Itt a lista: összeírták, melyek a legpusztítóbb invazív fajok Európában

Az óriás almacsiga például nagy gondot okoz az Ebro folyó vízgyűjtő területének mezőgazdaságában, az Ibériai-félsziget déli részén pedig a közönséges vízijácint jelenléte fenyegeti pusztulással a Guadiana folyó természetes ökoszisztémáját.

A Newcastle-i Egyetem és a Córdobai Egyetemmel együttműködő Belga Természet- és Erdővédelmi Hatóság vezetésével egy európai tudósokból álló nemzetközi szakértői csoport értékelte a különböző betolakodó fajok európai felszámolásának prioritását

- olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az egyes forgatókönyvek tanulmányozásakor figyelembe vettek olyan invazív fajokat, amelyek még nincsenek jelen a régióban és olyanokat is, amelyek már erősödnek.

Az lenne ideális, ha felszámolhatnánk az összes idegenhonos fajt, de az anyagi keretek és a tudományos források korlátozottak, különösen most, amikor egyéb prioritást élvező tényezőkkel is meg kell küzdeni

- mondta Pablo González Moreno, a Córdobai Egyetem kutatója.

Az egyik ilyen kiemelt figyelmet igénylő invazív faj a seregélyfélék családjába tartozó pásztormejnó (Acridotheres tristis), amely kisebb kolóniákat alakított ki Spanyolországban és Portugáliában agresszív territoriális viselkedésének és alkalmazkodóképességének köszönhetően. Ez a madár elterjedhet nagyobb területekre is és átveheti a helyi fajok helyét. Hasonlóan veszélyes fajok Európában a berbervarangy (Amietophrynus mauritanicus), az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koáti (Nasua nasua) és a kormos bülbül vagy kafferbülbül (Pycnonotus cafer).

Egyes veszélyt jelentő fajok még nem érkeztek meg a kontinensre, de a jövőben várhatóak. Ezek közül a nagyobb figyelmet kell szentelni a szakértők szerint a Faxonius rusticus nevű édesvízi rákfajnak, amely kormoly problémákat okoz az Egyesült Államok északi részén és Kanadában. Szintén veszélyes a kígyófejű hal (Channa argus), amely amerikai gyűjtőkön keresztül került ki Ázsiából és a Cryptostegia grandiflora Madagaszkáron honos szőlőfajta.

A lista megalkotásához a nemzetközi csoport elvégezte a különböző fajok betelepedésének és elterjedésének kockázat- és hatáselemzését, felmérték kiiktatásuk hatásosságát, költségét, elfogadhatóságát, az ehhez szükséges időt és annak valószínűségét, hogy a fajok idővel visszatérhetnek.

A tanulmány nemcsak segít a jelenleg Európában élő idegenhonos fajok kezelésében, hanem a jövőben alkalmazható menedzsment-forgatókönyvet is jelent a várhatóan bekerülő fajok kezelésére.

Címlapkép: Getty Images