Erre költenek most a kertbarátok: több ezer forint is lehet egy kész rovarhotel

Több mint egymillió rovarfajt ismer eddig a tudomány, ami kétszer annyi, mint az összes többi élőlényfaj együtt (beleértve tehát minden más állatot, az összes növényt, gombát és más élőlényeket), de némely kutató szerint akár tízmillió rovarfaj is létezhet - olvasható a Magyar Rovartani Társaság honlapján. A legfontosabb szolgálatot azzal teszik nekünk, embereknek, hogy megporozzák a növényeket.

A szélporozta gabonaféléken kívül szinte az összes haszonnövényünk – a gyümölcsök, a zöldségek, az olajnövények és a dísznövények döntő többsége – az ő segítségükre szorul.

Rovarok termelik a mézet, a méhviaszt, a valódi selymet. Nagyon sok állat nagyrészt vagy kizárólag rovarokkal táplálkozik, ilyen például a legtöbb énekesmadár, denevér, gyík és béka, habár a legtöbb rovart más rovarok és pókok fogyasztják el. A beporzáson kívül abban is hatalmas hasznot hajtanak, hogy eltüntetik az elhalt élőlényeket: az elpusztult állatokat, a trágyát, az élettelen növényi anyagot, köztük a kidőlt fákat is. Nélkülük a lebontást csak gombák és baktériumok végeznék.

Természetesen nem elhanyagolható tény, hogy kárt is okoznak: sok rovar növényevő, és ezek alaposan károsítják termesztett növényeket vagy a raktározott élelmiszereket. A szúnyogokkal, böglyökkel, tetvekkel, bolhákkal nemcsak hogy kellemetlen az együttélés, de ráadásul súlyos betegségeket is terjeszthetnek.

A káros rovarok legfőbb ellenségei között azonban szintén rovarokat találunk, ezek tartják kordában az egyébként elképesztő mértékben elszaporodó más fajokat.

Rájuk jár a rúd

A szárazföldi rovarpopuláció azonban nincs túl jó helyzetben: ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a tudósok 24 százalékos csökkenést mértek az elmúlt 30 évre nézve, habár azt mondják, még nincs késő változtatni ezen a trenden és megmenteni őket. A repülő fajok, többek között a pillangók állnak legrosszabbul. Az erről szóló tanulmányban a kutatók 166 hosszú távú felmérést analizálva jutottak következtetéseikre. A kinyert adatokat arra használták, hogy visszakövessék a populációk változásait 1925-ig – így állapították meg, hogy

a terjeszkedő városok lehetnek az okai annak, hogy a szárazföldi rovarokból és bogarakból jóval kevesebb van napjainkban.

Míg a rovarok száma helyszínről helyszínre nagyon változó (még akár a földrajzi közelség ellenére is), a globális tendenciák egyértelmű csökkenést mutatnak.

A tanulmány szerint a pillangók, szöcskék és egyéb szárazföldi fajok évről évre 0,92 százalékkal lettek kevesebben az elmúlt 75 évben. Ezek a számok talán nem tűnnek soknak, de lényegében 24 százalékkal kevesebb rovart jelent egy 30 éves periódusra vetítve, 50 százalékot pedig 75 év távlatában. A kutatók szerint eredményeiket az úgynevezett szélvédő-jelenség is alátámasztja, vagyis az, hogy jóval kevesebb bogarat találunk a szélvédőkön, mint 30 vagy 40 évvel ezelőtt. A populáció csökkenése leginkább az Egyesült Államok és Európa egyes részein volt szembetűnő, különösen Németországban.

Fényszennyezéssel kapcsolatos cikkünkben is volt szó arról, hogy az élővilág, többek között a rovarok képtelenek alkalmazkodni a jelenséghez, ami szintén hozzájárul a pusztulásukhoz. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Gyarmathy István egy átfogó kutatás keretén belül a fényszennyezés rovarokra gyakorolt hatásait is vizsgálja. Közismert, hogy a rovarokat vonzza a fény, nem véletlen, hogy a rovarkutatás egyik eszköze a fénycsapda.

