Itt az igazság: tényleg bírságot kaphatsz, ha ilyen fával fűtesz otthon?

Korábban Borovics Attilát, a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet igazgatóját kérdeztük arról, hogy mit lehet tudni az utóbbi időben nagyon sok helyen reklámozott császárfáról. A szakértő akkor úgy vélekedett, hogy a császárfa vagy a hozzá hasonló többi Paulownia fafajták jelenleg invazívnak tekinthetők hazánkban és még a kísérleti célú telepítésük is különös körültekintést igényel. A külön erre írt rendelet tartalmazza az erdőt alkotó fa- és cserjefajok jegyzékét. Ebben a Paulownia nem szerepel, így az ebből levezhető fajták, mint a császárfa is, erdészeti célú használata jelenleg jogszabályi akadályba ütközik.

Használata ma Magyarországon illegális, aki erdészeti vagy ültetvényes célra árulja vagy telepíti, az tudatosan megkerüli a hazai és indokkal szigorú szabályozást, aminek az elsődleges oka, hogy ma még beláthatatlan természetvédelmi kockázattal jár a telepítése. Hatósági következménye kell lennie az ilyen illegális ültetvényeknek, akár a saját költségre történő felszámolásra és bírság kiszabására számíthat a sok esetben gyanútlan földhasználó.

- nyomatékosította a szakember.

Cikkünk megírása után keresett fel minket Franczia Balázs, a császárfa családjába tartozó Cotevisa 2 Paulownia Clon nevű növény magyarországi terjesztője, nem csak arról mesélt, hogy miként nevelhetünk kertünkben ilyen típusú fákat, de arról is, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek a figyelmetlen palántavásárlókra. Emellett kitért arra is, hogyan befolyásolja a terjesztést az interneten terjedő rémhírek vagy álhírek sora.

Tevékenységemet 2012-ben kezdtem. Már akkor is a Cotevisa 2 fajhibriddel foglalkoztam. Azért ezt a Paulownia fajtát választottam, mert hazai viszonylatban csak ehhez a növényhez tudtak elfogadható dokumentációt csatolni. Itt nemcsak a palánta rendelkezett dokumentációval, hanem maga a végtermék is. A faanyag, TÜV valamint ISO 9001 minősítéssel rendelkezik, amiből számomra az következett, hogy a termelők itt ténylegesen kézzel fogható végterméket tudnak előállítani

- kezdte történetét a szakember. Mint mondja a hazai és az Uniós törvények elég világosan fogalmaznak azzal kapcsolatban, ha az ember egy új növényt szeretne bevezetni a piacra. Megvan ennek a menete és a pontos leírása, ezt kellet lépésről lépésre végigjárnia annak, aki ebbe bele akar vágni. Ahogy említi, szerencsére a dokumentációs hátteret javarészt biztosította a fajtatulajdonos, név szerint a Spanyolországban található Cotevisa Kutatóintézet és Laboratórium. Ők elvégezték a növény közösségi bejegyzését, teljes dokumentálását. Az ő része az volt, hogy Magyarországon a forgalmazáshoz szükséges engedélyeket beszerezze - bár ez így sem volt egyszerű. A teljes dokumentációs hátérrel is ez több mint 5 évbe telt.

Megjegyezte, hogy történetéhez az is hozzá tartozik, hogy nagyon nagy káosz van az emberek fejében annak kapcsán, hogy mi is ez a császárfa. Mint mondja, érdemes tudni, hogy magyarországi törvényi szabályozás nem ismer olyat, hogy Paulownia ( ez a császárfák hivatalos neve ). Ráadásul sokan azt sem tudják, hogy a császárfa megnevezés csak egy gyűjtőnév a magyar nyelvben. A császárfa szó nem egy növényt takar, hanem 12 különböző alfajt, valamint számtalan hibridet, melyeken belül a hibrideket is több kisebb csoportba lehetne sorolni. Ráadásul csoportosíthatjuk őket felhasználás szerinti, klímatűrési, növekmény és minőség béli osztásban is.

Mint mondja, hatalmas gondot az jelent, hogy még mindig egy kalap alatt kezeljük a császárfákat. Egyszerűen az emberek nem tesznek különbségeket, császárfa, és császárfa között. Ezen fafajok tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek egymástól. A siker, és a sikertelenség gyakran a fajtaválasztásnál dől el. Nem mindegy, hogy milyen végcéllal ültetjük el a növényeket. Ehhez a célhoz milyen fajtát kell használnunk, milyen kinevelési tervet kell betartanunk.

