Hihetetlen, már a kivi is megterem itthon: így néz ki, ennyibe kerül

Az internet hajnalán még jóval korlátozottabbak voltak a weben elérhető információk, így nemhogy a szakszerű kivitermesztésre, de még a laikusok számára hasznosítható útmutatóra se igen lehetett példát találni. Az orosházi születésű Lászlóffy Arnold 2001-ben egy női magazinban olvasott arról, hogy Magyarországon nemhogy megél, de értékelhető mennyiségű termést is produkál a növény. Első nekifutásra a hasábokon olvasható leírást követve a boltban megvásárolható gyümölcs magját kikaparva és elültetve próbált saját növényt nevelni, amik 2-3 hétig ígéretesen növekedtek, majd elszáradtak, még a sokadik próbálkozásra is. Arnold viszont olyan ember, aki nem adja fel az első kudarc után a küzdelmet.

A következő kísérletre 2013-ban került sor, amikor már jóval ismertebb volt idehaza mind a gyümölcs, mind pedig a termesztéstechnológiája, bár utóbbi még mindig hagyott maga után némi kívánnivalót. Arnold a nagyapjától megörökölt kertrészben, sokak hitetlenkedése ellenére, egy budapesti kertészetben vásárolt 36 tővel kezdte meg a termesztést, amikor jobbára csak annyi információ állt rendelkezésére, hogy kétlaki növényként porzó és termő növényt is be kell szereznie 1:5 arányban, amikhez majd egy jó erős támrendszert is fel kell építenie.

Az első évben sajnos meg kellett fizetni a tanulópénzt. Utólag derült ki, hogy nem megfelelő arányban vásároltuk meg a porzókat és termőket, mert 36 fából csak 3 porzó. A mostani termés azért mondhatni még kevésnek, mert bár a szomszéd méhecskék besegítenek a beporzásban, de 3 porzó nem képes ennyi termőt megtermékenyíteni. Régen a kertészetek se voltak ezzel annyira tisztában, ezért akik anno belevágtak, sokuknak hamar kedvét is szegték. Egy következő hiba volt, hogy nem sikerült jól a metszés, mert pont azokat az ágakat vágtuk le, amik termőre fordulhattak volna. Olyan problémába is belefutottam, hogy az első fáknál túl magasra csináltam a támrendszert, 2 méter fölé engedtem, amiről így magas létrával tudjuk csak megoldani a metszést és a szedést, holott 1 méter 60 centi bőven elegendő a fának, és így a földről lehet ritkítani és szüretelni

– sorolta az információhiányból adódó nehézségeket Lászlóffy Arnold.

Miért éppen a kivi?

Ráadásként nehezítette a helyzetet, hogy egy mezőgazdász sem akadt a családban, a kivitermesztés iránt szkeptikus nagyapja pedig csak néhány növényt termesztett meg magának a 60x60 méteres kertben. Arnold végzettsége szerint épületgépész és gépgyártástechnológiai technikus, de nem a szakmájában helyezkedett el, így nagy valószínűséggel felmenőjétől örkölhette a föld és a növények iránti szeretetét. Ezért is lett vonzó számára a kivi, mert egy kevésbé szakavatott személynek viszonylag egyszerűbb a termesztése: a metszés mellett az első években csak öntözni és kapálni kell, amikor pedig lombkoronát növeszt magának, még gazolni sem kell alatta, maximum csak 3-4 évente marhatrágyázni, hogy egy kis extra löketet adjunk a növénynek. Noha könnyebb feladatnak tűnhet az öntermő fajtát választani, a kétlaki, porzós (Tomuri) és termős (Hayward) növény terméshozama jóval kedvezőbb, még úgy is, hogy 4-5 évet kell várni, amíg az ültetvény termőre fordul.

De hogy is lehet egy kertet több ezer kilométeres távolságból gondozni? Az evidens válasz az, hogy sehogy, pláne abból kiindulva, hogy vízigényes növényként a rendszeres öntözés a távolból megoldhatatlan. A nagyobb munkákat az egyébként jelenleg Írországban élő és dolgozó Lászlóffy Arnold szabadsága alatt hazautazva maga végezte, de most, a vírus szabta korlátok miatt testvére, Attila tölti be a kertgondozó szerepet, aki mellett egy kertészmérnök, Osztroluczki Anita is besegít.

A hazaköltözés, mint opció, ma már sokkal inkább terv, mintsem kósza gondolat, onnantól kezdve pedig az Orosháza Rákóczitelepen lévő kis kert egy főfoglalkozású munkahellyé lép majd elő. Habár egy kezdeti malőr miatt az első termő évben még csak 60, tavaly már 300 kiló volt az éves hozam, a tudatos utóültetéseknek köszönhetően ez a szám jövőre ugrásszerűen megnőhet, akár a 4-5x-ösére is.

Csak kishal vagyok a vízben, mert például Zala megyében van egy fiatalember, aki több hektáron termeszti a kivit. Nekem most 192 darab fám van, ami nagyon elenyésző ehhez képest, pedig az utóbbi években bővült is a terület. Megkaptam nagyapám kertjének a másik felét és megvásároltam a szomszéd telket is, amiket teljes mértékig befásítottam. Ha egy fa jól van metszve, és eléri a termő kort, képes 100 kiló termést is adni, ami egészen 25 éves koráig gazdaságos, azt követően pedig újra kell ültetni. Ha azzal számolok, hogy jelenleg van 150 termőm, és átlaghozamként nem 100, hanem csak évi 50 kilóval számolok, akkor is megvan a 7500 kiló, ami már nem kevés a tavalyi 300-hoz képest

– beszélt Lászlóffy Arnold az orosházi ültetvény termőképességéről.

A már tesztelt kivipálinka után a kivibor is felkerülhet a kínálati listára

Noha adott a hazai konkurencia, Arnold szerint még nem kapták fel annyira a kivi termesztését, ezért kicsiként is képes érvényesülni a magyar piacon. Ezt bizonyítja, hogy a tavalyi 300 kilón a tervek szerint két hétvége alatt napi 6 órás értékesítéssel akartak túladni, de azt már az első napon elkapkodták, és várták az utánpótlást.

A vegyszermentes termelésen túl az orosházi kivi mellett szól az is, hogy a fanyarkás ízű olasz vagy chilei importhoz képest sokkal édesebb, egy multi 2500 forintos árához képest pedig jóval szerényebb, 1000 forintos áron tudnak értékesíteni.

Jelentős bővítés ennek ellenére mégsem szerepel a tervek közt, csak a szomszéd telek megvásárlása van kilátásban egy újabb ültetés, amivel az elöregedő töveket fogják pótolni, de nem cél az ültetvény 300 tő fölé fejlesztése. Lászlóffy Arnold szerint a kert így is biztosítja egy család egész éves költségvetését, ami mellett még plusz is marad a kasszában.

Az ültetvény méretének maximalizálása mellett azonban bőven vannak még tervei az orosházi kerttulajdonosnak. A termésátlag ugrásszerű növekedésével lehetőség lesz akár kozmetikai cégek vagy cukrászatok számára is értékesíteni, valamint a tavaly tesztelt kivipálinka után a kivibor is felkerülhet a kínálati listára. A paletta pedig idővel akár még bővülhet is. Jelenleg két fával folyik az indián banán, más néven pawpaw termesztése, aminek szintén 4 év kell a termőre forduláshoz, így nem kizárt, hogy előbb-utóbb az orosházi banánnak is messze híre megy a környéken.

Címlapkép: Getty Images