Ezt egy kerttulajdonos sem úszhatja meg: itt a 9+1 pontos szeptemberi feladatlista

1. Elő a fűnyírókkal!

A fűnyírás szezonja jellemzően áprilistól októberig tart, de a nyári hónapokban, főként amilyen aszályos az idei volt, ritkábban került elő a sufniból a fűnyíró. Ősszel azonban újra érdemes heti-kétheti rendszerességgel végigmenni a gyepen. A rendszeres nyírással ugyanis egyrészt sokkal szebb lesz a fű, másrészt egységesebb lesz a felület, illetve a gyomosodást is megelőzi, a rendszeres nyírás. A fű ugyanis bírja nyírást, a legtöbb gyom viszont kevésbé tűri.

2. Mi lehet a megoldás vakondok ellen?

A vakond védett állat, ha megjelenik a kertben, bajosan lehet elüldözni, ellene semmilyen mérget vagy írtószert nem vethetünk be. Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezetője szerint ezért is érdemes még a gyep telepítése előtt, a vetett fű vagy a gyepszőnyeg alá vakondhálót tenni. Szintén nem egy megfizethetetlen összegről van szó - 5-6 ezer forintos tétel - de rendkívül hasznos lehet, hiszen a háló miatt a vakond nem tud feljönni, máshol, a kertünkön kívül keres magának ásnivalót. Az elektromos vakondriasztókat már kevésbé tartja hathatós megoldásnak a szakember, amelyik ugyanis csendes, az a tapasztalatok szerint nem működik, amelyik pedig hangosabb, azoknak a zaja bennünket, embereket és a háziállatokat is zavarhatja.

3. Gyomirtás, gereblyézés és kapálás

A mostani zivatarok után az első és legfontosabb teendők a kiskertben a fűnyírás mellett a gazolás. Gyorsan nőnek a gyomok, ezért is érdemes minél hamarabb megszabadulni tőlük, hogy ne fajuljon el a helyzet! A gyomláláson kívül a gereblyézést se felejtsük le, amivel szintén kicsit felfrissíthetjük a talajt. A kapálás sem csupán a gyomok eltüntetése miatt fontos, hanem, bármilyen furcsán is hangzik, a talaj csapadékelvezetésében is sokat segít. A kapálás egyik fontos célja ugyanis a talaj nedvességének megőrzése, illetve alkalmassá tesszük vele a talajt a nedvesség befogadására.

4. Még lehet szüretelni, használjuk ki!

Még minden háztáji kiskertben érik a paradicsom és a paprika, a gyökérzöldségekből is szüretelhetünk, lehet szedni a padlizsánt, a sóskát és a spenótot is. Bőséggel hozza még termését a szilva, a körte és az alma szezonja pedig csak most indul be, a szőlőről nem is beszélve! A gyümölcsöt termő növényeinket folyamatosan tartsuk szemmel és szedjük le róla azt, ami már megérett.

Apropó, ne felejtsétek, hogy a bokrok és a fák alá hullott gyümölcsöket mindig gyűjtsétek össze, hogy ne fertőzze meg a fán érő társait, így is védhetjük a növények egészségét.

5. Spóroljunk, raktározzunk télire!

Első és legfontosabb lépés, hogy mielőtt raktározni kezdjük a felesleges zöldséget, gyümölcsöt, alaposan vizsgáljuk át őket. Nézzük meg, nincs-e rajtuk kártevő, vagy kórokozó, és a zúzódott, elszíneződött darabokat mindig válogassuk ki. A második lépés, hogy felmérjük a lakást, keresünk egy hűvös, száraz pontot, ahová elkezdhetjük a bepakolást. Ideálisnak számít, ha a kamra például 15℃ fokos, itt már bátran elkezdhetjük a berendezést.

Megfelelő lehet továbbá egy padlásfeljáró, de még egy szigetelt fészer vagy kazánház is. A lényeg, hogy télen is fagypont felett legyen a hőmérséklet, viszont ne legyen több mint 10-15℃. Ezután jöhet a termény elosztása. A különböző gyümölcsöknek és zöldségeknek eltérő hőmérsékletre és páratartalomra van szükségük a sikeres tároláshoz – de erről részletesen itt írtunk!