Sajnos az interneten terjedő marketing kommunikáció sem segít a helyzet tisztázásában

- mondja a szakember, aki szerint vannak olyan hirdetések, amik szupernövénynek tüntetik fel a császárfák családját és akár a globális klímaproblémára is megoldást látnak benne, vagy épp ellenkezőleg! Olyan mondvacsinált történeteket kreálnak Paulownia növénynek egy-egy vélt vagy valós tulajdonságához, amit még a lapos föld hívők is csak irigykedve néznek. Ezen két szélsőséges megítélés egyformán káros a növényre, mivel keveset tudnak hazánkban a növényről, így nem tesznek különbséget sem az alfajok és hibridek között, ezért sajnos sokan át is veszik, és hangoztatják, dogmaként bemagolják a téves információkat. A szakértőnek persze akad pozitív tapasztalata is. Úgy véli mindezek mellet az utóbbi két évben feltűntek a reális megítélés hangjai is. Vannak, akik látják, hogy mit lehet elérni és mit nem. Vannak akik már tudatosan kérdeznek a növényről, felhasználásról, elvégzendő munkáról. Ez mindenképpen pozitív változás.

Akinek van pénze az tud reklámot csinálni. Közösségi oldalak bíztatják is erre a felhasználót, mert viszonylag alacsony költségen minimálisan ellenőrzött valóságtartalommal, kiadhatóak ezek a hirdetések. Hogy ezt milyen marketing, vagy szakmai tartalommal töltik meg az már az adott kereskedőt, forgalmazót minősíti. Személy szerint nem hiszek a – Van palántám, vedd meg! - szintű reklámokban. Mindemellett belefutottam én is több ilyen jellegű hirdetésbe. Ilyenkor a vásárlónak kell mérlegelni, milyen kereskedőtől vásárol. Mindezek mellet az internet, ha jól van kihasználva akár segítség is lehet. Itt az igény kielégítése a cél. Ha nagyobb igény lenne, a valós szakmai tartalomra biztosan ellehetetlenülnének a hamis ígéretek, túlzó, pusztán marketing alapú állítások

- fejti ki a forgalmazó, aki úgy véli netes és egyéb megjelenési felületen nincs különbség a magról szaporított és kiscsépben vagy a kertben nevelgetett palánta, valamint a laboratóriumban előalított, munkatervvel, dokumentációval ellátott hibrid szaporítóanyaga között. Ez sok esetben a probléma forrása. Sajnos ezekből a hirdetésekből nem lehet egyértelmű képet kapni. Ha többet szeretnénk tudni mindéképpen kutakodni, kell a témában.

Tapasztalataik szerint a különböző forgalmazók idő közben jöttek-mentek, nagyon kevesen vannak, akik a piacon több mint 6 éve megtalálhatóak. Ez is mutatja, hogy óriási szükség lenne egy átlátható hazai szabályozásra. A rengeteg zsákutca mellet igen is vannak olyan alfajok, és hibridek amivel érdemes volna foglakozni.

Így nem verhetnek át

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy egészen nagy összegű bírságot is kiszabhatnak a hatóságok azoknak, akik a császárfa valamely típusát elültetik. Ezt a szakember pontosította, méghozzá a következő módon:

Ha valaki szeretne a kertjébe egy-két darab fát, annak semmilyen következménye nincsen. A törvény úgy fogalmaz, hogy aki császárfát telepít, tehát ültetvény szintjén gondolkodik és szántóba szeretné tenni, csak úgy teheti ezt meg, ha rendelkezik a megfelelő dokumentációval. Tehát, ha a lakosság közül szeretne valaki néhány fát a kertjébe, hogy gyönyörködhessen benne, számára nincs szükség dokumentációra, neki nem kell később igazolnia semmit

- magyarázza a szakértő, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a forgalmazók számára a megfelelő iratok beszerzése kötelező. A törvény is előírja, hogy a forgalmazónak rendelkeznie kell a meghatározott dokumentumokkal. Igen, ám. De egy hétköznapi ember nem biztos, hogy kinyomozza majd azt, hogy az adott terjesztő, akitől vásárolni szeretne, rendelkezik-e a kért iratokkal. Ezt sok forgalmazó ki is használja.

