Budapest 0℃ (havazás)Veszélyes növények szedik áldozataikat: inváziós fajok terjednek megállíthatatlanul az országban
Az inváziós kaktuszok magyarországi megjelenése nem új keletű, mégis az utóbbi időben nyert nagyobb nyilvánosságot. Terjedésüknek az éghajlatváltozás is kedvez, csak nem úgy, ahogy azt az ember elsőre gondolná, az aszályokat kevésbé tűrő őshonos növények kárára könnyebben foglalnak területeket. Nem csak ők jelentenek veszélyt, egyre jobban terjednek a bambuszok is, de egy olyan növény is felütötte a fejét, aminek még magyar neve sincs, írja a Telex. A kaktuszok mellett ugyanakkor a bambuszok, és a bambuszfélék családjába tartozó japánkeserűfű is nagy veszélyt jelentenek.
A kaktuszok szinte mindig emberi beavatkozás révén kerülnek ki a természetbe, a veszély pedig, amit ezzel hordoznak, nem elhanyagolandó. Ha nagyon elszaporodnak, kiszoríthatnak más, őshonos növényeket, megnehezíthetik a területkezelést, ami a legelők és a mezőgazdasági területek elhagyására kényszerítheti a gazdákat. Védekezni sem könnyű ellenük, természetes ellenségük idehaza nem nagyon akad, de a kutatók már több módszerrel is kísérleteznek.
Birkagyapjúval is terjedhet
Leggyakrabban zöldhulladékként dobják ki a kaktuszokat, amik legyökerezhetnek a kidobás helyén, és hosszabb távon ott is maradhatnak. Olyan is van, hogy a kaktuszgyűjtők direkt ültetik ki őket, erre jó példa az a Pilisben talált, tizenhárom fajból álló telep, amit valaki azért hozott létre, hogy kísérletezzen, melyik kaktuszai bírják ki az ottani klímát, de a Szegedtől nagyjából tizenhárom kilométerre lévő Sándorfalva melletti erdőben is található ilyen ültetett, aztán elszaporodott állomány.
Az is megfigyelhető, hogy a kaktuszok maguktól szöknek ki a tanyakerítések mellett, ha bármilyen külső behatás letöri a szártagjaikat, és az kicsit arrébb gyökeret tud ereszteni. Ilyet mi is láttunk a Csongrád-Csanád vármegye nyugati határán fekvő Öttömösnél, ahol egy romos tanya mellett, egy kiültetésből indultak útnak a kaktuszok.
Terjedésük általában ivartalanul történik, mert moduláris felépítésük révén a letört szártagok simán legyökerezhetnek és egy teljesen új egyeddé válhatnak. Sokszor láthatóak utak mentén, gyakran járművek viszik őket tovább, és ami elsőre különösen hangzik, hogy például a birkák gyapjába kapaszkodva is több száz métert vagy akár kilométereket is megtehetnek. Hogy a természetben maggal is történhet a szaporodásuk, azt csak tavaly bizonyították magyar tudósok.
Klímaváltozás: velünk marad az aszály és a hőség
Az előrejelzések alapján a Kárpát-medence lehet az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak Európában – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána a Magyar Kurírnak adott interjújában. A fizikus-klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan nem változott jelentősen a csapadék mennyisége összességében, a szezonális eloszlás viszont igen, és ez problémákhoz vezethet. Bár a globális átlaghőmérséklet még csak egy fokkal emelkedett, ez jelentős növekedést okozott a hőségnapok számában, amikor a napi középhőmérséklet 27 fok felett van.
Hazánk éghajlata változik, egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. Az éghajlati zónák elhúzódnak keletre, északra, a növényzet összetétele is változóban, úgy 50-60 év, és jelentősen át fog alakulni a most jellemző növényzetünk. Lesznek fajok, amelyek kipusztulnak, újak pedig megjelennek. Jó példa erre most az Alföldön terjeszkedő kaktuszfélék.
- mondta el korábban a HelloVidéknek Kasza Zsuzsa kertészmérnök, amikor is részletesen körüljártuk a témát.
A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába. Fajai Amerika trópusi, szubtrópusi sivatagos vagy száraz hegyvidéki területről származnak. Pozsgás (törzsszukkulens) növények. A magkezdemény és a mag szerveződése, valamint a betalain vegyületek előfordulása alapján a Phytolaccaceae családdal állnak közelebbi rokonságban.
A bőrnemű, pikkelylevelű, tüskés, módosult levelű kaktuszféléknek igencsak kedvez az Alföld, a Homokhátság mostani klímája. A szárazságot, az aszályt kiválóan viselik ezek a növények, mivel a módosult szárukkal, amit mi levélnek nézünk, de az a növény szára, a valójábani, módosult levele a tüske, kiválóan tudja szabályozni a párologtatását, saját maga párologtat, vagyis szabályozza a vízháztartását. Az éghajlat melegedésével már nálunk is képesek a teleket átvészelni egyes fajaik, sőt, egyes hidegtűrő kaktuszfajok eddig is jól viselték a hazai klímát, hiszen akár -20 fokig is fagytűrőek, mint a fügekaktusz vagy a medvetalpkaktusz
- emelte ki a HelloVidéknek a szakértő.
A bambuszerdő mindent kiszorít
Nagyon sok idegenhonos inváziós növény van, amely veszélyt jelent a természetre. Ezek közül a természetvédelem látókörébe már nagyjából mindegyik bekerült, de vannak olyan fajok, amikkel még nem nagyon volt érkezésük a szakembereknek foglalkozni, vagy azért, mert kevés helyen, vagy azért, mert kis számban jelentek meg. Kelemen András pár éve
egy olyan trópusi-szubtrópusi fűfajt is talált, aminek még magyar neve sincs.
Ez szeptember végén kezd virágozni, és novemberben hoz termést, a fagytűrő képessége pedig nagyon rossz. Régebben, mikor még hidegebb őszök és komoly novemberi fagyok voltak, sokkal kisebb lett volna a valószínűsége, hogy sikeresen termést érlel, de ezek a nagyon enyhe őszök és telek lehetővé tették, hogy túléljen és szaporodjon.
A HelloVidek utánajárt, és írt ITT a témáról részletesen, ez a rendkívül veszélyes invazív faj a japánkeserűfű.
A bambuszok is veszélyesen terjednek, minden mást kiszorítva. A Somogy és Baranya megye határán lévő Zselici-dombság egyik patakvölgyében egy egészen nagy bambuszerdőt figyelt meg a kutató, de a Dunántúl több részén, Tolnában egyes domboldalakon is előfordulnak.
Ezek inkább a kicsit csapadékosabb erdőklímán élnek meg
- mesélte Kelemen, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a kaktuszok mellett a Kiskunság területén a pálmaliliom inváziója is fokozottan zajlik.
Címlapkép: Getty Images
TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!
A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)