Elrakási módok:

1. Hűtőszekrény: Ha van helyünk és elég nagy a hűtőnk, akkor a gyökérnövényeket is tárolhatjuk itt. A leveles részt vágjuk le, majd helyezzük tárolóba a terményt. Kevesen alkalmazzák, de például a burgonya is jól tárolható a hűtőben.
2. Hagyjuk a földben: Amíg a talaj meg nem fagy, addig a növényeket, például répát, sárgarépát, fehérrépát, burgonyát és retket közvetlenül a kerti ágyásban tárolhatjuk. Takarjuk be őket szénával vagy szalmával. Ezt az első fagyokig lehet alkalmazni.

6. Az avar összetakarítása

Ahogy az ősz beköszönt, egyre több falevél, ág hever az udvarokon, kertekben. Érdemes a lehullott növény részeket rendszeresen eltakarítani, összegyűjteni, hiszen hasznára válhat kertünknek. Legtöbben még mindig szemétként tekintenek a lehullott levelekre, pedig számos módon hasznosítható. Fontos lehet szemügyre venni a levelek felhasználásának lehetőségét (pl. komposzt, lásd a következő pontban), mivel az avarégetés tilos, így nem érdemes megkockáztatni egy esetleges büntetés bezsebelését.

7. Komposzt előkészítése

A komposztálással két legyet üthetsz egy csapásra: egyrészt csökkentheted a háztartási hulladékodat, másrészt saját szerves trágyát készíthetsz, mellyel felturbózhatod a kiskertedet. A komposztálással keletkező humuszanyagok jelentősen javítják a talaj szerkezetét, így ha el szeretnéd hagyni a szintetikus tápoldatokat és műtrágyát, a komposztálás egy nagyon jó alternatívának ígérkezhet. A komposztálás - bár végtelenül egyszerűnek tűnik - rendelkezik néhány ökölszabállyal, amelyeket nem árt észben tartani. Ha eddig még nem vágtál bele vagy, ha már elkezdted, de valamiért nem tökéletes a végeredmény, akkor könnyen lehet, hogy valami elkerülte a figyelmedet – csekkold le a tanácsainkat, hogy élvezhesd a komposztálás előnyeit! Itt is olvashatsz a témáról bővebben.

8. Veteményezhetünk még bátran

Ma már számtalan olyan szeptemberben vethető növény kapható a boltokban, amelyek hidegtűrésükről ismertek. Az egyik legismertebbek például az úgynevezett téli saláta, a mohácsi áttelelő kelkáposzta, valamint a csokros újhagyma is, de például a póréhagyma és a petrezselyem is ültethető. Szintén ebben az időszakban elvethetjük már továbbá az úgynevezett téli borsót, a spenótot, vagy a korai sóskát, de vannak emberek, akik ősszel vetik már el a burgonyát is, a föld alatt ugyanis enyhe tél esetén a burgonya gumói nem fagynak el, és nem mennek tönkre.

9. Elültethetjük már a kora tavaszi virágok hagymáit is

A tulipán, a jácint, a nárcisz, a gyöngyike és a többi, korán tavasszal pompázó virágok hagymáit most szeptemberben érdemes elültetni, hogy még az ősszel gyökeret fejleszthessenek. A megtisztított, egészséges hagymákat olyan mélyen kell a felásott talajban elhelyezni, hogy felettük legalább kétszer olyan vastag földréteg legyen, mint a hagyma magassága. Az ilyen mélyen ültetett hagymából fejlődött növények nem dőlnek ki és erőteljes virágokat nyitnak. (A hagymák „okosak”, ha fejjel lefelé kerülnek a talajba, akkor is megfordulnak és kihajtanak, de ezzel sok erejüket veszítik el, gyengébben virágzanak!)

+1. Jaj nekünk, megint támadnak a meztelencsigák!

Akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, de a vastag, húsos levelű növényeket, a gumókat, a gyökereket imádja a legjobban. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal lépjünk (rá), bár nagyon nem mindegy, hogyan védekezünk ellene!

A legegyszerűbb és legtermészetesebb védekezés ellenük, hogy menjünk ki reggel vagy este a kertbe, és zseblámpa fényénél, vagy a reggeli szürkületben gyűjtsük össze őket. Dobáljuk bele egy sós vízzel teli vödörbe, ott gyorsan elpusztulnak. Vagy fogjunk egy metszőollót, aztán hajrá! Sokan a földterületen is sóznak, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt a földnek is roppant káros – ezt senkinek sem ajánljuk. További meztelencsiga-ölő módszerről itt olvashatsz!

Címlapkép: Getty Images