A komposztálás manapság egyre elterjedtebb, azok, akik kertes házzal rendelkeznek, egyre többször vásárolnak, vagy készítenek komposztládát, hogy így segítsék bolygónkat. A komposztláda azonban nem mindenki igényeit elégíti ki; sokan bár lelkiismeretesen használják, nem szeretik a bűzét, és azt, hogy a tároló belerondít kertjük összképébe – írja a One Green Planet.
Komposztálás már a komposztládák előtt is létezett, a módszer igen egyszerű: ássunk egy gödröt a földbe, és tároljuk ebben a természetes hulladékot. A komposztálandó anyagok ugyan úgy lebomlanak, ahogy a ládában, de ebben az esetben – mivel közvetlen kapcsolatban vannak a földdel – táplálják is a környező növényeket.
Az úgynevezett gödör komposzt ebből a módszerből alakult ki, a lényege az, hogy a kert több pontján ássunk ki kisebb gödröket, így a teljes kert növényzete bőségesen el lesz látva tápanyagokkal egész évben. Természetesen nem túl jó megoldás felásnunk a fél kertet, aztán kerülgetni a lyukakat, így a gödrök kiásásánál érdemes végiggondolni, hogy hol nem lesznek útban, vagy szem előtt. Jó megoldás például a kerítés menti sövényhez ásnunk, amennyiben a kert ezen részét kevésbé használjuk ki. Ha megtelt a gödör, tegyünk földet a tetejére, a többi munkát a természet már elvégzi.
A gödrös komposztáláskor fontos, hogy a növényeknek valójában nem szabad közvetlenül a komposztgödör felett lenniük. Ennek az az oka, hogy ha a gyökerek mellé bekerül egy csomó rothadó tápanyag, az a növényeknél akár gyökérrothadást is eredményezhet. A helyes eljárás az, ha a gödröket a táplálni kívánt növények mellé, de nem közvetlenül a törzs, vagy szár mellé ássuk. Ebben az esetben a növények gyökerei hozzájutnak a földben lebomló tápanyagokhoz, viszont nem fenyegeti őket a rothadás veszélye.
A komposztálás során a szerves anyagok lebomlásával kellemetlen szagok is keletkezhetnek, ez általában akkor következik be, ha a komposzt túlságosan összetömörödött, beázott, vagy nem megfelelő a zöld és barna növényi hulladék aránya. Van néhány módszer, amivel a komposztszag ellen is védekezhetünk, de ha a föld alá helyezzük a szerves hulladékot, az már önmagában is sokat számít.
Ahhoz, hogy orvosoljuk a kellemetlen szagot, forgassuk át a komposztot, hogy egy kicsit szellőzzön, valamint keverjünk bele avart, vagy szalmát, mert ezekkel levegősebbé tehetjük az összetételét. Ezzel a módszerrel azt is megakadályozhatjuk, hogy nagyon összetömörödjön a növényi hulladék, ami szintén bűzös rothadáshoz vezet.
Fontos, hogy amennyiben avart használunk erre a célra, ne fényes, színes levelekkel tegyük. Abban az esetben, ha nem áll rendelkezésünkre se avar, se szalma, újságpapírt is keverhetünk a komposzthoz, ez a módszer akkor segít, ha túl sok a zöldféle a komposztban.