Halálos veszélyt jelentenek ezek a növények kutyákra, cicákra: súlyosak a tünetek

Sokan talán nem tudják, de a lakásunkat ékesítő szobanövények gyakran káros hatással lehetnek háziállatainkra. Egyes növény típusok súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak, ha kedvencünk megrágcsálja, elfogyasztja őket. Néha ezek talán nem okoznak specifikus tüneteket, például levertséget, hányást, mivel bizonyos növények kifejezetten egyes szervrendszerekre fejtik ki a hatásukat: májra, vesére, emésztőcsatornára, idegrendszerre, szívre. Természetesen a tünetek súlyossága kedvencünk érzékenységétől és az elfogyasztott növény mennyiségétől is függ.

Rosszat tesznek a gyomornak

Majdnem az összes szobanövényről elmondható, de a kerti növények jelentős hányadáról is, hogy valamilyen szinten mérgező. Az érintett növényfajok túlnyomó többsége a gyomor-bélrendszerben vált ki kellemetlen, akár fájdalmas panaszokat, aminek az a célja, hogy elvegyék az állatok kedvét az újabb harapásoktól. A halálos kimenetelű mérgezések rendkívül ritkák, tünetként elsődlegesen hányás és hasmenés jelentkezik.

Mérgező kerti- és szobanövények

Könnyezőpálma és filodendron

Ilyen problémákkal járhat a Monstera és a Philodendron nemzetségbe tartozó növények, mint a könnyezőpálma és a kúszó filodendron bármely részének elfogyasztása, vagy éppen a buzogányvirág (Diffenbachia) és a flamingóvirág tápcsatornába jutása.

A felsorolt példák kapcsán érdemes részletesebben is kitérni egy közös vegyületükre, a kalcium-oxalátra. Ez egy igen éles, kristályos anyag, amely mikrosérüléseket okoz a szájnyálkahártyán, utat nyitva a növények egyéb, gyulladáskeltő összetevői előtt. Végeredményben a száj és a garatüreg akut gyulladásával kell számolni, ami erős nyálzást és heves fájdalmat idéz elő.

Az állat tehát már a szájában is azonnal érezni fogja, hogy valami olyasmit kóstolt meg, amit nem lett volna szabad. Ha pedig mégis lenyeli a falatot, akkor a már említett hányásos, hasmenéses panaszokra kell számítani.

Korallvirág

A korallvirág igen népszerű szobanövény, melynek rengeteg fajtája ismert. Ezek elfogyasztása hányást, hasmenést, de akár szívritmuszavart is okozhat.

Liliom

A liliomnak rengeteg fajtája van, ezáltal vannak kevésbé és jóval inkább mérgező egyedek is. Míg az inkaliliom vagy a vitorlavirág csak hányást, hasmenést, nyáladzást okoz, a sásliliom vagy a húsvéti liliom akár meg is ölheti kedvencedet, mivel májelégtelenséget okoz. Biztos, ami biztos, ne engedd kutyádat semmilyen liliom közelébe.

Ricinus

Általában csak a szabadban fordul elő, de azért nem árt vele vigyázni. Hasmenést és véres hányást is okozhat, de súlyos esetben a kutya akár bele is halhat a mérgezésbe.

Tiszafa

A közkedvelt örökzöld köztudottan veszélyes, mérgező. Ágainak megrágása után szédülés léphet fel, majd görcsök alakulhatnak ki. Súlyos esetben az állat szívelégtelenség miatt meg is halhat.

Borostyán

A borostyán városokban, parkokban, kertekben, szinte mindenhol előfordul. Azonban érdemes tudni róla, hogy a kutyák számára mérgező. Hányást, hasmenést, emésztőrendszeri problémákat okoz elfogyasztása, ami gyakran nyáladzással és hasfájással párosul.

Aranyeső

Az aranyeső közkedvelt növény, gyönyörű virágának köszönhetően. Bármely részének elfogyasztása azonban rendkívül mérgező a kutyák számára. Ez általában hányás, hasmenés formájában nyilvánul meg, az állat pupillái kitágulnak és gyakran remeg is. Nagy mennyiségtől akár szívroham vagy légzésleállás is bekövetkezhet.

Akácfélék

A lilaakác legmérgezőbb részei a virága és a termése. Elfogyasztásuk után a kutya zavarodottá válik, körözni kezd, de hányás és hasmenés is felléphet. Súlyos esetben az eb összeesik és akár meg is halhat. A fehér akác is igen veszélyes. A szervezetbe jutva hányást, véres hasmenést, nehézlégzést, nagy mennyiségben elfogyasztva halált is okozhat.

