Soha nem látott az ország ilyen komoly, kora tavaszi aszályt: mi lesz ennek a vége?

Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja. A klímaváltozás hatására országszerte fokozódnak a szélsőségek is. Ennek egyik legszembetűnőbb jele az idei, igen korai aszály is. A legtöbb klímamodell az elkövetkező száz évre 2,3–3,1 Celsius fok körüli, globális hőmérséklet emelkedést prognosztizál. Ez az előrejelzések szerint hazánkban még nagyobb lehet: itt nyaranta akár 4 Celsius fokos melegedésre is számítani lehet. Hogy ez mit jelent pontosan? Azt, hogy a pusztító viharok, felhőszakadások, az aszályok, de még az áradások és más szélsőségek is gyakoribbá válnak. Ez különösen aggasztó a ma is a szárazsággal küzdő vidéki agrárium számára, hiszen a hőmérséklet további 2 Celsius fokos növekedése már negatívan befolyásolná például a búza és kukorica termelését is.

A tavalyihoz hasonlóan az idei tavasz időjárása is az aszályról szól Magyarországon. A talaj felső 20 centiméteres rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25 százalékát tartalmazza. Ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat is megerősítette. Pedig az elvetett napraforgónak, kukoricának csapadékra lenne szüksége, hogy ki tudjon kelni. Megviseli a szárazság az ősszel elvetett kalászosokat, káposztarepcét is. Amennyiben nem érkezik számottevő eső és a levegő is száraz marad, az a termést veszélyezteti

– tájékoztatta a Természetvédelmi Világalap (WWF) a Hellovidéket az aktuális talajállapot analízis alapján készült, nagy léptékű aszályindex kapcsán.

Az említett aszályindex alapján jól látszik, hogy az ország közel fele közepes, míg körülbelül a harmada jelentős (nagy) aszállyal küzd jelenleg, de az enyhén száraz területek száma is meghatározó. A legnagyobb problémákkal az ország keleti vidéke küzd: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye szerinte teljes, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Komárom-Esztergom megye egy-egy része is komoly aszálygondokkal néz szembe. A legszerencsésebb helyzetben e tekintetben Zala, Vas és Veszprém van, ahol a térkép szerint jelenleg nincs aszály.

A klímaváltozás láthatóan egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra. A WWF szakemberei szerint a jelenleg tapasztalható, kritikus aszálynak komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. A problémát súlyosbítja, hogy a szárazság főként olyan területeken veszélyezteti a termést, ahol előrelátással, a víz visszatartásával talán megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.

Álláspontunk szerint a koronavírus-járvány után, gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása. Vízvisszatartó vízgazdálkodásra, a talajt és a biológiai sokféleség megőrzését segítő mezőgazdaságra kell áttérnünk és a vizek jelenlétéhez igazodó területhasználatot kell megteremtenünk. Ezek új és erős eszközök lennének számunkra, melyek segíthetnek, hogy hazánk a válsághelyzetekre rugalmas és fenntartható választ tudjon adni

– hangsúlyozta a WWF Magyarország a hozzánk eljuttatott levelében.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy Magyarország vízmérlege negatív, tehát több víz távozik az országból (117 köbkilométer), mint amennyi érkezik hozzánk (112 köbkilométer). Ahogy a szakemberek rámutattak: ez olyan, mintha a Balatont évente két és félszer leeresztenénk és a vizet csak úgy elengednénk. Pedig Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd forint bevételkiesést okoz a gazdáknak.

Magyarországon szerencsére jók az adottságok ahhoz, hogy felkészüljünk a csapadékhiány kihívásaira. A 2020. áprilisi aszálytérképek azt mutatják, hogy a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön találhatók. Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket ma gondosan elvezetik. Pedig csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi, olyan mélyártéri terület található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre sem a károk forrásaként kell tekinteni, hanem mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra. A ma szomjazó, aszályos területeket ezzel a víztöbblettel jó előre feltölthetnénk, amivel elkerülhetnénk a felmerülő gondokat

–közölte a WWF Magyarország.

Hozzáteszik: a probléma azonban nem kizárólag vízügyi természetű, mert a víz számára helyet kell biztosítani a tájban. több teret kell adni a folyóknak, valamint a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni. A tájhasználat átalakítása ugyanis egy igen hatékony eszköz a klímaválsággal szemben.

Címlapkép: Getty Images