Kertes ház tulajdonosok, figyelem: ezt mindenképp ellenőriztetni kell, az egészségünk a tét

Korábban a módosítás kapcsán megkérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, de hogy pontosabb képet kapjunk tovább vizsgálódtunk. A HelloVidék megkereste Rózsa Attilát a Magyar Vízkútfúrók Egyesületének elnökét, hogy mit tapasztalatak, valamint szakmai érdekképviseleti szervezet révén, mit gondolnak a módosításról.

HelloVidék: Miért hozták létre a törvényt a kutakkal kapcsolatban, mi volt ezzel a cél?

Rózsa Attila: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/A. § (1) bekezdés szerint a jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve vízjogi engedély szükséges

1. a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély)
2. a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és
3. a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

A kutak vízilétesítmények, így jelenleg minden kút építése, üzemeltetése, megszüntetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Nem újkeletű ez az előírás. Az ásott kutak esetében 1965-ben, az akkori 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításával jelent meg a lakossági igényeket meghaladó vízkivételi művek esetében az engedélyeztetési kötelezettség, míg fúrt kutak esetében már 1960-ban a 34/1960. (V. É. 17.) OVF főigazgatói utasítással. A kitermelt vízmennyiségtől, kútmélységtől független általános engedélyezési előírás 1992 óta él, szintén a már említett 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet újabb módosítása szerint. Azóta válik el egymástól a helyi vízgazdálkodási hatósági (ma jegyzői) és a vízügyi hatósági (ma katasztrófavédelmi igazgatósági) engedélyeztetés. Az engedélyeztetési kötelezettséget az indokolja, hogy a kutakat az esetek túlnyomó részében víztermelés céljából létesítik. A kutak vízkivétele hatására a felszín alatti vízkészlet csökken, ahogy a megcsapolt talajvíz szintje, illetve a rétegvíz és karsztvíz nyomása is. Egy-egy vízkitermelés hatását tehát nemcsak az azt folytató személy, hanem a környezet is észleli, viseli, elszenvedi. A felszín alatti vizek állami tulajdonban vannak és állami feladat a felszín alatti vizekkel való gazdálkodás is („A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdés p) pontja). Gazdálkodni pedig csak úgy lehet, ha a mennyiségi oldalt mind a bevétel, mind a kiadás tekintetében ismerjük. De az engedélyeztetési kötelezettség nemcsak a mennyiségi, hanem a vízminőségi vonatkozásokban is indokolt. Az elmúlt évtizedekben engedélyezés hiányában számos olyan kút létesült, amely nem felelt meg sem akkori, sem a jelenleg érvényes műszaki előírásoknak. Itt leginkább a kútcsövek melletti szigetelőanyag elhelyezésének hiányára gondolok, ami így lehetővé teszi, hogy a kútcső mellett az egymás alatt elhelyezkedő, természetes állapotban vízrekesztő rétegekkel elválasztott vízadó rétegek vizei kapcsolatba kerüljenek, a mélyebb, még tiszta rétegvizek közvetlen szennyeződését okozva.

HelloVidék: Miért bírságolják meg az illegálisan kialakított kutak tulajdonosait?

Rózsa Attila: A kérdés helyesen talán inkább ez lenne: miért nem bírságolják meg az illegálisan kialakított kutak tulajdonosait? Jelenleg ugyanis épp ez a valóság; él az állami moratórium a kútjukat 2020. közepe előtt engedély nélkül létesítők és üzemeltetők, ám azt 2023. december hó 31-ig utólagosan engedélyeztető kúttulajdonosok számára. A büntetési kötelezettséget egyébként a már említett törvény írja elő („A vízgazdálkodásról” szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (4) bekezdés). Ez alól ad fölmentést a moratórium. Fontos azonban tudni, hogy a bírságra vonatkozó rendelkezések csak a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1996. július hó 1-jei hatálybalépését követően megvalósított létesítmények esetén alkalmazhatóak.

HelloVidék: Miért döntöttek így, kinek fog ez kedvezni?

Rózsa Attila: Az, hogy az állam az eddig nem ismert kutak jelenlétéről, számáról, helyéről, víztermeléséről, állapotáról ismeretet szerez, egy sokkal megalapozottabb vízkészlet-gazdálkodást tesz lehetővé. Emellett jobban lehet majd látni az ok-okozati összefüggéseket a tapasztalt vízszintsüllyedések, vízminőség változások és a vízkivételek között. Ha esetleg vízszennyezés miatt egy adott területen bármiféle beavatkozásra lesz szükség, azt célirányosan, a meglévő kutak és vízhasználatok ismeretében lehet majd végrehajtani. És ne feledjük azt sem, hogy egy engedély nemcsak egy fölösleges papír, hanem a tulajdonos biztonságát is jelenti az adott vízmennyiség kitermelésére nézve, hiszen bármiféle újabb vízjogi engedély kiadása csak a már meglévő ismert, engedéllyel rendelkező vízhasználók érdekeinek figyelembevételével történhet. Véleményem szerint tehát a kutak „kifehéredése” mind az állam, mind a mind a tulajdonosok számára kedvező lehet.

HelloVidék: Adódik a kérdés, hogy kinek nem fog ez kedvezni?

Rózsa Attila: Azoknak a kúttulajdonosoknak nem kedvez a kutak utólagos engedélyezési kötelezettsége, akiknek a kútja műszaki állapot tekintetében nem megfelelő és az a környezetre nézve potenciális veszélyt jelent. Ezek fönnmaradása ugyanis nem támogatható. Hasonló ez a rossz műszaki állapotú kétütemű járművek, füstölő városi autóbuszok évtizedekkel ezelőtt történt közlekedésből való fokozatos kivonásához. Egy műszakilag helytelen kialakítású kút létesítése, vagy épp a működtetés során tönkrement kút további fönntartása, üzemeltetése nem járhat azzal a következménnyel, hogy általa a felszín alatti környezet és ezáltal mindannyiónk vize, ivóvize szennyeződik.

HelloVidék: Minden újonnan épített kutat köteles engedélyeztetni az építtetője?

Rózsa Attila: Igen, az engedélyezési kötelezettség minden kútra és kúttípusra fönnáll. De ne feledjük, hogy a bírságmentes utólagos engedélyezés lehetősége csak a 2020. közepe előtt engedély nélkül létesített kutakra vonatkozik. Egy azt követően engedély nélkül épített kútra már nem. A helyes eljárásrend tehát az, hogy nem az épített, hanem az építendő kútra kér a leendő tulajdonos vízjogi létesítési engedélyt, majd a vízkivételi mű megépülését követően, annak használatára vonatkozóan vízjogi üzemeltetési engedélyt.

HelloVidék: Mitől függ a bírság és milyen összegben szabnak ki büntetéseket?

Rózsa Attila: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 29. § (4) bekezdés szerint a bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80 %-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. Részletes számítását a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 438/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. Ez alól a vízgazdálkodási bírság kivetése alól ad fölmentést a 2023. év végéig meghosszabbított állami moratórium. Azt javasolom, minél többen éljenek vele. A ténylegesen kivetett bírságok mértékéről nincs tudomásom.

Címlapkép: Getty Images