Korábban mi is írtunk már róla, hogy egyre nagyobb problémát okoz a túlzott műtrágya-használat. A túl sok műtrágya-használat következtében a talaj elhasználódik, terméketlenné válik. A műtrágyák használata azonban nemcsak a talajra lehet kedvezőtlen hatással, hanem az emberi szervezetre is: korábbi cikkünkben bemutattunk egy kutatást, mely szerint az élelmiszereken található maradványok, valamint növényvédő- és rovarölőszerek kapcsolatba hozhatóak a rákos betegségek kialakulásával.
Egy új tanulmány szerint megvan a megoldás, mivel lehetne enyhíteni a gazdálkodók műtrágya iránti függőségét. Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgomba jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént biztosíthat a gabonaféléknek, például a búzának. A kutatás szerint ez a megállapítás potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmezésbiztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.
A Global Change Biology nevű folyóiratban publikált tanulmányban a kutatók kísérleteket végeztek búzával és mikroszkopikus organizmussal, az úgynevezett mikorrhizális gombákkal. A gombák és a fák szimbiózisáról valószínűleg már mindenki tanult általános iskolában. A mikorrhiza a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája, de nevezik gyökérkapcsoltságnak is. A gomba micéliumából kiinduló gombafonalak behálózzák a gazdanövény gyökereit, a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymás tápanyaghoz jutását. Régóta ismert tehát, hogy a gombáknak szimbiotikus kapcsolata van a növényekkel, de az új tanulmány kimutatja, hogy a búza foszfort kap a talajból a gombák révén.
A kutatás igazán izgalmas megállapítása az, hogy bebizonyosodott, a különböző fajtákban máshogyan mutatkozik ez a képesség. Egyes gabonafajták sokkal több tápanyagot tudtak szerezni gombapartnerüktől, mint mások
- mondta Katie Field, a Leeds-i Egyetem tanára, a vizsgálat vezető kutatója. Hozzátette: ez a megállapítás azt sugallja, hogy a gomba által történő tápanyagszerzés olyan tulajdonság, melyet optimalizálni lehet, ezáltal kevesebb műtrágyára lehet szükség a jövőben.
Field szerint a gombák nem nyújtanak száz százalékos megoldást az élelmiszertermelés termelékenységének javítására, de értékes alternatívái lehetnek a mezőgazdasági műtrágyáknak. Ez azért is fontos, mert a legtöbb nitrogén alapú műtrágya előállítási módja a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának a 3 százalékát jelenti, valamint a talajból bányászott foszfor-alapanyag forrásai hamarosan kimerülnek.
A kutatók szerint további vizsgálatokra lesz még szükség, mielőtt a gazdálkodók valóban lecserélik a műtrágyát gombára, de a jövőt ígéretesnek tartják. Field szerint a sok évig tartó, betegségekkel szembeni ellenállás javítását célzó szelektív nemesítés véletlenül lerontotta a gabonafélék azon képességet, hogy partneri kapcsolatot alakítsanak ki a talajgombákkal. A jövőbeli kutatások kihívása az lesz, hogy kitalálják, hogyan lehet visszaállítani a növények azon képességét, hogy újra kialakítsák ezeket a kapcsolatokat.
Field addig is azt ajánlja, hogy a mezőgazdasági termelők olyan talajgazdálkodási gyakorlatokat kezdjenek el alkalmazni, melyek elősegítik a biodiverzitást, ezáltal ezeknek a gombáknak a terjedését. Ezt elsősorban a talajművelés korlátozásával és a gombaölő szerek használatának csökkentésével lehet elérni.
Via Modern Farmer