Őrület, mi mindenre jó ez a növény: ingyen terem a kertekben, mégsem ismerjük

Beköszöntött a teázós időszak

Beköszöntött az ősz, ezzek pedig eljött a teázás időszaka. Ugyanis ilyenkor még azoknak is jólesik néhány csészével a meleg italból, akik egyébként nem mindennapos teafogyasztókk. Viszont örülhetnek a teázókról szóló kutatás eredményeinek azok, akik a teázást az élet egyik örömének tartják, és napi rendszerességgel hódolnak a teaivás szertartásának - írja a The Guardian. A UK Biobank adatain alapuló kutatás szerint azoknál, akik naponta két vagy több csésze fekete teát isznak, alacsonyabb a halálozás kockázata, mint a nem teázó embereknél. A vizsgálatban résztvevőket több mint egy évtizeden át követték nyomon.

A napi két vagy több csésze teát fogyasztóknál 13 százalékkal alacsonyabb volt a halálozás kockázata, mint azoknál, akik nem teáznak.

Az Annals of Internal Medicine című szaklapban közzétett eredmények szerint az eredmény ugyanaz volt, függetlenül attól, hogy az illető tejet vagy cukrot adott-e a teához, vagy hogy milyen hőmérsékleten fogyasztotta az italt. Az eredmények a koffein anyagcseréjének sebességét befolyásoló genetikai tényezőktől is függetlenek voltak.

A National Institutes of Health kutatói a UK Biobank adatait használták fel, amelyben félmillió, 40 és 69 év közötti férfi és nő 85%-a számolt be arról, hogy rendszeresen fogyasztott teát. Közülük 89% mondta, hogy fekete teát iszik.

A magyar lakosság 44%-a minden nap iszik legalább egy csésze teát

A KSH adatai szerint az évi átlagos teafogyasztás 18,6 dkg/fő volt az 1980–2019-es időszakban Magyarországon. A hazai teafogyasztás éven belüli eloszlása nem egyenletes: elsősorban a téli félévben iszunk belőle többet, amikor hidegebb az idő. A legtöbb háztartásban megtalálható alap termékről van szó: tízből nyolc család rendszeresen vásárol teát.

A tea kedvező az emberi egészség számára, mivel igen magas az antioxidáns tartalma (különösen a zöld- és fehér teának), továbbá fertőtlenítő, stresszoldó hatású, könnyíti az emésztést és jótékonyan hat a csontképződésre. Ugyanakkor agyserkentő is.

Érdemes tehát azoknak is rászokniuk a teázására, akik egyébként eddig nem voltak nagy teafogyasztók. Arról nem is beszélve, hogy ilyenkor, ősszel a gyógyteáknak is eljön a szezonja, és számos olyan kerti növényünk van, amelyet akár teakánt is érdemes elfogyasztanunk. Ilyen például a fenyő és a fenyőrügy, aminek összeszedtük a pozitív hatásait és az elkészítési, fogyasztási módjait.

Fenyő: az erdők, kertek csodanövénye

Észak-Amerikában és Európa fenyvesekkel bővelkedő országaiban a fenyőfák fiatal hajtásai már régóta a gyógyhatású készítmények alapanyagai. Az erdei fenyőből nyert fenyőbalzsam két részre választható: illóolajra és szárazanyagra, azaz fenyőgyantára. Külsőleg a gyógyászat az erdei fenyő illóolaját ízületi gyulladás, reumás problémák kezelésére balzsamokban, kenőcsökben használja. A fenyőgyantát gyógytapaszok alkotórészeként alkalmazzák, illetve az ekcéma, pikkelysömör kezelésére alkalmas termékeket is készítenek az erdei fenyő fájának száraz lepárlásával nyert fenyőkátrányból. A fenyő illóolaja segít a légzőszervi megbetegedések, asztmás tünetek enyhítésében. Erősítő és frissítő hatással is bír.

Számtalan dologra használható az erdei fenyőrügy is. A fenyőrügy legismertebb és házilag is könnyen megvalósítható felhasználási módja a fenyőtea és a fenyőszirup. A tea és a szirup egyaránt ízletes, és számtalan pozitív hatással bír. A természetben bőségesen megtalálható, könnyen gyűjthető gyógyhatású szer a fenyőrügy, további felhasználási lehetőséggel. Ilyenkor, ősszel már a kamránkban lévő fenyőrügyeket használhatjuk fel, rendkívül hatásos természetes szer az őszi nátha és köhögés ellen.

A fenyőrügy szedéséről itt írtunk részletesen. Ne tévesszen meg senkit az elnevezése, a friss ágvégeket, hajtásokat hívja így a népnyelv. Arra viszont nagyon vigyázzunk, hogy nem minden tűlevelű növény fenyő! Míg számos örökzöldnek vannak hasznos tulajdonságai, addig akadnak köztük mérgező fajták is, mint például a tiszafa.

