Így vedd észre a hamis növényvédő szert: rákot és meddőséget is okozhatnak

Optimizmusra adhat okot, hogy a gazdálkodók közel háromnegyede tudja, hova lehet fordulni a problémás termékekkel, továbbá a többség már a csomagolásnál látja, ha valami gyanús, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

A felmérés több mint 500 olyan, növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás, egyéni gazdaság és gazdasági szervezet döntéshozóját kérdezte meg, amelyek rendszeresen használnak növényvédő szert. A gazdák 96 százaléka hallott már a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekről, szerintük átlagosan a termékek 18 százaléka lehet problémás. Közel egynegyedük szerint 6-10 százalék, egyötöd-egyötöd részük pedig 16-20 százalék, illetve 1-5 százalék körülire teszi az illegálisan forgalomba hozott vagy hamisított növényvédő szerek arányát.

• A válaszadók spontán módon leginkább a hatástalanságot nevezték meg a hamisított növényvédő szerek használatából eredő problémaként, de a kiszámíthatatlanságot – vagyis az összetétellel, valamint a lebomlással kapcsolatos bizonytalanságot – is súlyos kockázatnak ítélték meg.
• Hasonló rizikófaktorként merült még fel a fogyasztók, illetve a dolgozók egészségét, a környezetet, valamint a kezelt növényeket károsító hatás.
• Amikor az egyes kockázati tényezőket a felmérés során skálaszerűen is kellett értékelni, akkor a reklamációs lehetőség hiánya, továbbá a partnerekkel szembeni bizalomvesztéstől való félelem is előtérbe került, mint a hamisított vagy illegális eredetű növényvédő szerekre jellemző kockázat.
• Ugyancsak jelentős arányt képviselt még a termésben maradt ismeretlen szermaradék, valamint a fogyasztók egészségét általánosságban veszélyeztető hatások.

A hamisított növényvédő szereknek az emberi szervezetre nézve súlyos egészségkárosító hatásuk lehet, mivel a vegyszerekben olyan toxikus szennyezések, ellenőrizetlen melléktermékek találhatóak, amelyek rákkeltő vagy ivarsejt-károsító hatásúak lehetnek, továbbá a betakarított termények ismeretlen szermaradékokat, bomlástermékeket tartalmazhatnak

– hívta fel a figyelmet Németh Mónika, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Kiemelte azt is, hogy az ellenőrizetlen forrásból származó szerek a legális iparági szereplőknek, valamint a teljes magyar nemzetgazdaságnak is súlyos veszteséget okoznak.

A kutatásból az is kiderült, hogy a válaszadók közel egyötöde fel tudott idézni olyan alkalmat, amikor a megvásárlásra kínált növényvédő szer illegális forrásból származott vagy hamisított volt. Több mint 70 százalékuk egyébként azt állította, hogy tudja, kihez fordulhat segítségért az ilyen esetekben.

A NÉBIH-et a bejelentési lehetőséget ismerő interjúalanyok kétharmada (66 százalék), a Növényorvosi, illetve Növényvédelmi Kamarát, vagy egyéb szervet (Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Növényvédelmi hatóság, egyéb szakhatóság) 10-10 százaléka említette magától. Ezzel szemben, amikor a különböző hatóságokat már egy lista alapján is lehetett értékelni, akkor a NÉBIH-et a válaszadók több mint négyötöde (83 százalék), a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot pedig több mint háromnegyede (78 százalék) nevezte meg.

Az interjúalanyok jóval több mint fele (57 százalék) szerint leginkább a csomagolás árulkodik a hamisításról vagy az illegális forgalmazásról: ezen a kategórián belül 31 százalék említette a megszokottól eltérő kiszerelést, 8-8 százalék a hiányzó feliratokat, használati utasításokat, valamint sérülést. Ugyancsak viszonylag sokan említették még a nem megszokott állagot (10 százalék) és színt (8 százalék). A gyanúsan alacsony árat a válaszadók 16 százaléka jelölte meg.

A kutatásból az is kiderült, a gazdák körében nem számít általános gyakorlatnak az, hogy minden vásárlás alkalmával ellenőrizzék a növényvédő szerek eredetiségét: tízből mindössze négy-öt válaszadó teszi meg ezt a lépést, míg mások bizalmat szavaznak a kereskedőiknek, vagy szúrópróbaszerűen ellenőriznek. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a birtokméret növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb szerepet kap a beszerzésekre kiterjedő ellenőrzés.

Az illegális eredetű, hamis termékek összetételét, hatását nem vizsgálják a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozási folyamatok során, ezért a hamisított és illegális anyagok ismeretlenek maradnak a gyanútlan felhasználók, fogyasztók számára. Ennek ellenére az adatok világosan alátámasztják, hogy a magyar gazdák felelősséggel termelik meg a mindennapi élelmiszereinket, és a növényorvosok segítségével hatékonyan alkalmazzák az integrált növényvédelem különböző eszközeit a termés megvédése érdekében

– hívta fel a figyelmet a kutatás eredményei kapcsán Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség (NSZ) ügyvezetője, a HENT tagja.