Kutyások, figyelem: vadásznak ezekre az ebekre a magyar erdőkben, szabadon kilőhetik őket

Minden kutyának jót tesz, sőt alapvető szükséglete a séta. Tévhit, hogy a kertben tartott kutyákat nem kell sétáltatni, hiszen a sétáltatás célja nemcsak a mozgásigény kielégítése - egy kutya sem szaladgál céltalanul egy kertes ház udvarán, legyen az bármilyen nagy is -, de a szellemi energiájuk levezetésére is szolgál, és a szociális kapcsolatait is építi az eb, "e-maileket olvas", vagyis szaglászik a fűben, de olykor jólesik néhány kutyacimbivel is összefutnia. A kertben rendszerint ugyanazok az ingerek érik, ugyanazok a szagok a kutyát, míg egy sétáltatás alkalmával rengeteg ingerrel, impulzussal találkozik. Pont ezért is nagyon fontos, hogy felelősségteljesen induljunk útra a kutyánkkal, pórázon vezetve őt, hiszen ismeretlen, olykor számára félelmet keltő helyzetbe is csöppenhet, amikor is kiszámíthatatlanná válhat az addig jólnevelt, könnyen irányítható állat is.

De mi számít póráznak?

A póráz nem más, mint „kutya vezetésére használt vékony kötél vagy szíj”. Nem póráz tehát a jogszabály alkalmazásában például az elektromos nyakörv. Ennek a termékleírása többek között azt tartalmazza, hogy „nem veszíti el kutyáját átláthatatlan környezetben sem, illetve kiképzésre is maximálisan alkalmas”.

Hol kötelező a pórázon való sétáltatás?

Bizonyos területeken a kutyát kötelező pórázon sétáltatni az emberek és az állat biztonsága érdekében. Ha ezeket a szabályokat megszegjük, különböző eljárásokban vonhatnak felelősségre minket, melyek súlyos pénzbírságot vonnak maguk után a legtöbbször.

Az állatvédelmi törvény felhatalmazása alapján megalkotott, kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet kategorikusan kimondja, hogy kutyát csak pórázon lehet vezetni belterület közterületén, kivéve a kutyafuttatásra kijelölt területeket.

A belterület közterületi része a lakott területeket jelenti, ami nem áll magántulajdonban. Vagyis egy társasházi terület például nem számít közterületnek, ott a társasház a közös tulajdonú részeken maga szabályozhatja – közgyűlési döntéssel – hogyan kell az állatokat sétáltatni vagy átvezetni a lépcsőházban, közös udvaron. Továbbá nem közterület egy magántulajdonú családi ház udvara, vagy nem közterület egy üres telek, mező, legelő sem, abban az esetben sem, ha nincs elkerítve.

Természeti terület - kötelező a póráz

Közterületen túl természeti, védett vagy vadászterületen is tilos felügyelet nélkül elengedni a kutyát, itt ráadásul ha vadat űz, a vadász jogszerűen ki is lőheti. Tehát nemcsak azt kockáztatjuk, hogy szabálysértési bírságot kapunk, hanem négylábú barátunk életét is.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Védett természeti terület a jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterületet jelenti. Ezeken kirándulva minden esetben póráz felcsatolása szükséges a kutyusra a vadvilág zavartalan nyugalma érdekében. A szabály megszegése helyszíni bírsággal járhat.

A természetben emellett számos veszély leselkedik a kalandvágyó négylábúakra, egy nagyvad, például egy vaddisznó támadása a kutyus életébe is kerülhet, hallani ilyenről akár a lakott területek közvetlen közeléből is. Különösen veszélyes ez a tavaszi ellési időszakban.

Bármikor kilőheti a vadász kedvencünket

Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény, közismertebb nevén az erdőtörvény szerint a kiránduló nem okozhat kárt a természetes terület életközösségében, továbbá nem zavarhatja meg a többi kiránduló nyugalmát. A rendelkezés szintén felelősséget ró a kutyával túrázókra, hiszen hiába tudja valaki házi kedvencéről, hogy barátságos, ez nem feltétlenül egyértelmű annak, aki az erdei ösvényen találja magát szemben vele, vagy egyszerűen tart a kutyáktól.

Ha a kutyánk a póráz adta korlátok nélkül, az ösztönétől hajtva egyszer csak nekiiramodik, nincs ember, aki tarthatja vele a lépést. Márpedig ez még akkor is nagyon veszélyes, ha a kutya nem okoz gondot, ugyanis egy vadász, ha nem látja az elszabadult kutya közelében a gazdáját, bármikor kilőheti a kutyust, különösebben meg sem kell indokolnia a tettet.

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény alapján a vadászterületen, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, a vadász a vadállomány védelme érdekében - a vad elfogására, elejtésére megengedett vadászati eszközzel - elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző vagy a vadat elejtő kutyát, ha a tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Ez áll fenn akkor is, ha úgy ítélik meg, egy fertőzés továbbterjedése másképp nem akadályozható meg. Bár többségében nem ez az eljárásrend, feltétlenül számolni kell azzal, hogy ennek értelmében a kutya akár ki is lőhető, ha egy nyúl vagy őz után fut a vadászterületen.

