10 ősöreg fa, amit látnod kell: elképesztő szépek a magyar vidék élő matuzsálemei

Az ősöreg fák tövében pár percre megpihenni, meleg teát kortyolgatva sétálni egyet a környező parkban, vagy csak beszívni az óriás cédrusok és tölgyesek mesebeli illatát, átölelni egy téli álmát alvó hatalmas gyertyánt - nincs is ennél szívderítőbb hétvégi program. Még télen is ideális kirándulási célpont lehetnek ezek a hatalmas faóriások!

Összegyűjtöttünk hát pár ritka, a magyar vidéken megtalálható különleges példányt, amihez bármikor érdemes ellátogatni. (Figyelem: a vírusjárvány miatt, mielőtt útnak indulnátok, azért érdemes mindenképpen rákeresni: épp látogathatóak-e.)

Ahol matuzsálem korú mamutfenyők várnak: Iharosberény

Ahhoz, hogy a legöregebb, télen is örökzöld hazai mamutfenyőt megcsodálhassuk Iharosberény kastélyparkjáig kell utaznunk. A település Nagykanizsától 18 km-re délre, a 61-es főút mellett található. A 17. században telepedett itt le az Inkey család, kastélyukat 1750-ben Inkey Gáspár építette és ekkor kezdődött meg a kastélypark kialakítása is.

A park napjainkban iskolakert, egyben megyeileg védett természetvédelmi terület. Csodálatos méretű fái lenyűgöző látványt nyújtanak. Különlegességei miatt kedvelt hely a botanikusok számára. Faállományában ritka méretes egyedek: az 510 cm átmérőjü himalájai cédrus, valamint a három matuzsálem korú mamutfenyő, melyek 670, 600 és 480 cm-es törzsűek. Ezen kívül méretes páfrányfenyő, simafenyő és erdeifenyő is található itt. A lombos fafajok közül a vadgesztenye, a tulipánfa, a vasfa, a juharok és a magyalok érdemelnek külön is említést.

Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa: Alcsútdobozon

Az Alcsútdobozi Arborétum a fővárostól mindössze 40 kilométerre, Székesfehérvár és Tata között, a mesés Csaplári-erdőben található, könnyedén megközelíthető a 811-es főútról.

József nádor színpompás klasszicista kastélya Pollach Mihály tervei alapján épült. A kastély parkja ma is több mint 40 hektáros, növényritkaságok egész sorát rejtő arborétumnak ad helyet. A legszebb és legidősebb példányai között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők, és japánakácok találhatók, de értékes a hárs, – juhar-, tölgy- és gesztenye-fajok gyűjteménye is. Egyedülálló értéket képvisel a 24 törzset nevelő óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, a közeli Csaplári erdő Magyarország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa és az etyeki utat szegélyező, vele egyidős platánsor.

A soproni Lővérek matuzsálemi korú gyönyörűsége

A XIX. században néhány magyar főúri kastély parkjába is bekerült egy-egy magányos cédrus, amelyek többnyire ma is jó egészségi állapotban vannak, például a soproni Lővérekben is áll egy matuzsálemi korú. Ezek az ezer évekig is élő fák az emberiség természet-pusztításának is szimbólumai: jó adottságai miatt ugyanis nemcsak építkezésekre, hanem kereskedésre és fűtésre is használták – már Libanonban is csak egyetlen olyan liget van, ahol igazán koros egyedek élnek.

A soproni - egykor a Zettl villa kertjében álló - cédrus az ország 3. legidősebbje. Melegkedvelő fafaj, minden bizonnyal csemete korában telente betakarták, hogy túlélje a fagyos hónapokat.

A kertben nem „magányos” ez a 130-150 éves cédrus, számos más védett fafaj él még a parkban, például az úgynevezett sárgafa, amelynek legkorosabb magyarországi példánya áll a villa szomszédságában.

Óriás jegenyék, gyertyánok és tölgyfák között: Gödöllőn

Közel 200 féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített gödöllői ligetet.

A park legszebb díszei azok a fák, amelyek a viszontagságos múlt ellenére idős kort és nagy méreteket értek el, 100 évesek vagy még idősebbek. Az őshonos fafajok legszebb képviselői a park ÉNy-i felében és a DK-részén találhatók. A legidősebb fái a kocsányos tölgy, a tölgyhibridek és a gyertyán szép példányai kb. 150 évesek. A legvastagabb tölgy mellmagassági átmérője 1996-ban 95 cm volt. A legmagasabb tölgy pedig ugyanabban az évben 17 m volt. A gyertyán esetében 93 cm és 20 m volt a maximális érték 1996-ban. A legnagyobb méreteket azonban a park D-i szögletében álló jegenyenyár érte el. Egyetlen, kb.100 éves példányának tőátmérője: 139 cm mellmagassági átmérője: 103 cm magassága: 32,4 m összes fatérfogata: 11,8 m3 volt 1995-ben.

Ősöreg mocsárciprusok és 350-400 éves tölgyfák között: Dénesfán

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, Vas megye határán található Dénesfa. Eredetileg valószínűleg vízi vár állhatott itt, négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal díszített klasszicista kastély feltehetően 1825–1830 között, Hild József tervei nyomán nyerte el mai formáját.

Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-matuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekből származó mocsárciprusok magasodnak. Fenyőik közül a mamutfenyő a legnagyobb 115 cm-es átmérővel, de alig kisebb a hosszútűs fenyő, és hasonlóan nagyok a tó körüli mocsári fenyők.

Faállománya igen gazdag, 41 fenyő-, 128 lombos és cserjefaj díszíti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepítései is.

800 évével, ez Magyarország legidősebb fája: a Hédervári Árpád-tölgy

Magyarország legidősebb fája a hédervári Boldogasszony kápolna közelében található. A néphagyomány úgy tartja, hogy a kocsányos tölgy mellett, maga Árpád vezér pihent meg és tartott haditanácsot 907-ben, a Pozsonyi csata előtt, sőt még nyomot is hagyott a törzsében a fejedelem lovának kötőféke. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy a fa Árpád idejében még nem élt, bár így is tekintélyes kort ért meg, hiszen körülbelül 800 éves.

Az 1942 óta védett Árpád-tölgy korhadásnak indult és 2007 áprilisában derékba tört, de a civil összefogásnak köszönhetően életben maradt. A beteg részeit eltávolították, az egyetlen megmaradt ágát (a négyből) tartógúla és kötelek segítségével sikerült megmenteni. A fa azóta is minden évben virágzik.

Évente borral locsolják: Bátaszék nagy örege

Magyarország második legidősebb fája Bátaszéken, a város külterületén áll, a Szent Orbán-kápolna mellett, melyet 1754-ben német betelepülők építettek, hálából azért, mert túlélték az 1738-as pestisjárványt.

A fa körülbelül 3-400 éves lehet, pontos életkorát illetően eltérő a szakemberek véleménye. Sokan úgy vélik, hogy a Rákóczi-szabadságharc utáni erdőtelepítés során ültették, de Sümegi József diakónus, helytörténész szerint a molyhos tölgy már az 1600-as években, a török hódoltság idején is itt állt. A bátaszékiek nagy becsben tartják: május 25-én, Orbán napján, szokássá vált, hogy borral locsolják a fát, hogy bőséges legyen a szőlőtermés. A bátaszéki molyhos tölgy 2015-ben Magyarországon, 2016-ban pedig Európában nyerte el az „év fája” címet.

Szőkedencsi öreg hárs

Szőkedencs 700 éves famatuzsáleme egy vénségesen vén hársfa. Budapestről Nagykanizsa felé vezető 7-es főút 183-as kilométerénél találjuk, Szőkedencs temetőjének dombján. Szőkedencs eredetileg közvetlenül a fa és a temető mellett volt, de a török időkben elnéptelenedett, majd később, kissé távolabb, újjáépült. A község lakói mindent megtesznek azért, hogy ősöreg hársfájuk épségben maradjon, ápolják, gondozzák, vigyáznak rá. Néhány éve támfalat is építettek a fa köré, kiderült, hogy a múlt egy darabját őrizte, ugyanis a föld alól egy Árpád-kori templom romjai kerültek elő.

A kivételes, legendás vén tölgyfa: a nagykőrösi Basafa

A Duna-Ipoly Nemzeti Park védelmében álló Pálfáji-erdőben magasodik ez a kocsányos tölgy, amelynek korát nem kevesebbre, mint 400-500 évre becsülik, így egyike a legöregebb magyarországi fáknak. A Basafa tehát egy kocsányos tölgy, mely a nagykőrösi erdő része, magassága pedig 31 méter.

A fa különleges legendája a török korban játszódik. Ami történelmi tény, hogy a török basa ez idő tájt minden évben kétszáz szekér tölgyfát vitetett a Budai várba, ebből a nagykőrösi erdőből. A legenda szerint a budai basa, egyik évben a megbízottját küldte Nagykőrösre, hogy beszedje az éves adót. A basa embere azonban, a hazafele úton megsebesült, és egy magyar család tanyájára került, itt ápolták. Az előkelő török beleszeretett a gazda szépséges lányába, Juciba, merthogy a lánynak neve is volt. Az előkelő török elhatározta, ha meggyógyul, elveszi feleségül Jucit, és magával viszi a háremébe. Miután a török felépült, vissza is tért Nagykőrösre. Juci apja azonban csak nem akarta adni a lányát, cselt eszelt ki, koldusnak öltözött és a tölgy alá ült. Amikor összetalálkozott a törökkel, azt mondta neki, hogy gonosz suhancok feldobták a mankóját a fára. A török megpróbált segíteni rajta, felmászott hát, de egy ág leszakadt alatta, lezuhant szerencsétlen és nyakát szegte. Ez alatt a fa alatt nyugszik azóta is, és örök emlékül Basafa lett e tölgyfának a neve.

Európa legszebb fája, ami már kora tavasszal virágzik: a pécsi mandulafa

A pécsi Havas Boldogasszony-templom előtt díszelgő, csavarodott törzsű mandulafa 2019-es év európai fája is lett, és több mint 135 éves.

Janus Pannonius pécsi püspök 1466-ban írt egy dunántúli mandulafáról, amely az örök megújulás jelképe. De már a rómaiak is ültethettek mandulafákat Sopianae-ban. A Havi-hegy mandulafáit közel 100 éve, 1916-ban említik először a napilapok. Már kora tavasszal, márciusban virágzik, úgyhogy akkor feltétlenül érdemes lesz arrafelé is kirándulni:

Címlapkép: Getty Images