Mint mondja, egy hétköznapi ember, aki saját maga számára vásárolna facsemetét vagy palántát, nem biztos, hogy tudni fogja, hogy az adott forgalmazó rendelkezik-e ezekkel az iratokkal. A szakember szerint, a legfontosabb, hogy vásárlás előtt bizonyosodjunk meg arról, hogy a kiválasztott forgalmazó rendelkezik-e a Nébih által kiállított, regisztrált forgalmazási számmal. Ez azért fontos, mert így biztosak lehetünk abban, hogy valóban hozzáértő szakemberektől fogjuk megvásárolni a növényt. Azok a forgalmazók, akik ezzel nem rendelkeznek, nagyon sokszor használják ki a vásárlók jóhiszeműségét. Ráadásul szinte láthatatlanok maradnak az ellenőrök számára, hiszen nincs beregisztrált forgalmazási számuk, ami le tudnának ellenőrizni.

Ne dőljünk be a megtévesztő információknak

A fűtőérték szempontjából a kg/Kcal értéke az tényleg nagyon jó, ezt is számos reklémban olvashatjuk, viszont a Paulownia fajták nem kifejezetten fűtésre valók, mivel a fajsúlyuk nagyon alacsony. Míg az akác 720-750 kg/m3 súlya van, addig egy Paulownia fának 280-300 kg/m3. A szakember szemléltette a hatalmas eltérést egy egyszerű példával:

Míg akácból kétszer kell tennünk a tűzre, és meleg lesz a lakásban, addig egy Paulownia fából lehet, hogy kell rá tenni akár ötször is, hogy ugyan azt a kg/Kcal értéket égessük el. Tehát lehet vele tüzelni, de nem egy kifejezetten fűtésre használható fa.

A szakember szerint tűzifaként nem találjuk meg erdészetek vagy nagyobb tüzépek kínálatában, mivel csak saját felhasználásra telepíthetik kertjeikbe ezt a fafajtát az emberek. Aki ebben gondolkodik és bízik a fa gyorsan növekvő képességében az mindig saját telekre ültet és majd innen termeli ki a fákat a tüzeléshez. Fontos megjegyezni, hogy nekik sem lesz ebből semmilyen következményük, nem kell bírsággal számolniuk.

Itt jegyezte meg a szakember azt is, hogy magával a faanyaggal nem találkozhatunk a hazai piacon, viszont rengeteg oldal kínál palántát. Azt érdemes tudni, hogy nagyon sokan nem tudják ezeket a fákat kinevelni, pont itt jön közbe a dokumentációnak a hiánya, a dokumentációnak a fontossága. Sok esetben a kereskedő, aki el akarja adni az otthon szaporított, nevelgetett palántáit a gyanútlan vásárlónak, nem rendelkezik nemhogy a megfelelő papírokkal, de még a megfelelő tudással sem a fáról.

Ezek a fajok trópusi fajok, éppen ezért nem tudtak elterjedni hazánkban. Vannak viszont hibridek, amikkel érdemes foglalkozni, amelyek már képesek lennének az itteni klímában élni és fejlődni. Ehhez viszont szükségünk van a megfelelő tudásra. Kevesen tudják, hogy ez a fafajta nagyon fagyérzékeny, éppen ezért az első egy-két évben nagyon nagy gondoskodást és figyelmet igényelnek. Éppen ezért a nem képzett forgalmazó ilyen fontos információkat nem mondd el a vásárlónak. A megfelelő tartási és gondozási információk nélkül ezek a fák akár az első tél után kipusztulhatnak, nagy csalódást okozva ezzel annak, aki elültette őket. A megfelelő szaktudás hiánya miatt kipusztult egyedek pedig a negatív oldalt erősítik majd: hogy a császárfák nem valók semmire.

Ahogy én látom, ezek a pólusok körülbelül egyformán befolyásolják a növény hazai megítélését. A nagyobb gondot az okozza, hogy nem is igazán látni a törekvéseket a helyzet tisztázására. Néha úgy tűnik, hogy egyedüliként próbálok valóban szakmai anyagokat eljuttatni az emberekhez. Jó lenne, ha több portálon is szakmai anyagok kerülnének ki, akár az arra érdemes császárfa kereskedők közreműködésével. Ez a gond még megoldásra vár. Hiszem azt, hogy megfelelő szakmai felkészültséggel, és hiteles tájékoztatással ez is megoldható lesz

- vázolta fel elképzeléseit Franczia Balázs.