Tízezreket spórolhatsz, ha tudod, hogyan kell okosan palántázni: a profik így csinálják

A zordabb időjárásnak köszönhetően a hazai kertészetekben is lassabban indul a szezon. A Covid-járvány, vele a kényszerű lezárások és az otthoni munkavégzés pedig az elmúlt években minden eddiginél több emberből csinált hobbikertészt – közölte Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető igazgatója a HelloVidékkel, aki bízik abban is, hogy ez a tendenciai idén folytatódik, hiszen a kertészkedés remek és hasznos hobbitevékenység:

A február a kertészetekben már berobbant, jó volt az időjárás, nálunk is élénkülés volt tapasztalható, aztán most a márciusban nagyon megült a forgalom. Nyilvánvalóan a nemzetközi helyzet kihat erre is, de az éjszakai keményebb fagyok is közrejátszanak, hiszen ellehetetlenítik még a kinti ültetéseket. Abban bízunk, hogy március 15-e után, amikor elmaradnak az éjszakai fagyok, akkor a kertészeti árudákban is be fog indulni az igazi tavaszi szezon!

Tavaly ilyenkor napközben már bőven 15-20 fokokat mérhettünk, és éjszaka sem voltak jellemzőek a fagyok, úgyhogy ez kétségtelenül megnehezít most a kertészkedők dolgát. Reméljük – tette hozzá Boross Dávid - hogy ha ez a hét még a hideg jegyében is telik, de aztán szép lassan egyre melegebb lesz az idő, és megjön vele az igazi tavasz is!

Az is igaz viszont, hogy ez az idő tekinthető normálisnak ilyenkor, régebben sem volt jellemző, hogy márciusban kint a szabadba palántáztak volna. Fóliaházban és fűtött sátrakban persze már lehet. Érdemes kihasználni ezt a viszonylag rosszabb időt, hiszen aki nem ásta fel a kertjét, az sincs még elkésve, a tél most több idő hagyott a metszésre és más kerti teendőkre is.

Érdemes eldönteni: magról szaporítsunk, vagy palántázzunk

Az a lényeg, hogy minél bátrabbak vagyunk, minél jobban értünk a kerti munkákhoz, annál korábban kell elkezdenünk, illetve annál inkább az alapokról lehet kezdeni:

Lehet magról is vetni a különböző fűszernövényeket vagy zöldségeket. Ha van egy zárt helyünk vagy fóliasátrunk, akkor kísérletezhetünk azzal is, hogy mi az a legkorábbi időpont, amikor a magról ültetést szabadföldben is el merjük kezdeni. Márciusban már bőven hozzá lehet látni! Ahogy aztán megyünk előre az idővel, jönnek az egyéb megoldások is. Lehet már venni kész palántákat. Ezt később is megtehetjük, amivel heteket és munkát is spórolhatunk. Ha nem értünk annyira a magról vetéshez, ez egy biztosabb megoldás. Hhiszen nem feltétlenül tudjuk, főleg házi körülmények között meghajtatni a magokat, ezért lehet veszteségünk, azonban a palántával már kevésbé fordulhat ez elő.

- közölte Boross Dávid, aki hozzátette, a következő lépés az már március vége - április eleje, amikor a majdnem kész növényt (fűszernövényt vagy zöldségpalántát) is megvásárolhatjuk. Ennek az az előnye, hogy szinte semmi kockázatunk nincs vele, mert egy szinte kész növényt vihetünk haza cserépben, az pedig már biztosan termést is fog hozni. Egyedül arra kell nagyon figyelni, hogy akkor ültessük ki őket, amikor már nem fagy. Ezzel is heteket vagy akár hónapokat lehet spórolni.

Jellemzően minél jobban ért hozzá valaki, annál inkább kezdi az alapokról. Aki kevésbé ért hozzá, annak szokták a kertészek azt tanácsolni, hogy vegye meg a kész palántákat. Azzal tényleg szinte semmi kockázatunk nincs, ha ezeket ültetjük ki a kertbe.

Az Oázis Kertészet vezetője azt tanácsolja, érdemes minél egészségesebb, minél nagyobb cserepű növényt venni – nem szabad azon a pár száz forinton spórolni!

Tavaszi árak 2022-ben

A tavalyi évhez képest nőttek az árak, az látszik, hogy minden költség emelkedett, az infláció is erősen beépül ezeknek a termékek árába is. Boross Dávid azt tapasztalja, hogy egy 10-15 százalékos drágulás, a tavalyi árakhoz képest szinte minden termékcsoportra igaz.

Ez jellemzően azt jelenti, hogy például egy 800 forintos növény esetében idén 1000 forintba kerül egy palánta. Az árudákba ilyen árkülönbségek vannak, jellemzően csupán 200-300 forint. Aki szeretne otthon egy fűszerkertet vagy szenvedélye, hogy növényeket ültessen, az nem emiatt a pár száz forint miatt fogja meggondolni az ültetést

-mondta a szakember, aki azt is hozzátette, aminek kiugróan megnőtt az ára, egy év alatt kétszeresére, az a műtrágya. A mezőgazdaságban is elég problémássá vált a műtrágyabeszerzés, ez kihat a díszkertészetekre is, bár a kisebb hobbikertészek jellemzően nem vagy alig használják ezeket. Egy doboz műtrágya elég egy zöldség- fűszerkertben egy évig (ami 3000 forintos tételről 6000 forintra emelkedett). Másrészt az is megfigyelhető, hogy a házi felhasználók egyre inkább a szerves trágyák és a biomegoldások felé fordulnak.

