Budapest 0℃ (havazás)Soha nem látott az ország ilyen komoly, kora tavaszi aszályt: mi lesz ennek a vége?
Mára egyre gyakoribbak az ideihez hasonló, kora tavaszi aszályok Magyarországon, és elmaradnak a korábban ebben az időszakban, nagy folyóinkon jellemző áradások. Az összetett jelenségre azonban számítani lehetett: hazánk átlaghőmérséklete az éghajlatváltozás következtében 1900 óta több mint 1 Celsius fokkal nőtt, a csapadék eloszlása pedig egyre inkább egyenlőtlenné vált. Sokszor hirtelen, rövid idő alatt több hónapnyi eső zúdul le, de gyakoribbá és súlyosabbá válnak az aszályok, hőhullámok is. Épp úgy, ahogy idén is. A HelloVidék most a Természetvédelmi Világszövetség (WWF) segítségével járta körbe a kérdést és kereste a megoldást a felmerült problémákra.
Magyarországot jelenleg kritikus aszály sújtja. A klímaváltozás hatására országszerte fokozódnak a szélsőségek is. Ennek egyik legszembetűnőbb jele az idei, igen korai aszály is. A legtöbb klímamodell az elkövetkező száz évre 2,3–3,1 Celsius fok körüli, globális hőmérséklet emelkedést prognosztizál. Ez az előrejelzések szerint hazánkban még nagyobb lehet: itt nyaranta akár 4 Celsius fokos melegedésre is számítani lehet. Hogy ez mit jelent pontosan? Azt, hogy a pusztító viharok, felhőszakadások, az aszályok, de még az áradások és más szélsőségek is gyakoribbá válnak. Ez különösen aggasztó a ma is a szárazsággal küzdő vidéki agrárium számára, hiszen a hőmérséklet további 2 Celsius fokos növekedése már negatívan befolyásolná például a búza és kukorica termelését is.
A tavalyihoz hasonlóan az idei tavasz időjárása is az aszályról szól Magyarországon. A talaj felső 20 centiméteres rétege igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 15-25 százalékát tartalmazza. Ezt az Országos Meteorológiai Szolgálat is megerősítette. Pedig az elvetett napraforgónak, kukoricának csapadékra lenne szüksége, hogy ki tudjon kelni. Megviseli a szárazság az ősszel elvetett kalászosokat, káposztarepcét is. Amennyiben nem érkezik számottevő eső és a levegő is száraz marad, az a termést veszélyezteti
– tájékoztatta a Természetvédelmi Világalap (WWF) a Hellovidéket az aktuális talajállapot analízis alapján készült, nagy léptékű aszályindex kapcsán.
Az említett aszályindex alapján jól látszik, hogy az ország közel fele közepes, míg körülbelül a harmada jelentős (nagy) aszállyal küzd jelenleg, de az enyhén száraz területek száma is meghatározó. A legnagyobb problémákkal az ország keleti vidéke küzd: Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye szerinte teljes, míg Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest és Komárom-Esztergom megye egy-egy része is komoly aszálygondokkal néz szembe. A legszerencsésebb helyzetben e tekintetben Zala, Vas és Veszprém van, ahol a térkép szerint jelenleg nincs aszály.
A klímaváltozás láthatóan egyre nagyobb fenyegetést jelent számunkra. A WWF szakemberei szerint a jelenleg tapasztalható, kritikus aszálynak komoly következményei lehetnek a mezőgazdaságban. A problémát súlyosbítja, hogy a szárazság főként olyan területeken veszélyezteti a termést, ahol előrelátással, a víz visszatartásával talán megelőzhetnénk, enyhíthetnénk az aszály okozta károkat, elébe mehetnénk a fenyegető klímaválságnak.
Álláspontunk szerint a koronavírus-járvány után, gazdaság újraindításakor elkerülhetetlen, hogy egy zöldebb, klímabarát pályára állítsuk Magyarország fejlődését. Ennek nélkülözhetetlen elemei a vízgazdálkodás és területhasználat újragondolása. Vízvisszatartó vízgazdálkodásra, a talajt és a biológiai sokféleség megőrzését segítő mezőgazdaságra kell áttérnünk és a vizek jelenlétéhez igazodó területhasználatot kell megteremtenünk. Ezek új és erős eszközök lennének számunkra, melyek segíthetnek, hogy hazánk a válsághelyzetekre rugalmas és fenntartható választ tudjon adni
– hangsúlyozta a WWF Magyarország a hozzánk eljuttatott levelében.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy Magyarország vízmérlege negatív, tehát több víz távozik az országból (117 köbkilométer), mint amennyi érkezik hozzánk (112 köbkilométer). Ahogy a szakemberek rámutattak: ez olyan, mintha a Balatont évente két és félszer leeresztenénk és a vizet csak úgy elengednénk. Pedig Magyarországon az aszály átlagosan évi 40 milliárd forint bevételkiesést okoz a gazdáknak.
Magyarországon szerencsére jók az adottságok ahhoz, hogy felkészüljünk a csapadékhiány kihívásaira. A 2020. áprilisi aszálytérképek azt mutatják, hogy a legnagyobb kiterjedésű aszályos területek éppen a Tisza és mellékfolyóinak egykori árterén, az Alföldön találhatók. Ezekről a területekről az árvíz-, illetve belvízvédelmi rendszerek a többletvizeket ma gondosan elvezetik. Pedig csak a Tisza mentén 1500 négyzetkilométernyi, olyan mélyártéri terület található, ahova biztonságosan ki lehetne vezetni az árvizeket. A belvizekre sem a károk forrásaként kell tekinteni, hanem mint az aszálymérséklésre felhasználható, helyben rendelkezésre álló erőforrásra. A ma szomjazó, aszályos területeket ezzel a víztöbblettel jó előre feltölthetnénk, amivel elkerülhetnénk a felmerülő gondokat
–közölte a WWF Magyarország.
Hozzáteszik: a probléma azonban nem kizárólag vízügyi természetű, mert a víz számára helyet kell biztosítani a tájban. több teret kell adni a folyóknak, valamint a belvizek jelenlétéhez kell igazítani a gazdálkodást és az alkalmas területeken az ártéri tájgazdálkodást kell elősegíteni. A tájhasználat átalakítása ugyanis egy igen hatékony eszköz a klímaválsággal szemben.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