A kutyasétáltatás illemszabályai

1. Egyik legfontosabb, hogy járdákon, szűk helyeken mindig rövid pórázon, magunk mellett tartsuk a kutyát, a flexi pórázt ilyenkor rögzítsük. Gondoljunk csak bele, jön egy kisgyerekes család, a kutyánk meg hosszú pórázon van és éppen irányt vált, ezzel könnyedén elsodorhat egy kisebb gyereket, a flexi póráz pedig komoly sérülést okozhat.
2. Ne engedjük, hogy kutyánk séta közben más embereket szimatoljon, szatyor, ruházat után kapjon, esetleg kerékpárosok után fusson. Ha tudjuk, hogy valamire érzékeny, akkor az ingerrel való találkozás előtt álljunk meg, és vonjuk el a figyelmét pl. jutalomfalattal.
3. Ha valaki megkérdezi, hogy megsimogathatja-e, és barátságos-e a kutyánk, akkor ültessük le, és így engedjük ismerkedni. Gyakori, hogy gyerekek váratlanul odaszaladnak, ilyenkor határozottan szóljunk nekik, hogy álljanak meg, és először kérdezzék meg, szabad-e.
4. Más kutyával való találkozás esetén kérdezzük meg, szabad-e barátkoztatni, de mindig figyeljünk a pórázon való ismertetéssel, mert sok kutya másképp viselkedik úgy, mint póráz nélkül. Ne engedjük, hogy a pórázok egymásba tekeredjenek, vagy hogy játszani kezdjenek a kutyák, mert könnyen balesetet okoz egy nyakra tekeredő póráz, és agresszivitást is válthat ki a félelem a kutyából.
5. Soha ne engedjük kerítésen belül levő kutyákhoz a kutyánkat, mert egyrészt balesetveszélyes, másrészt zavarhatja mások nyugalmát.
6. Ne engedjük, hogy kutyánk mások értékeit jelölgesse, pl. külső virágoskert, házfal, kerítés. Az ürülék összeszedése városi környezetben kötelező, a természet lágy ölén is ajánlott.

A tragikus kimenetelű események sokszor akkor következnek be, amikor először él meg egy helyzetet a kutya és gazdija, vagyis olyan váratlan helyzetek során, amelyekben korábban nem volt a kutya, és a tőle eddig szokatlan módon reagál. Egy helyzet sok összetevőből áll: szagok, mozgások, hangok. Roppant sok inger, amelyeket a kutya agya feldolgoz, majd dönt, hogy mit csináljon. Nekimegy egy számára ellenszenves kisebb kutyának, mert az nem tiszteli a dominanciáját, vagy még egyszerűen nem szokott hozzá a kutyatársadalom hierarchiájához, elszalad egy másik irányba az erdőben, majd a vadászösztönétől hajtva megtámad egy őzet, vagy éppen az autók közé veti magát ijedtében egy forgalmas útszakaszon.

A felelősségteljes kutyasétáltatás néhány pontja összegzésként

• Pórázon jobb, ha nem engedünk össze kutyákat, mert beszűkült mozgásterük miatt nagyobb eséllyel alakul ki feszültség köztük.
• Nem „kell” mindenkihez odaengedni a kutyát, és nem aranyos dolog, ha idegenekre ugrál fel kéretlenül.
• Ha a szembejövő ember rövidre fogja kutyája pórázát, és láb mellé rendeli a kutyát, lehetőleg ne engedjük rá a sajátunkat. Nyilván nem véletlenül teszi ezt. Lehet, nem óhajtja a társaságunkat, vagy a kutyája nem szeret idegen kutyákkal barátkozni.
• Ha látjuk, hogy a közeledő kutya-gazdi páros megpillant minket, majd sietősen félreáll a gazdi, és leköti kutyája figyelmét, egész biztos nem azért teszi, hogy megálljunk mellettük vagy a közelükben mosolyogva nézelődni. Azt várja, haladjunk el mielőbb. Ugyanis meglehet, kutyája támadni szokott idegen állatokra, és most épp viselkedéskorrekciót hajt végre. (Netán a mi kutyánk izgatott, agresszív viselkedéséről szeretné elterelni saját kutyája figyelmét.)
• Vegyük észre, ha tréning folyik. Egy fizetett foglalkozás keretein belül a gazdi annak örül, ha saját kutyájával foglalkozik az oktató, nem a miénkkel, amelyik épp ott sertepertél. Biztosan találunk más játszópajtit is aznapra.
• Fő a biztonság: sűrű forgalom mellett jobb egy póráz, mint egy elütött kutya.
• Ha tanítatlan, behívhatatlan, megbízhatatlan kutyánk van, ne engedjük a nagyvilágnak. Itt fontos megjegyezni, hogy nincs százszázalékosan behívható kutya, már az is szép eredmény, ha 90-95 százalékban behívható egy kutyus. ugyanis vannak olyan helyzetek, amikor az ösztöne minden tanult viselkedést felülír. Tanítsuk meg hívásra visszajönni, de bizonyos helyzetekben inkább tegyünk rá pórázt, hosszúvezetőt.
• Ha kutyánk egy másikat meglátva őrjöngeni kezd, ugat, rángatja a pórázt, fölösleges vele hosszasan üvöltözni. Miért? Mert hatástalan, a kiabálás nem pótolja a kutya tanítását és nevelését. A feszültség csak nőni fog. Helyette forduljunk meg vele, vezessük másik irányba.
• Ha arra kérnek, hívjuk vissza a kutyánkat, egyszerűen tegyük meg. Ráérünk a miértek felől érdeklődni és kiélni társalgási hajlamunkat, ha már pórázon van kedvencünk.

Ha ezeket a szabályokat betartjuk, mind nekünk, mind kutyánknak örömforrás lesz a séta, ellentétes esetben állandó idegesség forrása. Ha pedig a gazda feszült, azt a kutya is megérzi, Nem véletlenül él a mondás kutyás körökben: a póráz nemcsak vezeti, de fokozza is a gazdi feszültségét.

Címlapkép: Getty Images