésnél kikristályosodhat, addig a kukorica szirupnál nem áll fenn ennek a veszélye. Ez az oka, ha receptekben kifejezetten kukoricaszirupot ajánlanak nekünk.

Kukoricahaj

A kukoricahaj gazdag antioxidánsokban, és egyéb növényi vegyületekben, ezeknek köszönhetően régóta használják húgyúti fertőzések és a vesekő kezelésére. Egy 2012-es tanulmány szerint a kukoricahajnak antidepresszáns, gyulladáscsökkentő és élénkítő hatása is van. A kukoricahaj legegyszerűbb fogyasztása, ha teába főzzük. Ilyen célra használhatunk friss, vagy szárított kukoricahajat is.