Ezek a növények magas toxintartalmuk miatt tiltólistásak:

• Ricinus
• Leander
• Sisakvirág
• Hajnalka
• Tiszafa
• Korall-bokor
• Gyűszűvirág
• Maszlagos nadragulya
• Májusi gyöngyvirág
• Trombitafolyondár
• Hortenzia
• Azálea
• Mikulásvirág
• Kék hajnalka
• Szívvirág
• Rhododendron

A cicákról is ejtsünk szót

Persze sokan nemcsak kutyát, hanem macskát is tartanak, és ha a kutya legfőbb territóriuma a kert, a cicák többnyire a házban uralkodnak. De ha kerti macskánk van, vagy a benti cica odakint is tartózkodik, megfigyelhetjük, hogy a szépen gondozott kerti virágaink között hempereg. Szerencsére a termeténél fogva kisebb kárt tud tenni bennük, de alapjában véve nem is jellemző a macskákra ez, jóban vannak a növényekkel, hisz azok fontos táplálékkiegészítők a számukra. Egyes növények viszont kábítóan hatnak a cicákra.

Óvjuk őket a szobanövényektől

A fent említett három kábító növényt a macskák nem fogyasztják el, a füvek viszont a cicák képzeletbeli listáján legfelül állnak. Ezekre a lenyelt szőrcsomók miatt van szükségük. A macskás háztartásban tehát sajnos nem nagyon tarthatóak szobanövények, mert a legtöbb elfogyasztása mérgező a macska számára. Ezért nagyon fontos, hogy ügyeljünk arra, hogy cicánk ne egyen mérgező növényt.

Mérgező szobanövények a tiltólistán

Zöldliliom, hibiszkusz és a ciprusfű áll a lista élén, de íme a többi mérgező növény a teljesség igénye nélkül: ciklámenek, azélea növények, karácsonyi rózsa, buzogányvirág, borostyán, a gumifa levelei, jácint, sáfrányok, krókuszok, rákvirág, leander, a philodendron, havasszépe, tulipánok, mikulásvirág és a fehér kála.

Az eddigiekhez képest valamelyest nagyobb veszélyt jelent kedvenceinkre a nárcisz és a hortenzia. Előbbi kalcium-oxalát-tartalma és alkaloidjai révén idézhet elő kínzó gyomor-bélrendszeri és bőrtüneteket, továbbá scillitoxin nevű glikozidjával a szívet is károsítja. Gyógyszerszerű hatása lelassítja a szívverést, komolyabb túladagolás esetén pedig akár súlyos kimenetelű ritmuszavar is felléphet.

A magyar kertekben igen népszerű hortenziafajok ciánmérgezést okozhatnak. Szerencsés helyzet ugyanakkor, hogy ehhez viszonylag nagy mennyiséget kell elfogyasztani a növényből, ezáltal elsősorban a rágcsálókra és egyéb növényevőkre nézve beszélhetünk csak számottevő kockázatról. A nárcisz esetében pedig pozitívumként említhető, hogy legmérgezőbb része a föld alatt megbújó hagymája.

Halálos szervi károsodást okozhatnak

A nárciszhoz hasonló, de még erősebb toxikus vegyületek találhatók a gyöngyvirágban, a leanderben és a tiszafában. Utóbbi külön érdekessége, hogy bár minden része mérgező, a legnagyobb koncentrációban a magjai tartalmaznak veszélyes glikozidokat. Nem véletlenül alakult ki ez így, a faj ugyanis elsősorban a madarak közvetítő szerepére támaszkodik a terjeszkedésben. Amennyiben egy madár csipegeti fel a magokat, egyben fogja lenyelni azokat, így nem esik baja tőle, majd sok-sok kilométerrel arrébb az ürülékén át megszabadul a későbbiekben gyökeret eresztő rakománytól. Ezzel szemben egy emlős alaposan megrágja a falatokat, a szétmorzsolt magokból felszabaduló méreganyagok pedig azonnal megtámadják a növény szaporodása szempontjából kevésbé hasznos állatot, például a kutyát.

Ugyancsak a szívet támadja meg a sisakvirágok akonitin nevű alkaloidja, ennek a növénynek a súlyosan mérgező voltáról korábban itt írtunk.

A rendkívül toxikus, lidokainhoz hasonló hatású vegyület már egy kisebb adag esetén is halálhoz vezető szívritmuszavart okozhat. Fokozza a kockázatot, hogy a méreganyag bőrön át is képes felszívódni, magyarul mondva a növény puszta érintése is végzetes lehet.

Nagyon veszélyes kerti növény a sisakvirág. Nálunk még nem fordult elő, de hallotunk olyan esetről, amikor az állat a vázába tett virág vízébe nyalt bele, és mire a gazdik észrevették a bajt, már belepusztult a mérgezésbe

- mondta el kérdésünkre Dr. Kórik Csilla.

Súlyos szívfunkciózavar esetén nem könnyű segíteni az érintett állatokon, mivel a leggyakrabban már azelőtt elpusztulnak, hogy sikerülne diagnosztizálni náluk a panaszok kiváltó okát. Klinikai tünetként gyengeség és ájulás, valamint a nyálkahártya szürkés-lilás elszíneződése utalhat szív eredetű problémára, ilyenkor EKG-vizsgálattal lehet kimutatni a fennálló aritmiát.