A lucfenyő, az erdei fenyő, a jegenyefenyő, a vörösfenyő és az ezüstfenyő hajtásai azonban biztonsággal fogyaszthatóak.

A lucfenyőnek egyébként rendkívül erős gyógyító hatása van, mivel sok terpentint tartalmaz, ami a legerősebb természetes oldószer: minden lerakódást felold a légutakban. Nem véletlenül szeretik még a macskák is rágcsálni a karácsonyfákat. Figyeljétek meg, hogy ha beviszitek a házba a fenyőfát, és van cicátok, bizony előszeretettel fogja rágcsálni az örökzöldet a házikedvenc, de még az állatkertekben is odaadják csemegének a nagymacskáknak karácsony után a leselejtezett natúr fenyőfákat.

Ezért fogyasszuk

A tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványianyagokat, vitaminokat (C-, B2-, K-vitamin) karotinoidokat, illóolajokat. A tűlevélben 6x több C-vitamin van, mint a citromban vagy narancsban. Napjainkban a fenyő fiatal tűleveleinek, rügyeinek főzetét leginkább légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén ajánlják, ami ebben az időszakban kifejezetten jól jöhet.

• Általános erősítőszer, támogatja az immunrendszert.
• Köptető, nyákoldó hatású: légúti problémák, megfázás, köhögés, torokfájás esetén alkalmazható. Idült hörghurut esetén is remek választás. Jót tesz a hangszálaknak is.
• Fertőtlenítő, mikrobaellenes, gyulladáscsökkentő hatású.
• Az illóolajnak ezeken kívül van egy élénkítő hatása is, ezért fáradtság, mentális kimerültség, vagy hosszú lábadozás esetén is érdemes alkalmazni.
• Fájdalomcsillapító, izomgörcsoldó. Reumás panaszok esetén is használható (tinktúra bedörzsölőként).
• Leginkább viszont a nyákoldó, köptető, immunerősítő, fertőtlenítő hatása miatt használjuk (utóbbinál fenyő illóolaj formában - ebben viszont nem csak rügy van).

Fenyőrügy, fenyőtű mint őszi-téli gyógytea: így készítsük el

A fenyőtűnek magas a C-vitamin tartalma, ezért érdemes szárítva elraktározni, hogy egész évben legyen belőle. Az egyik legegyszerűbb felhasználási módja pedig a teakészítés. Öntsünk forró vizet az enyhén zúzott levelekre, majd ízesítsük egy kevés citrommal és mézzel. Most, mikor jólesik elkortyolni egy meleg italt odabent, mikor egyre hamarabb sötétedik, gondoljunk a fenyőre, ami nagyon jó immunerősítő, ráadásul előkarácsonyi hangulatba is repít minket.

A zsenge hajtásokból és rügyekből készített szirup magas vitamintartalma miatt immunerősítő, elkészítése pedig igen egyszerű. Igazán szép fenyőrügyet májusban és júniusban tudunk gyűjteni, és érdemes olyankor többet szedni a szükségesnél, és szárítva elraktározni a spájzban. De aki erről netán lemaradt volna, a kész termékhez az üzletekben, patikákban is hozzájuthat.

A fenyőrügy-szirupot többnyire 250 ml-es kiszerelésben kínálják, az ára pedig 2000 forinttól akár 10000 forintig is terjedhet.

Szirup készítése szárított fenyőrügyből

A szirup elkészítése sem bonyolult: szórjunk egy befőttes üveg aljára cukrot, majd tegyünk rá egy réteg fenyőrügyet, és nyomkodjuk le alaposan. Ismételjük a rétegezést egészen addig, amíg tele nem lesz az üveg. Ha végeztünk tegyük a kamrába. Ügyeljünk rá, hogy ne érje az üveget közvetlen napfény és maradjon szobahőmérsékleten. Pár nap múlva a fenyőrügyek elkezdenek összeesni, és elvesztik élénk színüket, ekkor tegyünk hozzá még több fenyőrügyet és alaposan keverjük el az üveg tartalmával. Amennyiben elfogyott a fenyőrügyünk, vagy megelégszünk az eredeti mennyiséggel, nem szükséges hozzáadni az újabb adagot. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem olvad a cukor 2-3 nap múltán sem, adjunk hozzá néhány kanálnyi vizet.

Fenyőrügy fürdő

Az erdei fenyő fiatal ágaiból gyógyfürdőt is készíthetünk, ami rendkívül hatásos lehet a reumás bántalmak, ízületi és izomfájdalom kezelésére, a köszvény, a reumás panaszok enyhítésére, ezen kívül pedig nyugtató hatása is van. A fenyőfakivonatokkal gazdagított fürdőkádban való pihenés jót tesz az egészségnek. Ehhez nem kell mást tennünk, mint feldarabolnunk 2-3 darab 15-20 centiméter hosszú ágat, majd 1 liter vízben felfőznünk. Ezt szűrjük le, aztán adjuk a fürdővízhez.

Címlapkép: Getty Images