Fillérekből nevelhetsz egészséges zöldségeket: mutatjuk, mit érdemes ültetni és hogyan

Az új, régi és feltörekvő beltéri kertészeknek újabb okuk van arra, hogy otthonukban kezdjenek növénytermesztésbe. Legfőképp mikrozöldek nevelésébe. A mikrozöldeket általában szuperélelmiszerként ismerjük, legtöbb helyen így emlegetik őket. Ezeket a zöldségeket és fűszernövényeket, 7-14 nappal azután be lehet takarítani, hogy a palánták kibukkantak a talajfelszínről. Éppen ez a gyorsan termeszthetőség hozta meg a legtöbb hobbikertész számára a kedvet, hogy saját konyhájában ültessen belőlük.

Egy nemrégiben készült tanulmány igazolta ezeknek a növényeknek az előnyeit, és megállapította, hogy az ablakpárkányon termesztett zöldek sokkal táplálóbbak a kereskedelmi létesítményekben termeltekkel szemben.

Ahogy arról a Modern farmer beszámolt, korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a teljesen kifejlett káposztafélék, például a brokkoli és a kelkáposzta tele vannak tápanyagokkal, de a környezeti feltételek befolyásolják tartalmukat. Egy most, az American Chemical Society által végzett kutatás azt vizsgálta, hogy a brokkoli és a kelkáposzta mikrozöldjeinek vitamin- és tápanyagtartalma mennyiben tér el, ha ablakpárkányon nevelt, illetve a bolti termékek esetében.

A minták 10 napos megfigyelése után a kutatók azt találták, hogy annak ellenére, hogy egyes tápanyagok a két környezetben változnak, mindkét termés polifenolokban és glükozinolátokban gazdag volt. A polifenolokat és a glükozinolátokat összefüggésbe hozták a gyulladás csökkentésével és blokkolásával. Kutatásuk során azt is megállapították, hogy ezek a termények védelmet nyújtanak a stressz, a szívbetegség, a szívroham, a vastagbélrák, a prosztatarák és a mellrák ellen.

Az otthon termesztett mikrozöld mégis jobb minőségű lehet. A megfigyelt különbségek három flavanolvegyületet tartalmaztak, amelyek magasabbak voltak az ablakpárkányon termesztett zöldekben. Ezek a vegyületek hozzájárulnak a növény sötét színéhez és keserű ízéhez. A konyhapárkányon termesztett növényekben magasabb volt a két glükozinolát szintje, amelyek antioxidáns és rákblokkoló vegyületek.

Megéri tehát otthon csírázatni és mikrozöldeket termeszteni

Elsőre talán bonyolultnak vagy macerásnak tűnhet a csíráztatás művelete, de valójában ez egy bárki számára egyszerűen és könnyen elvégezhető "feladat". Mielőtt beleásnánk magunkat a csíráztatás rejtelmeibe, érdemes néhány hasznos és érdekes dolgot megjegyezni a csírákkal kapcsolatban.

Miért jó csírát termeszteni?

A csírákat szinte minden ételbe belerakhatjuk, hogy gazdagítsuk ételeinket és felturbózzuk őket tápanyagokkal. Salátákat, kész ételeket, sülteket, szendvicseket - tényleg, szinte bármit megbolondíthatunk egy adagnyi friss csírával. Számos jótékony hatása mellett könnyen emészthető, és magas tápértékű zöldség. Kifejezetten ajánlott a hidegebb hónapokban fogyasztani, mivel vitaminhiányos időszakban támogathatjuk vele immunrendszerünket. Az egészséges táplálkozás kihagyhatatlan eleme, ami ráadásul költséghatékony is, hiszen fillérekből megtermeszthetjük magunknak a napi természetes vitaminforrásunkat. Plusz egy pont, hogy nagyon jól néznek ki növekedés közben, így élő dekorációként is jól mutatnak a lakásban.

Mi is az a csíra?

Ezek az apró, ízletes levelek, szárak, valójában az ehető növények palántái, amelyek idővel kifejlett növényekké válnak majd. Előnyük az, hogy néhány nap elteltével már fogyaszthatóra nőnek, és számos vitamint, tápanyagot, rostot tartalmaznak, amit felnőtt társaik is. Most már csak az a kérdés: mely növények csíráit fogyaszthatjuk el?

Rengeteg csíranövény közül válogathatunk, a semleges ízű lucernától a curry ízéhez hasonlító görögszénáig. Nem csak a jelenlegi járványhelyzetben, hanem az év bármelyik szakában ajánlott az online webáruházak kínálatát böngészni, hiszen így könnyebben tudnunk ellenőrzött minőségű magvakat vásárolni.

Miket ajánlott csíráztatni?

• brokkoli - az intenzív ízű csírák inkább a hűvösebb helyeket kedvelik, így érdemes a melegebb napokon kétszer is megöntözni
• lencse - a dió ízére emlékeztető aromája van, így tökéletesen elfér levesek, raguk töltelékeként.
• lucerna - ez a csíra nő a leggyorsabban, ropogós, enyhe íze miatt pedig minden ételt kellemesen kiegészít.
• csicseiborsó - szendvicseket, készételeket egyaránt fel lehet turbózni vele
• mungóbab - kifejezetten wokban készült ételekhez és salátákhoz ajánlott fogyasztani
• adzuki bab - a lencséhez hasonló íze van, érdemes legalább 1,5 centiméterre növeszteni a bab fehér hajtását, hogy fogyasztani lehessen nyersen

Hogyan termesszük?

A csíráztatás előnye, hogy az év bármelyik szakában elkezdhetjük és nem kellenek hozzá drága eszközök.

Amire szükségünk lesz:

• csíráztatáshoz vásárolt magvak, termések
• néhány befőttesüveg
• szűrő
• muszlin kendő
• gumigyűrű

Amikor csíráztatni kezdünk, az első lépés mindig az, hogy a magokat, babszemeket egy egész estén át ázni. Ehhez nem kell mást tennünk, mint fogni a befőttesüveget, felöntjük a negyedéig vízzel. Ezt követően a magok megduzzadnak, magukba szívják majd a vizet.

Másnap, a szűrő segítségével öntsük le a magokról a vizet úgy, hogy a magok az üvegben maradjanak. Fontos, hogy nedvesen kell tartani továbbra is a magokat, de nem szabad, hogy vízben ázzanak, különben bepenészednek. Éppen ezért, ne tegyük közvetlen napfényre és meleg helyre, mert így csak gyorsítjuk a kiszáradást. Ha melegebb van a lakásban, többször nézzünk a csírakezdeményekre, ha úgy érezzük szárazak, picit nedvesítsük be őket.

Érdemes a nedvesítések között egy muszlin kendőt tenni az üveg szájára, majd egy befőttes gumival rögzíteni az üveg nyakára, majd rácsavarni a fedőt. Ajánlott legalább kétszer nedvesíteni a magokat míg a hajtáskezdemények megjelennek. Tartsuk a csíráztató üveget olyan helyiségben, ahol 18-21 fok van.

Ha megjelentek a hajtások, mossuk át őket, szűrjük le róluk a vizet, és a felesleges nedvességet papírtörlővel itassuk le. Arra figyeljünk, hogy csírázás után néhány napnál tovább ne maradjanak az üvegben a hajtások. Hűtőben, lezárt edényben legfeljebb egy hétig tárolhatjuk.

Címlapkép: Getty Images