A szervezet méregtelenítésében élen járó máj is súlyosan károsodhat bizonyos méreganyagoktól. Kedvelt növény például a magyar háztartásokban a cikász pálma, amelynek cikazin és makromazin nevű összetevői már kis mennyiségben elfogyasztva is halált okoznak. Ismeretlen eredetű májproblémák fellépése esetén az állatorvosok rendszerint fel is teszik a kérdést a gazdiknak, hogy tartanak-e otthon cikászt, habár ez a típusú mérgezés igen ritkának számít.

A májkárosodás már a mérgezés súlyos fokára utal, és nem minden esetben fordítható vissza a folyamat. Súlyos rosszullét, szinte teljes elfekvés, erős hányás, valamint sárgaság jelentkezik náluk. Egy ilyen állapotban lévő állatnál a vérvizsgálat az első dolog, amit tehetünk, ami rögtön meg is mutatja, mennyire súlyos a baj

- fejtette ki az állatorvos.

Ugyancsak az emésztőrendszerben okoz gondot a mikulásvirág, elsősorban annak tejnedve. A számos háztartásban megtalálható, kifejezetten feltűnő virágzatú növény tejnedve a bőrre vagy a szembe jutva is kiválthat gyulladásos reakciót, azaz nem kell feltétlenül megenni sem ahhoz, hogy kellemetlenségeket okozzon.

Hallucináció és súlyos izomgörcs

Az életet kevésbé veszélyeztetik, ugyanakkor kifejezetten kellemetlen tüneteket váltanak ki azok a dísznövények, amelyek az idegrendszerre fejtik ki hatásukat. Jól ismert ezek közül a kék hajnalka, pontosabban az annak magjában lévő indol alkaloidok, amelyek az LSD nevű pszichedelikus drogéhoz hasonló hallucinációkat idéznek elő a szervezetbe kerülve.

Embernél és állatnál azonos módon működik ez az anyag, de a rendkívüli érzékszervi észlelések mellett hányás és hasmenés is jelentkezhet tünetként. Házi kedvencek esetében árulkodó jel lehet még, ha az adott állat nem eszik, nem reagál arra, ha szólítják, remeg vagy görcsöl, illetve általánosságban véve mozgási és viselkedési zavarokat észlelünk nála.

Görcsöket, izommerevséget és remegést okozhatnak a szívvirágban található vegyületek is, szerencsére ugyanakkor az elhullás esélye viszonylag alacsony ilyen típusú mérgezés esetén. A növény bármely részének elfogyasztása nyomán gyakran lép fel a gerinc hátrafelé ívelő feszítettsége, az úgynevezett opisthotonus, mintha csak az eget bámulná az állat. A lehetséges panaszok közé tartozik továbbá a nyálzás és a hányás is.

A méhek által összegyűjtött mézében is meglévő vegyületek az idegrendszert stimulálva remegést és izomgörcsöket idéznek elő az áldozatnál.

A mérgezésre jellemző speciális tünetek mellett általános tünetként tapasztalhatunk:

• alacsony testhőmérsékletet
• hasmenést, hányást
• fokozott vízfogyasztást, étvágytalanságot,
• erős gyomortáji fájdalmakat,
• erős nyáladzást,
• nyelési nehézségeket,
• légzési nehézségeket,
• duzzadt, fehér nyelvet,
• görcsös rohamokat, izomremegést,
• a száj, a szájkörnyék színének megváltozását,
• túlzott aktivitást vagy levertséget, gyengeséget,
• megmerevedett testet,
• rendszertelen szívverést,
• rendkívül súlyos esetben sokkot, kómát.

Ne essünk kétségbe, hogy segíthessünk

A legtöbb szobanövény rendelkezik valamilyen vegyi alapú védekező mechanizmussal, így kedvenceinket szoktassuk le arról, hogy megrágják őket. Ha mégis belekóstolnának valamelyikbe, a fellépő tünetekkel forduljunk minél hamarabb állatorvoshoz, aki a megfelelő kezelési módszerekkel képes enyhíteni az állat panaszait, illetve adott esetben megmentheti az életét.

Fontos, hogy az érintett növényt vagy fotózzuk le, vagy akár teljes egészében vigyük magunkkal az állatorvosi rendelőbe.

A halálos kimenetelű mérgezés szerencsére manapság már ritkának mondható, ne essünk tehát pánikba, ha azt látjuk, megkóstolta a macskánk vagy a kutyánk valamelyik szobanövényt. Többnyire szerencsére nem fogyasztanak a méreganyagaikból egyszerre nagyobb mennyiséget.

Érdekességként említjük meg, hogy a rágcsálók szervezete általánosságban véve ellenállóbb a különféle toxinokkal szemben. Például az atropintartalmú növényekből, mint a csattanó maszlag, a nadragulya és az angyaltrombita egy akkora adag, amekkora egy lovat is megmérgezne, meg sem kottyan egy nyúlnak.

A kutyák és a cicák viszonylag ritkán esnek növény általi mérgezés áldozatául, érdemes időben észrevenni a jeleket, és ha tüneteket is tapasztalunk, rögtön cselekedjünk! Ha kedvencünk hányást, hasmenést, bágyadtságot, nyáladzást, étvágytalanságot, légzési nehézséget produkál, keressük fel vele a lehető leghamarabb az állatorvost.

Címlapkép: Getty Images