Kiragadott példa és aspektus, de naponta nagyjából 2 grammnyi az a rovarmennyiség, amit egy, a kutatásban használt lámpa befog. Ez nagyon kevésnek tűnik, ám ha azt nézzük, hogy Magyarországon 2015-ben körülbelül egymillió-háromszázezer, közvilágításban használt lámpatest volt (azóta valószínűleg még több van), és hozzávesszük azt a nagyjából 250 napot tavasztól őszig, amikor rovarmozgás zajlik, akkor kijön, hogy éves szinten több mint 600 tonna rovar vonódik ki ilyen módon a természetből. Ez így viszont már rengeteg, főleg azt is figyelembe véve, hogy egész Európában nagyon komolyan csökken a rovarok faj- és egyedszáma

- mondta el akkor megkeresésünkre a szakember.

Rovarhotel, darázsgarázs, lepkeház

Annak, hogy a kertünkben élő hasznos rovarokat segítsük, egyik remek eszköze a rovarhotel. A mesterségesen kialakított építményeknek az a célja, hogy optimális körülményeket teremtsen azoknak a rovaroknak, amikre a kertnek szüksége van. Méretük, kialakításuk és anyaguk nagyon sokféle lehet, főleg ha minél több rovarnak akar megfelelni. Ugyanakkor léteznek kifejezetten bizonyos fajoknak kialkított hotelek is, mint például a darázsgarázs, a méhecskehotel vagy a lepkeház.

Átmeneti szállás vagy öröklakás

Természetesen a rovarhotelt nem minden lakó használja ugyanúgy, számos különböző célt szolgálhat:

• Átmeneti szállás – Előfordulhat, hogy bizonyos rovarok csak a szél vagy eső miatt bújnak ide.
• Telelés – Bizonyos rovarok, különösképp a katicák vagy a lepkék a téli hibernálódáshoz költözhetnek be.
• Étterem – A korhadó növényi részekkel táplálkozó élőlények csak lakmározni fognak betérni.
• Fészek – Ne lepődjünk meg, ha kezelésbe veszik a rovarhotelt, az üreges részeket kibélelik; ez csak jót jelent!

Nem veszélyes rovarhotelt állítani a kertben?

Sokakban felmerülhet, hogy a rovarhotel veszélyes lehet. Egyfelől a darazsak, másfelől pedig a nagyobb számú rovarpopulációk miatt, amik így közelebb kerülhetnek a lakóterünkhöz. Ami a darazsakat illeti: nekik kifejezetten fúrt lyukacsos, hasított fás búvóhelyre van szükségük, ha másféle anyagokat is használunk, oda nem fognak beköltözni. A lakótérre vonatkozó aggályokra pedig pont, hogy megoldás a rovarhotel, mivel a lakást, padlást vagy egyéb helyeket a rovarok azért választják, mert – a növények és fák tendenciózus pusztításával – nincsen jobb alternatívájuk. Inkább fogják a hotelt választani, mint a házunkat!

Mire figyeljünk, ha rovarhotelt szeretnénk?

Mivel változatos szempontok szerint fogják használatba venni az építményt, ezért változatos szempontoknak is kell megfelelni:

• Legyen teteje, ne essen be a csapadék!
• Alulról sem nedvesedhet!
• Álljon magasított, stabil lábakon vagy aljzaton!
• Szélvédett, akár sövénnyel elkerített helyre kerüljön!
• A napos, déli fekvés a legszerencsésebb!
• Miből készülhet a rovarhotel?
• Minél többféle összetételű és szerkezetű anyagból dolgozunk, annál jobb, hiszen nem minden rovar szereti ugyanazt.
• A lényeg, hogy természetes, szerves alapanyagok legyenek: kéreg, faágak, tojástartó, szalma, nád, fúrt lyukakkal ellátott hasított fa, dióhéj, lyukacsos tégla, cserép.

Akár készen is vehetünk rovarhotelt

Azok, akik nem szívesen barkácsolnak, a nagyobb áruházakban is vásárolhatnak kész rovarhotelt, különféle méretekben és kivitelben.

• A Bauhausban 3790-15 990 forintért is árulnak,
• a Jyskben 2500 forintért,
• a Praktikerben 1899-3699 forintért vehetünk.

Címlapkép: Getty Images