Mit jósolnak a népi megfigyelések? Mutatjuk, milyen idő várható a következő hetekben

Január az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Ianusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava, a 18. században viszont a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

Érdekesség, hogy a január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet. Ezt követően a konzulok is január 1-jén léptek hivatalba.

Őseink, de még nagyszüleink korosztálya is előszeretettel fordult a népi jóslatokhoz, főleg, ha az időjárásról volt szó. A legtöbbször nevekhez kapcsolt jóslatok fontosak voltak, hiszen legtöbb esetben a mezőgazdasági munkákat ennek mentén az időjáráshoz tudták igazítani, fel tudtak készülni a különböző természeti jelenségekre, mint a szárazság, eső, fagy, stb. Elődeink sok időt szántak arra, gondosan megfigyelni az időjárással kapcsolatos összefüggéseket, és bár nem számítottak belőle különböző statisztikákat, a legtöbb esetben még ma is hagyatkozhatunk a megfigyeléseikre.

Sorozatunk első részében az év első három hónapját vizsgáltuk meg, hogy milyen népi előrejelzések maradtak fent.

Január:

• Január 1.
  Csillagos újévi éjszaka esetén rövid télre számíthatunk. Hosszú, kemény telünk lesz azonban, ha reggel hideg, északi szél fúj.
• Január 6.
  Vízkeresztkor fura a népi logika: ha "csurog az eresz", azaz olvad, akkor hosszú; ha fagy, akkor viszont még hosszabb telünk lesz. Egyedül attól kell félni a téli sportok kedvelőinek, ha vízkeresztkor havazik, ebben az esetben ugyanis hamar megjön a tavasz.

• Január 18.
  Piroska napján ha fagy, negyven napig el nem hagy.

• Január 22.
  Hogyha megcsordul Vince, megtelik a pince. Ha esik, nem lesz jó bor az évben.

• Január 25.
  Pálfordulat: E nap környékén gyökeresen változik meg az időjárás a népi megfigyelések szerint.

Február:

• Február 2.
  Gyertyaszentelő napján ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél. Ha viszont az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába, vagyis ha napsütéses idő van, sokáig fázunk még. Egy másik népi megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is.
• Február 6.
  Dorottya napján ha kemény a fagy, akkor a tél vége is hasonló lesz.
• Február 14.
  Valentin nap: A verebek hangos csivitelése a jobb idő közeledtét hirdetik.
• Február 16.
  Ha Dorottya locsog (február 6.), akkor Julianna (február 16.) kopog, azaz nagy fagy, hideg várható.
• Február 19.
  A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – a népi mondás szerint Zsuzsánna elpisálja a havat. A néphit szerint, ha ekkor magasan száll a pacsirta, hamarosan megjön a jó idő, és ha reptében még énekel is, akkor már biztosra vehető, hogy itt a szép kikelet, de ha a pacsirtát alacsonyan látták repülni, azt gondolták, tovább tart még a tél.
• Február 24.
  Jégtörő Mátyás napja: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. Pásztorok megfigyelése alapján ha ezen az éjszakán fagy, még negyven napig fagy.

Március:

• Március 4.
  Kázmér nap: Ha e napon esik vagy havazik, az aratást egy héttel el kell halasztani.
• Március 10.
  Amilyen az idő ezen a napon, az várható a következő negyvenen.
• Március 9.
  Franciska napján amilyen az idő, olyan lesz az egész március.
• Március 10.
  Ildikó napra azt jósolták, hogy amilyen idő van ezen a napon, 40 napig lesz ugyanolyan idő még.
• Március 12.
  Gergely rázza a szakállát, azaz gyakran ez a tél utolsó, de még erősen havas napja, amolyan utolsó rúgása.
• Március 18-19-21.
  Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget.

Címlapkép: Getty Images