A palántaföldek ára is inflációkövető, ahogy általában a magáraknál is erre készülhetünk.

Nézzük, online webshopokban mennyiért kínálják most:

• BIORGMIX PALÁNTAFÖLD 20 L: 499 Ft (Praktiker)
• BIORGMIX palántaföld 20L: 499 Ft (Spar)
• Oázis Kertészet Palántaföld (20l) : 999 Ft (Online webshop)
• Ivánné Bán Magdolna EV Palántaföld Hana (50 l): 2 095 Ft (Online webshop)
• Garri virágföld bio palántákhoz és zöldségekhez 20 l: 1199 Ft (OBI)
• FLORIMO palánta föld 20 liter: 1 400 Ft - 1800 Ft (Online webshop)
• Magvető- és palántaföld Jó-Föld 50 l: 2 747 Ft (Online Gazdaáruház)
• Jó Föld Magvető- és Palántaföld 50 Liter (pl 50): 3100 Ft (Online Gazdaáruház)

Így neveljünk palántát!

Ha mégis palántanevelésre adnánk a fejünket, kétféle módon tehetjük meg: egyrészt úgy, hogy egyenként, sejttálcába ültetjük el a magokat. Itt nagyon kell ügyelni arra, hogy a sejttálcákban nem szabad túltömöríteni a földet, ugyanis levegőtlen lesz a közeg, így nem fog szépen kicsírázni a növényünk. Illetve nagyon fontos, hogy a tálcákat meleg és páradús helyre tegyük. Érdemes radiátor vagy ablak elé kihelyezni, fóliával vagy üveglappal letakarni – tanácsolta Kósa Dániel a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke az Agrárszektornak.

A másik módszer a palántaneveléshez, hogy fogunk egy tálcát, azt megszórjuk földdel, aztán ráhintjük a magokat, majd letakarjuk földdel. Óvatosan megnyomkodjuk, majd bevizesítjük. Végezetül szintén ráhúzzuk a fóliát, és rárakjuk az üveglapot.

Mindként esetben figyeljünk arra, hogy ne sima vagy virágföldbe ültessük el a magokat, hanem szerezzünk be speciális palántaföldet, ez ugyanis a legideálisabb.

Ha sejttálcába, egyesével ültetünk magokat, amikor megpillantjuk az első kis leveleket, akkor vegyük le róla az üveglapot vagy a fóliát, hadd levegőzzön. Továbbra is fontos, hogy olyan helyiségben neveljük, ahol sok fény és ahol meleg van. Ha fényhiányos helyre tesszük, megnyúlnak, erőtlenek és vékonyak lesznek a palántáink.

Ha szétszórva, nem egyesével ültettük el a magokat, akkor, ha megjelennek az első levelek, szét kell ültetjük őket. Erre hagyományosan mind a mai napig sok háztartásban a tejfölös dobozokat használják. Jó ez, csak arra figyeljünk, hogy az aljukra fúrjunk lyukakat, amin keresztül eltávozhat a felesleges víz. A szétültetésnél nagyon ügyeljünk arra, hogy úgy szedjük ki, és válogassuk őket, hogy közbe ne sérüljenek gyökereik és vékony száraik - figyelmeztetett a kertészmérnök.

Mikor lehet szabadföldbe kiültetni a palántákat?

Erre azt szokták mondani, hogy egy magról vetett palánta 8 hét után éri el azt a fejlettségi szintet, hogy már kiültetésre alkalmas.

Az is elmondható, hogy a mi éghajlatunkon április végéig, május elejéig nem is szabad a palántákat kirakni, mert a kései fagyok, hidegek miatt könnyen tönkre mennek.

Így kell edzeni a palántákat!

Érdemes még kiültetés előtt edzetni is a palántákat, azaz szoktatni kell őket a szabad levegőhöz. Ezt a legjobban úgy tudjuk megtenni, hogyha letelt a 8 hét, kitesszük már őket egy világos félárnyékos helyre: erkélyre vagy verandára. Ha éjszakára hideget jósolnak, akkor visszavisszük a lakásba, így szoktatjuk fokozatosan ki a kinti időjáráshoz.

Magvak és palánták előkészítve

Az igazán előrelátó kertész már beszerezte a tavaszi vetéshez szükséges magvakat és a zöldségfélék, virágok palántázására is gondol. Jellemzően hónap közepén érdemes elvetni a szabadföldi termesztésre szánt középkorai paradicsomot a palántanevelő ládákba, valamint elvethetjük az első spenótokat is. A korai káposztafélék magvai, a fejes saláta és tépősaláta is földbe kerülhet és ha még nem tettük vessünk el petrezselymet.

A hónap második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék, így például a zöldborsó, a sárgarépa és a petrezselyem magját. Emellett ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is. A nagyobb évelő fűszernövényeket, például a lestyánt vagy a citromfüvet is már szabadföldbe ültethetjük.

Hónap vége felé vessük el például a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethessük a palántákat a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is megkezdhetjük a különféle növények duggatását, vetését.

Összegezve

• Szabadba lassan már vethetünk: spenótot, zöldborsót, sárgarépát, hónapos retket, hagymát, tépősalátát, petrezselyemet.
• A gumós és gyökérnövények, például a csicsóka vagy a torma és a hónap második felétől a korai burgonya éppúgy ültethető a fagymentes földbe.
• Fólia vagy fátyolfólia alá már ültethető a saláta. Próbálkozhatunk a rukkolával (Rucola selvatica) vagy más néven bormustárral. Ez az Itáliából származó saláta az utóbbi évek slágere.

Címlapkép: Getty Images